Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-19 / 114. szám
116 SZALON ■ 2018. MÁJUS 19. www.ujszo.com SOROZATDARÁLÓ Jelenetek egy válásból Sarah Jessica Parker neve olyan szinten öszszeforrott a rossz romkomokkal és a Szex és New Yorkkal, hogy sokáig ódzkodtam a Válás megtekintésétől. Pedig ez a sorozat egy csoda. P usztán szakmai kötelességből, egy interjú miatt vágtam neki SJP új szériájának, ami már az első résznél jelezte, hogy más, mint amit a főszereplőjétől várnánk. A Válás nem rózsaszín vattacukorba csomagolt bölcselkedés az életről és a kapcsolatokról, és senki sem beszél benne Manolo Blahnik-cipőkről: ez a széria gonosz, fekete humorral operálva mutatja be, hogy milyen társadalmi elvárásokkal és előítéletekkel kell szembenéznie annak, aki egyszer válásra adja a fejét, és ezek az előítéletek hogyan hatnak rá. New Yorkban járunk, de nem a csillogó Manhattanben, hanem a kertvárosi részen. Frances és Robert látszólag boldogan él két kamasz gyerekével az amerikai álomotthonnak is nevezhető házukban, de Frances valójában nem boldog: ráunt a folyton okvetedenkedő és a felesége bosszantására ocsmány bajuszt növesztő férjére, és viszonya van. Amikor ez kiderül, nem marad kérdéses: válniuk kell. A Válás sportot űz az emberi kicsinyesség kigúnyolásából, és szereplőit rendre összeugrasztja. Mert mi lesz a közös barátokkal annyi év után? Ki melyiküket választja? Mi lesz a közös vagyonnal? Lehet-e kulturáltan válni, vagy ma már alapelvárás, hogy válóperes ügyvédekkel szedi, tépi szét egymást a két fél az utolsó megtakarított dollárért is? Mi lesz a sértett férfi önérzetével, miután megcsalták? Mennyi idő kell egy válás után ahhoz, hogy valaki belépjen egy új kapcsolatba? A Válás az összes érintett kérdést alaposan körbejárja, sőt, ennél sokkal többet is. Bár a sorozat humora kétségtelenül gonosz, azt nem lehet elvitatni tőle, hogy a szereplőit óriási szeretettel ábrázolja. Tegyenek bármekkora hülyeséget, vagy csesszenek ki bármennyire a másikkal, igazából nem tudunk megharagudni rájuk, mert valójában ők sem gyűlölik egymást, csak a gyarlóságuk időnként felülkerekedik a jó oldalukon. Az SJP férjét alakító Thomas Haden Church a Válás igazi motorja: az Oscar-jelölt karakterszínész egy igazi komikus géniusz, aki lenyűgöző figurát csinál a kissé teszetosza, folyton hülyeségeket beszélő, de amúgy nagyon férfias és jószívű Róbertból, és nagyrészt ő felel azért, hogy akadnak epizódok, amiket végignézve a rekeszizmaink könnyen megfájdulhatnak. Az eddigi két évad (remélem, az HBO berendeli a harmadikat is) azt bizonyítja, hogy az alkotóknak bőven van mondanivalójuk: míg az első évad magát a válást mutatta be, a második már az újrakezdésre fókuszál, és arra, lehetséges-e egy ilyen döntés után valahol mégis családként működni a két közös gyerek érdekében. A félórás epizódok nagyon közönségbarát módon kompaktak, és az alkotók egyáltalán nem nyújtják rétestésztaként a sztorit. A Válás csodája, hogy egy alapvetően drámai történetet tud úgy bemutatni, hogy miközben elgondolkodtat, szénné is röhögjük magunkat. Tóth Csaba Lehetséges-e egy ilyen döntés után valahol mégis családként működni a két közös gyerek érdekében. Jt A HÉT SZEMÉLYISÉGE Bödőcs Tibor Az elsőkönyves Bödőcs Tiborvehette át a Libri irodalmi közönségdíjat, az Addig se iszik című paródiakötetéért a Budapesten megrendezésre kerülő Libri díjátadón 2018. május 15-én; a Dbri irodalmi díjat pedig Tompa Andrea vihette haza. A paródiakötetet sokan Karinthy Frigyes így írtok ti című művéhez hasonlítják, melyben - mások mellett - olyan írókat parodizál Bödőcs, mint Márai Sándor, Krúdy Gyula, Marcel Proust vagy George Orwell. A nemrég megjelent paródiavideója, a