Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-17 / 112. szám
www.ujszo.com | 2018. május 17. RÉGIÓ 5 Egy és negyed órát várt a gyorsmentőre egy agyvérzéses beteg Vágsellyén egyre több a panasz az egészségügyi ellátásra. Az önkormányzat és a megye is foglalkozott a problémával. (A szerző illusztrációs felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Egyre több panasz érkezik a lakosoktól a gyorsmentő szolgálatra , illetve az egészségügyi szolgáltatásokra, mondta a legutóbbi önkormányzati ülésen Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere, aki megyei képviselőként tájékoztatta a helyzetről Nyitra megye önkormányzatának vezetését. Belicky négy konkrét esetre mutatott rá, valamennyi a közelmúltban történt. Az egyik városi rendőrhöz kellett gyorsmentőt hívni, egy órát vártak, mire megérkezett a segítség. Egy agyvérzéses beteghez egy és negyed óra után érkeztek ki a gyorsmentők. Panaszt tettek egy iskolás gyerek szülei is, akik egy órán át hiába vártak a mentőkre, végül kénytelenek voltak a beteget autójukkal a galántai kórházba szállítani. A polgármester azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy ha valakinek hasonló tapasztalatai vannak a gyorsmentő szolgálattal, jelezze a primator@sala.sk címen. Vágsellye vezetése továbbítja a panaszokat az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatalba. A gyorsmentő-szolgálattól azt a választ kapták, hogy túl kevés a szakemberük, és a vágsellyei régió túl nagy ahhoz, hogy mindenhová időben odaérjenek. Az önkormányzati ülést követő vitában elhangzott, hogy a lakosok részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség, mert egyesek megfázáskor, gyomorpanaszok, vagy kisebb balesetek esetén is azonnal kihívják a gyorsmentőket. A városi és a megyei képviselők az Integrált Egészségügyi Központ megnyitásában látják a megoldást. Nyitra megye egészségügyi bizottságának tagjai már áprilisban foglalkoztak a javaslattal. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium felhívására reagáltak a képviselők. Az Integrált Egészségügyi Központok megnyitását összesen 700 ezer euróval támogatja a minisztérium, minden projekt megvalósítására 41 200 euró jut. Nyitra megye önkormányzatának e heti ülésén a vágsellyei rendelőintézet számára 420 ezer eurót hagytak jóvá a képviselők az egykori kórház épületének felújítására. A vágsellyei és régióbeli szakorvosokat a megye a napokban felkéri az együttműködésre. A központban nagy szükség lesz gyerekorvosra, általános orvosra, szülészre és nőgyógyászra. A vágsellyei önkormányzati képviselők között akadnak orvosok, akik úgy gondolják, idővel komoly gondok adódhatnak az utánpótlással, mivel a legtöbb szakorvos néhány éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. Penészgomba a galántai kórház falán BARTALOS ÉVA Nagy felháborodást keltett az a közösségi portálon megjelent fénykép, amelyen az látszik, hogy gombák nőnek a galántai kórház mellékhelyiségében. A kórház elnézést kért, és rendbe tette a toalettet. PTITOTCl Több tucat felhasználó megosztotta a Svet zdravia galántai kórházában készült fényképet, amelyen a férfivécé penészes mennyezete látható. Tomás Král’, a hálózat szóvivője lapunknak elmondta, a mosdó egyike annak a néhány szociális helyiségnek, amelyeket még nem sikerült felújítani. „Megbocsáthatatlan és megengedhetetlen, hogy ilyen kép készüljön a kórházainkban. A lehető leghamarabb teljesen felújítjuk a toalettet” - írta a szóvivő. Hozzátette, az elmúlt három évben, amióta a hálózat üzemelteti a kórházat, 250 mellékhejyiséget újítottak fel, és Beázik a vécé, ez okozta a bajt. Azóta megtisztították és fertőtlenítették a falat. (Fotó: Facebook) már csak 10 van hátra. „A képen látható vécéhelyiségben régóta gondot okoz a vízszivárgás, ezért a felújításához igényesebb műszaki megoldásra van szükség” - folytatta a szóvivő. A kórház vezetése azóta eltávolíttatta a penészgombákat a mennyezetről, és azt ígérik,'jobban oda fognak figyelni a higiéniai előírások