Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-17 / 112. szám
www.ujszo.com | 2018. május 17. KULTÚRA I 9 Pozsonyba jön a Bartók-triptichon Az Eurokontext fesztivál vendége lesz a Magyar Nemzeti Balett TALLÓSI BÉLA Pozsony. Június másodikán kezdődik a Szlovák Nemzeti Színház Eurokontext elnevezésű fesztiválja, melyen idán döntően a V4-es országok opera- és balett-társulatai mutatkoznak be, de fellép a világhírű Szentpétervári Eifman Balett is. Először szerepel a pozsonyi Nemzeti deszkáin a Magyar Nemzeti Balett, amely BartókTán- Triptiehon című előadását hozza el a fesztiválra. Az Eurokontext célja, hogy az adott évadból válogatott előadásokkal - páratlan években drámai műveket, páros években pedig operát és balettet szerepeltetve - érzékeltesse az aktuális európai színházi trendeket. Olyan színpadi műveket igyekeznek meghívni Pozsonyba, amelyek hosszabb ideje hiányoznak a Nemzeti repertoáijáról, vagy amelyeket idehaza még nem mutattak be. Június 7-én a Több mint szomszéd - Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat részeként és az Eurokontext húzó eseményeként láthatja a közönség a Szlovák Nemzeti Színház új épületében a Magyar Nemzeti Balett Bartók TáncTriptichon című előadását. Solymosi Tamás balettigazgató szavai szerint a három részből álló mű ötvözi a klasszikus balettet és a kortárs táncot, a klasszikus balettet és a néptáncot, valamint a klasszikus balettet és a Seregi-féle stílusban megálmodott Csodálatos mandarint. A TáncTriptichon ezért nem csupán az előadott művek, hanem a felvonultatott tánctechnikák tekintetében is hordozza a hármas számot. Frenák Pál A fából faragott királyfit a mű 100. évfordulója alkalmából teljesen új alkotásként állította színpadra a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosainak és a Magyar Nemzeti Balett együttesének közös produkciójaként. A triptichon másik része Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiája, felújítva. A harmadik rész pedig Juhász Zsolt Táncszvitje, melyet Bartók népzenei feldolgozásai ihlettek - ezt a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen mutatják be. Az idei Eurokontext másik húzóeseménye az Eifman Balett előadása. A .szentpétervári társulat - melynek tapsoltak már New Yorkban, Londonban, Párizsban, Rómában és Budapesten is - a Csajkovszkij pro és kontra című táncmüvei lép fel a Nemzeti új épületében június 26-án és 27-én. Boris Eifman, a balett formanyelvének megújítója - aki a klasszikus műfajt mesterien elegyíti a modem kor technikai és látványelemeivel - ebben a koreográfiájában Csajkovszkij életét dolgozza fel a tánc nyelvén, pontosabban az emberi testtel elbeszélve. „Mindent az emberi testtel akarok elmondani -nyilatkozta az orosz koreográfus. - Nem kizárólag a technikára hagyatkozva, hanem a lélek mélyrétegeiből előhalászva az emberi test beszédét. Ez a tánc új formája, nem klasszikus és nem neoklasszikus. A 19. és a 20. század orosz klasszikus balettkultúrájának és a kortárs koreográfia technikai »találmányainak« szimbiózisa.” Boris Eifman koreográfiái - Rodin, Anna Karenina - nem ismeretlenek a pozsonyi közönség előtt. A Karamazov testvérek tavaly novemberben került fel a Nemzeti repertoárjára. A kassai Állami Színház Baletttársulata az Anna Frank naplója című előadással lesz jelen a fesztiválon - a darabot a 2016/17-es évadban táncszínházi produkciók kategóriában Deszka díjjal jutalmazták. A kassai operatársulat Wagner A tündérek című nagyoperáját hozza. A Krakkói Opera a múlt század egyik legnagyobb lengyel zeneszerzője, Karol Szymanowski Roger király című modernista operáját mutatja be Pozsonyban, a prágai Nemzeti Színház Operatársulata Jules Massenet operáját, a Werthert, az ostravai Morva-sziléziai Nemzeti Színház pedig Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth-jét adja elő a pozsonyi teátrumban. A fesztivált június 2-án a Szlovák Nemzeti Színház legújabb operabemutatója - Puccini Toscája - nyitja meg. A színház több előadását is felvette az Eurokontext programjába. Acsodálatos mandarin a BartókTáncTriptichon egyik része (Képarchívum) Tompa Andrea és Bödőcs Tibor vehette át a Libri irodalmi díját Tompa Andrea Omerta című regénye nyerte az idei Libri irodalmi díjat, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című parédiakötete kapta. „Tompa Andrea Omerta című regénye szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla” - méltatta az 1950-es évekbeli Kolozsvárott játszódó, most díjazott regényt Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja. Vele együtt Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész és Beck Zoltán dalszerző, énekes döntött arról, hogy a tízes rövid listára felkerült 2017-es friss magyar szépirodalmi és tényirodalmi megjelenések közül melyik könyvnek ítélik oda a Libri irodalmi díjat. Ezt megelőzően a magyar kulturális élet több mint 100 képviselője tett javaslatot, hogy melyik tíz alkotás kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség. Idén több mint 15 ezer közönségszavazat érkezett a szervezőkhöz. Elhunyt Tom Wolfe New York. Nyolcvannyolc évesen elhunyt Tom Wolfe amerikai író, újságíró, a Hiúságok máglyája és Az igazak: az első amerikai űrhajósok története című művek szerzője, az új újságírás stílusának egyik vezető alakja. A magát Emilé Zola és a realizmus más nagymesterei tanítványának nevező Wolfe azt tartotta, hogy a nagy történetek elmesélésének egyedüli járható útja, ha az író kimegy az utcára és beszámol a történésekről. Mintegy tíz évig dolgozott újságíróként, egyebek között a The Washington Post és a New York Magazine riportere volt. Első könyvében, az 1965-ben megjelent Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal című műben is újságírói munkásságának cikkeit gyűjtötte össze. Wolfe műveinek — regényeinek, riportkönyveinek- fő témái a művészvilág, az alternatív irányzatok, a hippikultúra, az osztályok, a rasszizmus, a hatalom, a korrupció és a szex kérdései voltak. Első regényéből, a szatirikus Hiúságok máglyájából, amely a Wall Street-i pénzsóvárságot járja körül, Tom Hanks főszereplésével film készült 1990-ben. Az igazak: az első amerikai űrhajósok története című művét 1983-ban vitték filmre Sam Shepard, Dennis Quaid és Ed Harris főszereplésével. 2010-ben megkapta az USA Nemzeti Könyvdíjának medálját az amerikai irodalomhoz való hozzájárulásért. (MTI) Az Addig se iszik, Bödőcs Tibor első könyve, 2017 legkeresettebb magyar könyve volt, szeptemberi megjelenése óta a sikerlisták élén áll. A Libri közleménye szerint a kötet az olvasás-népszerűsítés mintapéldája, hiszen a nevetés nyelvén keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a magyar és a világirodalom nagyjait. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. elismeréseit kedden este adták át Budapesten. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forint pénzjutalmat kapnak, valamint 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amelyet bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak. A 2016-ban alapított díjat az első évben Rakovszky Zsuzsa Fortepan című verseskötete és - a közönségszavazatok alapján - Bartis Attila A vége című regénye érdemelte ki, tavaly pedig Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetét és Kepes András Világkép című tényirodalmi könyvét díjazták. (MTI, as) A szakmai zsűri Tompa Andrea Omertáját emelte ki, a közönség Bödőcs Tibor paródiáira szavazott (Fotók: Libri)