Ponyvademokrácia, a magyar valóságot figurázza ki. A videót Quentin Tarantino Ponyvaregényének egy jelenete inspirálta, (se) rfffffrffrri’i’fffífi'ffj’i’ff A HÉT ESEMÉNYE Talán még sehol sem várták olyan feszülten az elnök bejelentését, vajon indul-e a következő választásokon, mint Szlovákiában. Andrej Kiska párton kívüliként jutott az elnöki posztra, egy jó angyal, akit még nem sározott be a politika visszataszító környezete. Viszont ezt a határt átlépte, amint aktívabban bekapcsolódott a politikai életbe, miután Szlovákiát megrázta Ján Kuciak újságíró és jegyesének meggyilkolása. Egyébként nem is volt választási lehetősége, hiszen nem húzódhatott a háttérbe. Azt állította, hogy az előrehozott választások vagy a kormány átalakítása lenne a megoldás. Rövidesen megtörtént, ami korábban elképzelhetetlen volt: Fico miniszterelnök távozott a posztjáról, ahogy Robert Kalinák belügyminiszter és Tibor Gáspár rendőrfőnök is. Csakhogy az ellenfél nem felejti el az ilyen vereséget. A Smer továbbra is ugyanazzal támadja Kiskát - az elnöki kampány finanszírozásával. Kiska megtalálta az egyeden jó megoldást: nem indul a következő elnökválasztáson, de a politikából nem távozik. Viszont sok dologtól függ, mekkora befolyása lesz. Az egykori irgalmas szamaritánusból ügyes harcossá, angyalból ördöggé kell válnia a színészektől és populistáktól hemzsegő szcénán. Fontosabb kérdés azonban, ki lép majd a helyébe. Hiszen Kiska azon kevés politikusok egyike volt, aki a kritikus helyzetekben tudta, merre van észak, pontosabban, merre van kelet és merre nyugat. És nagyon jól felismerte a szövetséges és kockázati kölcsönhatásokat. Nagyon fontos lenne az egész országnak, hogy Kiska helyét egy olyan politikus foglalja el, akinek hasonló képességei vannak. MÁRIUS KOPCSAY a TASR hírügynökség munkatársa A hét vezető magyar híre az új kormány eskütétele: Orbán Viktor európai elkötelezettségű, ám nemzeti alapon működő politikát hirdetett, középpontban a keresztény kultúra védelmével, illetve a gazdasági versenyképességgel a technológiai forradalomban. Törekvései mintha a posztmodern konzervativizmus útjait tapogatnák, trendformáló igényét tovább erősítve az unióban. A hét legfontosabb nemzetközi eseménye az új jeruzsálemi amerikai nagykövetség avatása, a palesztin felháborodást kiváltó lépést követő zavargások félszáznál több halottal. Izrael kikiáltásának 70. évfordulója a nagykövetség egyelőre inkább szimbolikus átköltözésével Tel-Avivból Jeruzsálembe véres évfordulóvá vált; az Egyesült Államok és Donald Trump elnök egyoldalú lépése nagy győzelem Netanjahu kormányfőnek, aki az Európai Unió óvatos távolságtartása mellett kelet-közép-európai szövetségeseket talált az utóbbi időszakban. Az amerikai lépés hozott is ajándékot, meg nem is, miután az ideiglenes nyugatjeruzsálemi követségi helyszín nem feszegeti, de nyitva tartja a palesztinoknak fővárosként oly fontos Kelet-Jeruzsálem kérdését - ettől persze Trump elnök megbolygatta a status quót a Közel-Keleten éppen úgy, mint Irán vagy Eszak-Korea ügyeiben. A konfliktusok hatása, az új amerikai külpolitikai irány ereje és szavatossága kérdőjelek közepette alakul, miközben Európa tétlen szemlélője a változásoknak, ha Macron francia elnök (fa)kardja néha csörren-reccsen is egyet. És ha már a moralizáló franciáknál tartunk: meglepetést ugyan nem okoz, de egy legyintést megérdemel Monsieur Piatini kedélyes beismerése, mely szerint manipulálták az 1998-as labdarúgó-vébé sorsolását a francia-brazil döntő érdekében. Ügy fest, a nemzetközi élsport korrupt cinizmusa jelenleg húsz évben méri az elévülést az ilyen pofátlanságok esetében. SZOMBATHY PÁL publicista (Lukács Zsolt karikatúrája) Jön a sertéspestis
