Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-19 / 114. szám
www.ujszo.com | 2018. május 19. KÖZÉLET I 3 Többen FINTAMÁRK A világ politikai vezetői nem örvendenek osztatlan népszerűségnek tájainkon. Szlovákiában Putyin a legkedveltebb, Markelért és Trumpért azonban nem rajonganak mifelénk. Angela Merkel német kancellár Szlovákiában és Magyarországon a legnépszerűtlenebb, csupán a válaszadók 27-27 százaléka ért egyet politikájával. Csehországban és Szlovákiában ráadásul elutasítottsága is viszonylag magas, 60 százalék körüli - annak ellenére, hogy Németország a két ország legfontosabb kereskedelmi partnere. A Globsec rámutat, ennek fö oka Merkel nyitott ajtós politikája lehet a 2015-ös migrációs válság idején - a menekültelleneség .mindkét országban rendkívül erős. Merkel ugyanakkor viszonylag népszerű Lengyelországban, a válaszadók 50 százaléka egyetért politikájával - ez a biztonságpolitikai intézet szerint annak köszönhető, hogy Lengyelország és Németország az elmúlt évtizedekben egyre szorosabbra fűzte viszonyát. Putyin 41 százalékon áll Vlagyimir Putyin orosz államfő nem túl népszerű Közép-Európában - kivéve Szlovákiát, ahol 41 százalék egyetért vele, ezzel pedig a legkedveltebb vezető lett az országban a felmérés szerint. S bár Magyarországon kicsit alacsonyabb, 33 százalékos Putyin népszerűségi indexe, még így is ő a legnépszerűbb külföldi vezető az országban. Csehországban Putyinnal 32 százalék ért egyet, Lengyelországban azonban a történelmi oroszellenesség miatt csupán 13 százaléknyian vannak a Putyinszurkolók, és 75 százalék egyértelműen elutasítja az orosz elnököt. Trumpot nem szeretjük Donald Trumppal ellenben a lengyelek 46 százaléka egyetért, a Globsec szerint részben azért, mert szeretik Putyint Merkelnél Peter Pellegrini nem tartja járható útnak Szlovákia „neutralitását" (SiTA-feivétei) az ország erősen Amerika-barát. Szlovákiában ugyanakkor épp Trump a leginkább elutasított külföldi vezető, csupán 13 százalék ért egyet vele, és 76 százalék elutasítja. Az elemzés készítői szerint ez részben az országban jelenlevő Amerika-ellenes érzelmeknek is köszönhető, bár a korábbi felmérések nem mutattak ekkora elutasítást például Barack Obamával kapcsolatban. Az elemzés kifejezetten érdekes területre is kitér, a készítők megvizsgálták, ismerik-e a V4-es tagországok lakói szövetségeseik vezetőit. A felmérés idején Robert Fico, a Smer elnöke még kormányfő volt, így az országot ő képviselte, nem Peter Pellegrini jelenlegi miniszterelnök. Ficóról a csehek csupán 6 százaléka nem hallott vagy nem ismeri, Magyarországon a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott így. Fico Lengyelországban a legismeretlenebb, 66 százalék nem tudott róla nyilatkozni. Orbán, a közismert Orbán Viktor magyar kormányfő ugyanakkor a legismertebb a V4-es vezető, Szlovákiában pedig különösen, csupán 9 százaléknyian nem ismerik. Lengyelországban ezen válaszadók aránya 30, Csehországban 38 százalékos. Csehországban és Lengyelországban két politikai újonc áll a kormányok élén. A szlovák származású Andrej Babis neve Szlovákiában természetesen ismerősen cseng, csak 6 százalék nem hallott arról, hogy a szlovák származású milliárdos lett a cseh kormányfő, ám Magyarországon 41 százalék nem ismeri a nevét. Lengyelországban pedig 65 százalék nem hallott róla. Mateusz Morawiecki újsütetű lengyel kormányfő pedig meglehetősen ismeretlen, a szlovákok harmada, a csehek több mint fele és a magyarok csaknem kétharmada nem tudja őt hová tenni. Pellegrini: európaiaknak kell maradnunk Az, hogy Szlovákia „neutrális" maradjon, a jövőnkkel való veszélyes kísérletezés lenne, így ezt az ötletet el kell utasítani - mondta a Globsec 2018 nemzetközi biztonságpolitikai konferencán az új szlovák kormányfő, Peter Pellegrini. Leszögezte, a mindennapi élet és a gazdasági mutatók is azt bizonyítják, helyes döntés volt belépni a nyugati szövetségi struktúrákba, az EU-ba és a NATO-ba. Mindez ugyanis szerinte modernizálta a társadalmunkat, és önbizalmat is adott nekünk. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy elég a status quo, a pozitív kritika ugyanis hozzájárul a problémák megoldásához-jegyezte meg. Leszögezte, Szlovákia kormánya továbbra is egyértelműen proeurópai lesz, és nyíltan kiállt a szorosabb integráció gondolata mellett. A menekültkvóták rendszerét ugyanakkor Pellegrini szerint Szlovákia továbbra is elutasítja. A miniszterelnök a beszéde utáni, Andrej Babiá cseh kormányfővel folytatott panelbeszélgetésén a sokszor hangoztatott V4-es álláspontot ismételte meg, miszerint a menekültválságot ott kell megoldani, ahol a probléma létrejött, (fm, tasr) A NATO nem idegen katonák szervezete, Szlovákia is a része FINTA MÁRK Szlovákia lakossága sok szempontból a legelutasítóbb a NATO ós az EU irányában. Daniel Milót, a Globsec elemzőjót kórdeztük. A Globsec Trends 2018-as felmérése szerint Szlovákia lakosai a legkisebb arányban szavaznának az EU-ban maradásra a V4- tagországok közül. Miben gyökerezik a szlovákiai euroszkepticizmus? Csehország, amely hagyományosan a leginkább euroszkeptikus ország volt a régióban, a felmérés szerint most már jóval pozitívabban áll az Európai Unióhoz, mint korábban, és már pár százalékkal Szlovákiát is megelőzi. Ebben az emelkedésben nagyon nagy szerepet játszhattak a cseh elnökválasztások és parlamenti választások, melyek során sokkal gyakrabban ragozták a cseh EU- tagság előnyeit, így a cseh nyilvánosság egy része tudatosítani kezdte ezeket. A felmérés szerint Szlová-Daniel Mílo (Képarchívum) kiában is többen szavaznának az EU- ban maradás mellett, mint korábban, így a trend azért pozitív. Arra nagyon nehéz válaszolni, miért vagyunk mégis a lista alján, és arra is, mit lehet ezzel tenni, mivel minden embernek mást és mást jelent az EU- tagság. Más felmérések szerint például Szlovákia lakosai számára nagyon fontos a szabad mozgás, vagy épp a vállalkozás szabadsága, mint a gazdasági előnyök, például a strukturális alapok és más dolgok. Ez jelzés lehet a szlovák politikusok számára is: ha pozitívan akarnak tájékoztatni az uniós tagságról, konkrét példákon keresztül kell megmutatniuk az embereknek, hogyan változott meg az életünk az EU-tagsággal, mivel ezekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Tudatosítani kell például, hogy az EU de facto felszámolta a konfliktusokat Európában, beleértve a fegyveres konfliktusokat is. A V4 egyfajta ellenzéki szerepet vesz fel Brüsszellel szemben, és ez Magyarországon és Lengyelországban komoly belpolitikai felhangot is kap. Ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben nem lesz politikai akarat a pozitív EU-kép terjesztésére? A gyakran EU-ellenes retorika, amely Magyarországon vagy Lengyelországban nagyon élénk volt, érdekes módon a számokban nem mutatkozott meg túlzottan, nem tapasztaltunk olyan jelentős csökkenést, amely megfordította volna az EU-orientáltságot. A V4-es tagországok lakosainak véleménye lassan de biztosan közeledik egymáshoz az uniót illetően. Osztrák partnereinkkel ugyanakkor készítettünk egy másik felmérést is, mely az euroszkepticizmusra koncentrált. Ebből kiderült egy érdekes adat, a szlovákiai lakosok csaknem fele úgy gondolja, hogy Szlovákiával nem bánik igazságosan az EU. Emellett az is kiderült, hogy ugyan a lakosság 90 százaléka számára nagyon fontos a demokrácia és az emberi jogok, ám ezzel együtt a nemzeti egységet és a kulturális homogenitást is több mint 80 százalék tartja fontosnak. Összességében tehát az EU támogatása továbbra is magas, ám ez nem kritikátlan támogatás, a lakosság az unió több aspektusát bíráló szemmel vizsgálja. A NATO-tagság ugyanakkor a V4-es tagországok közül is kilógó kritikát kap Szlovákiában. Miért ez a nagy elutasítás? Ez az elmúlt években is így volt, idén annyiban változott a dolog, hogy idén már kicsit többen, 50 százaléknyian szavaznának egy elképzelt népszavazáson a NATO-tagság mellett. 30 százalékra nőtt ugyanakkor a nemmel szavazók aránya. Hogy miért van ez így, az meglehetősen bonyolult kérdés, de azt hiszem, elsősorban az Egyesült Államok vezető szerepe okozhatja. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik a NATO-t egy USA uralta eszköznek vélik, amellyel az Egyesült Államok éri el céljait és irányít más országokat. Ez természetesen nem igaz, már csak a szövetség belső döntéshozatali szabályai is kizáiják mindezt, ám mégis sokan így vélekednek. Ezért nagyon szükségesek az olyan kampányok, mint a We Are NATO (Mi vagyunk a NATO), mely tisztázza, a NATO nem idegen katonák gyülekezete, hanem Szlovákia is szerves része, a mi katonáink is szolgálatot teljesítenek benne, és a legerősebb biztonsági szövetség védelmét élvezzük.
