Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-10 / 106. szám
www.ujszo.com | 2018. május 10. KÖZÉLET 3 Katasztrofálisan nőtt a kórházak adóssága A kórházi műszerek vásárlásán tavaly 15,6 millió eurót spórolt az állam (Emil VaSko/Pius jeden deft) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Tavaly újabb óriási tétellel, 144 millió euróval nőtt a kórházak tartozása, a kormány által tavaly elindított konszolidációs terv eddig alacsony hatásfokkal működik. Az egészségügyi minisztérium szerint az állami kórházak eladósodásának egyik oka, hogy az egészségbiztosítók keveset fizetnek az elvégzett kezelésekért. Tavaly újra hatalmas összeggel, 144 millió euróval nőtt a kórházak lejárt adóssága, amely tavaly év végén több mint 791 millió euró volt. Az adósság és annak növekedése is a legnagyobb részben az állami kórházakat terheli: az ő tartozásuk összesen 679 millió euró volt. Az egészségügyi minisztérium szerint ennek az egyik oka, hogy itt végzik el a legdrágább beavatkozásokat, amelyeket az egészségbiztosítók rosszul fizetnek. Ennek részben ellentmond, hogy a részvénytársaságokként működő speciális intézmények, a szívkórházak és az onkológiai intézmények gyakorlatilag nem termenek adósságot, kifizetetlen számláik összege csak mintegy 570 ezer euró. Sovány megtakarítás A kormány már tavaly elindította azt a programot, amelynek célja az állami kórházak kiadásainak kordában tartása. A tárca szerint ezek nélkül még magasabb lenne a tartozás aránya. „Az ellenőrzés alapján 174 millió euró értékű intézkedéscsomagot javasoltunk, ezt mintegy 55%-ban sikerült megvalósítani - állítja az egészségügyi minisztérium a jelentésében. - Az elért megtakarítás értéke 79,8 millió euró. A legtöbb megtakarítást a felesleges gyógyszerfogyasztásban sikerült elérni, 22,2 millió euró értékben, a speciális egészségügyi alapanyagok beszerzésében 13,2 millió eurót, a műszaki berendezések árának csökkentésével pedig 15,6 millió eurót takarítottak meg.” Nem elég eredményesek az állami intézkedések. „Az a tény, hogy a tartozás tavaly gyorsabban nőtt, mint egy évvel korábban, nem jó bizonyítvány a kormány számára” - mondta lapunknak Dusán Zachar, az Ineko gazdaságkutató intézet munkatársa. Szerinte ez azért is rossz eredmény, mert gazdag éveket élünk. „Az egészségbiztosítók hatalmas pluszbevételeket könyvelnek el, vagyis a kórházak is nagyobb összegből gazdálkodhatnak - magyarázta Zachar. - Igaz, gyors tempóval nőnek a személyi költségek, vagyis a fizetések is, és ezek teszik ki az intézmények költségvetésének több mint felét.” A minisztérium szerint a tartozások aránya még változni fog, mivel a dokumentum még nem veszi figyelembe azt a 30 millió eurót, amit az állam tavaly év végén pluszban fizetett saját biztosítottjai után. „A kimutatott adósságnak ezzel az összeggel csökkennie kell” - tájékoztatta lapunkat a szaktárca. Magas bérek Valóban a bérek teszik ki a kórházak költségvetésének legnagyobb részét, 2017-ben az egyetemi kórházak kiadásainak 59 százalékára rúgtak. 27 százalék ment a gyógyszerekre, 14 százalék pedig az egyéb működési költségekre. A minisztérium elemzése alapján a kórházak bevételei mintegy 15 százalékkal maradtak el a kiadásoktól. „Számszerűleg kifejezve 2017-ben 23,4 millió euróval nőtt a bérköltség, ezzel szemben 3,7 millióval csökkentek a gyógyszer-, és 2,9 millióval a speciális egészségügyi anyagok költségei” - áll a minisztériumjelentésében. Zachar elismeri, hogy a költségek objektiven nőnek, de még lehetne spórolni is. „Az egészségbiztosítók azt fogják állítani, hogy a kórházak elég pénzt adnak, nehéz igazságot tenni, viszont az is igaz, hogy a kórházak képesek művileg is növelni a költségeiket, sok kivizsgálás felesleges, kétszer végzik el, sokszor úgy tűnik, hogy a kórházak „tartalékot” képeznek a betegekkel és az elvégzett teljesítményekkel, hogy az egészségbiztosítók ellenőrzései során tudjanak miből engedni - magyarázta Zachar. - Egyik fél hajlamos többet fizetni, az egészségbiztosító pedig hajlamos a spórolásra, így kellene kialakulnia egyfajta egyensúlynak. Az azonban tény, hogy a kórházak évről évre több pénzt kapnak, a növekedés nem elhanyagolható.” Szerinte meg kell nézni azt is, hogy a béremelkedés a kórházakban nem túlzó-e. „Meg kell vizsgálni, hogy nem kellene-e módosítani a jelenleg érvényes automatikus béremelkedést” — véli Zachar. Az egészségügyi dolgozók bére ugyanis nagyrészt az átlagbér emelkedésének arányában nő. T ehermentesítós Zachar szerint az idén elindított tehermentesítés sem fog mindent megoldani, a kórházak ugyanis már hozzászoktak, hogy az állam időről időre kifizeti a felhalmozott tartozásukat. Az egészségügyi minisztérium szerint azonban ez az adósságrendezés más lesz, mint a korábbiak. „A kórházaknak konszolidációs tervet kell kidolgozniuk és teljesíteniük, ami részletes intézkedéseket tartalmaz