betartására. A tervek szerint néhány hónapon belül felújítják a mellékhelyiséget. A Svet zdravia társaság és lapunk kiadója a Penta befektetési csoport céghálózatának tagja. Sátrakba költöztetik a romákat, amíg fertőtlenítik a lakásukat VRABEC MÁRIA Sátortábor épül a rühatkák és poloskák által ellepett Diósmajorban, ahová tíz éve költöztette az önkormányzat azokat a családokat, amelyek a városi lakásokban nem fizették a bérleti díjat. NYITRA A lakosokat május végén kb. egy hétre költöztetik a sátrakba, arra az időre, amíg a lakásaikat fertőtlenítik. A városszéli majorban tíz éve épült hatvanegy szociális lakásban több mint négyszáz ember lakik, a magisztrátuson sem tudják, pontosan hányán. Feltételezések szerint a lakások legalább harmadában szaporodhattak el a rossz higiéniai körülmények miatt a rühatkák és a poloskák. A problémára a tavaszi szünet előtt figyeltek fel azokban az alapiskolákban, amelyekbe a Diósmajorban élő gyerekek járnak. A roma kisdiákok folyton vakaróztak, némelyikük bőrén vastag pörkösödések jelentek meg. A bőrgyógyász, akihez a gyerekeket elküldték, értesítette a regionális közegészségügyi hivatalt, amely elrendelte a fertőtlenítést és a kártevők irtását. Először a leginkább fertőzött lakásokban próbálták kiirtani a kártevőket, de ez nem vezetett eredményre. A városi hivatalban ekkor döntöttek úgy, hogy kiköltöztetik az összes lakót, és minden lakást alaposan fertőtlenítenek. A tervek szerint ezek után már vissza sem költözhetnek azok, akiknek nem ott van az állandó lakhelyük. Hivatalosan 250 lakosa van Diósmajornak, őket fogják a katonai sátrakba költöztetni a legszükségesebb holmijukkal együtt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy kultúrházakban vagy a köröskényi kaszárnyában szállásolják el, de egyik helyen sem akarták befogadni őket. Végül a városvezetés a honvédelmi minisztériumtól kért katonai sátrakat és összecsukható ágyakat „a krízishelyzet rendezésére”. A sátrakat Diósmajorban állítják fel, és a költözésben, a fertőtlenítés ideje alatt a lakosok ellátásában, valamint a rendfenntartásban a katonaság, a városi rendőrség, szociális munkások, az önkormányzat alkalmazottai és szerzetesnővérek fognak segíteni. A költségeket még nem számolták ki a magisztrátuson, de valószínűleg több tízezer euróra rúgnak. A matyó népművészet legszebb darabjai Kassán NÉMETI RÓBERT KASSA A matyó népművészet legszebb darabjait bemutató kiállítás nyílt tegnap a Kelet-szlovákiai Múzeumban. A tárlaton a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében megtalálható eredeti darabokat csodálhatja meg a közönség. Nem csak hímzések és viseletek, hanem a hajdan élt emberek életét bemutató fényképek is láthatók. „Igyekeztünk úgy összeállítani a kiállítás anyagát, hogy az 1800-as évek derekától szinte napjainkig bemutathassuk a matyó népművészetet, a kialakulását, a virágkorát, és továbbéltetését azoknak a kézműveseknek a munkáin, akik Mezőkövesden, Tardon, Szentistvánon újrafogalmazzák a 21. században is használható tárgyakat” - nyilatkozta Viszóczky Ilona, a Herman Ottó Múzeum néprajzosa. Hozzátette, az eredetileg a textíliákon alkalmazott matyó hímzésminták a 19. és a 20. század fordulóján már nem csupán a népcsoport ismertetői voltak, hanem a magyar nemzeti kultúra és a magyarság megjelenítőivé váltak. „A matyó népművészet alkotásait a huszadik század első felétől kezdve a világ sok tájára eljuttatták. A kiállításon egy hagyományos parasztház tisztaszobájának rekonstruált változatát is látható. A tisztaszobában vetett ágyak, színes díszlepedők voltak, és ott volt a festett tulipános láda is. A családok elsősorban ünnepeken használták ezt a szobát” - magyarázta az etnológus. A matyó népművészetet 2013 januárjában a hungarikumok közé sorolták, az UNESCO által jegyzett, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2012-ben került fel a matyó örökség. A kiállítás 2018. szeptember 9-ig látható a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban (A szerző felvétele)