a következő 5 évre ahhoz, hogy új tartozást ne halmozzanak fel” - tájékoztatta lapunkat a szaktárca. A terv betartását a minisztérium fogja ellenőrizni. Az egészségügyi intézmények tartozása* Állami kórházak 246,81 334,18 442,41 547,16 679,24 Más minisztériumok egészségügyi intézményei 18,11 19,61 23,64 24,89 26,19 Megyei, városi kórházak, nonprofit intézmények 72,11 76,74 83,65 74,91 85,13 Részvénytársaságként működő kórházak 0,01 0,00 0,17 0,28 0,57 A lejárt tartozások értéke 337,04 430,53 549,87 647,24 791,13 •Adósság millió euróbán • Forrás: egészségügyi minisztérium Gajdos Krajnák feljelentésére készül holnap Előre kiválasztott cégtől bérelnénk mozdonyokat Bírósághoz fordulnak a szerzői jogdíjak miatt Pozsony. Húszszázalékos províziója lesz az SNS-hez közeli cégeknek azon a bizniszen, melynek keretében 81 darab 8x8-as csapatszállítót gyárt le Szlovákia a finnországi Patria társasággal - mondta Milan Krajniak, a Sme rodina képviselője egy finn tévétársaság riportjában. Peter Gajdos (SNS) védelmi miniszter abszurdnak nevezte ezeket az állításokat, s közölte, ha a képviselő péntek reggelig nem támasztja alá állításait bizonyítékokkal, akkor feljelentést tesz ellene. Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök a kormányülés után kijelentette, az egész védelmi bizniszről nem a miniszter, hanem a kormány fog dönteni. „Gajdos legfeljebb javaslatot terjeszthet elő a kormánynak, amely megvitatja azt, s szavaz róla” - fűzte hozzá Pellegrini. A Patria társaság képviselőit a szlovén és horvát hadseregnek gyártott csapatszállítók kapcsán felmerült korrupció miatt korábban már elítélték. /dem, tasr) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állami Számvevőszékhez (NKÚ) fordul az OEaNO a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó társaság mozdonyok bérlésére kiírt versenypályázata miatt, Érsek Árpád közlekedési minisztert ezzel párhuzamosan a tender leállítására szólították fel az ellenzéki párt képviselői. A Cargo tíz évre venne bérbe tíz mozdonyt, Ján Marosz, az OEaNO képviselője szerint azonban az állam sokkal jobban járna, ha a mozdonyokat megvásárolná. A bérlés a nyilvánosságra jutott adatok szerint áfa nélkül 58,8 millió eurójába kerülne az állami társaságnak. „Egy új mozdony ára 4,5 millió euró, miközben a mozdony fenntartási költségei a 30 évre becsült élettartam alatt sem haladják meg a 4,5 millió eurót. Vagyis ha az állam a vásárlás mellett döntene, egy mozdony, a fenntartási költségekkel együtt 9 millió euróba kerülne 30 évre. Tíz mozdony ugyanennyi időre 90 millióba kerülne” — mondta Jiíí Kubácek, az OEaNO közlekedési szakértője. Szerinte tíz mozdony bérlése ugyanennyi időre 180 millió eurót venne igénybe, vagyis a bérlés dupla annyiba kerül, mint a vásárlás. Az OEaNO szerint ráadásul a pályázat győztese is már előre ismert. Á párt szerint a győztes az S Rail Lease társaság lesz, amely-Az állam 90 millió eurót veszít 30 év alatt, ha vásárlás helyett . csak bérli a mozdonyokat. Jiff Kubáőek, OLaNO nek a szlovák jelzéssel ellátott mozdonyai már korábban az egyik pozsonyi vasúti depóban álltak, miközben az ajánlatokat tartalmazó borítékokat csak tegnap délután nyitották fel. A minisztérium tegnap nem reagált a vádakra. (mi, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az általa túl magasnak ítélt szerzői jogdíjak miatt bírósághoz fordult a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetsége (ZHR). „Indokolatlanul nagy összeget fizetünk a szerzők jogait védő öt közös jogkezelő szervezetnek (SOZA, Slovgram, OZIS, LITA, SAP A), ezért éltünk a lehetőséggel, és bírósághoz fordultunk az ügyben” - nyilatkozta Marek Harbul’ák, a ZHR vezetője. Szerinte a szerzői jogról szóló törvény szerint a közös jogkezelő szervezeteknek egy közös szerződést kellene benyújtaniuk a szállodáknak és éttermeknek, amellyel ezek mind az öt szervezet igényeit kielégíthetnék. Erre azonban ezek eddig nem kerítettek sort, Harbul’ák szerint ezért a bíróságon próbálnak érvényt szerezni a követeléseiknek, mivel mostanáig sem a Gazdasági Versenyhivatalnál, sem a kulturális tárcánál nem jártak sikerrel. A szállodák a közösségi terekben szóló zene és a szobákban levő televíziók után fizetnek jogdíjat. Ugyanakkor más országokhoz viszonyítva túlárazottnak és igazságtalannak tartják a hazai rendszert. „Míg azonban egy háromcsillagos szálloda Ausztriában egy „Míg egy háromcsillagos szálloda Ausztriában egy televízióért évente nem egész 7 eurót fizet, nálunk ugyanez 84 euró." Marek Harbufák televízióért évente nem egész 7 eurót fizet, nálunk ugyanez 84 euró, függetlenül attól, hogy a szobában van vagy nincs vendég” — tette hozzá Harbul’ák. A ZHR szerint a bíróságnak a szerzői jogdíjjal kapcsolatos szerződésről és a jogdíjak nagyságáról is döntenie kellene. A szerzői jogdíjak miatt korábban más szervezetek is tiltakoztak. (mi, TASR)
