Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-07 / 104. szám
ozs ln Szívrohamra figyelmeztet a szemhéj 11. oldal 2018. május 7., hétfő, 16. évfolyam, 18. szám Tájainkat kedveli a kullancs, s az utóbbi években már nemcsak a sík területeken, hanem a hegyvidékeken is előfordul. Márciusban ébredezik, teljes erővel áprilisban támad, és októberig vár áldozataira. Legtöbb májusban és júniusban van. ember számára azért veszélyes, mert ha fertőzött, akkor betegségeket terjeszt ez a vérszívó, elsősorban a Lymekórt és az agyhártyagyulladást. A kullancsnak világszerte 650 faja létezik, nálunk legismertebb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Szájszervével kitippeli az áldozatot, mégpedig az emberek és az állatok által kilélegzett szén-dioxid-koncentráció szerint. A hőmérsékletet is tudja érzékelni. A veszélyes fűszálak A szakemberek már rég megcáfolták azt a tévhitet, hogy a kullancs a fáról esik az emberre. Az igazság az, hogy mindig lentről felfelé mászik. Legjobban a 600-800 méter tengerszint feletti magasságban lévő tölgyest kedveli, de már 1000, sőt kivételesen 1400 méter tengerszint feletti magasságban is előfordul. Kedveli a füves, gazos területeteket, az erdei utakat, az erdőszéleket, a tisztásokat, ahol az állatok járnak. Amikor a nőstény teleszívja magát az állat vérével, a fűbe esik, és lerakja petéit. Csak a nőstény szívja a vért. Hol van a legtöbb? Szerencsére nem minden kullancs vírushordozó. Legtöbb a Vág mentén található, ezért itt fordul elő a legtöbb agyhártyagyulladás. Az elmúlt évtizedben 57-174 eset fordult elő. A másik veszélyes terület Szlovákia dél-nyugati része, továbbá, a Kis-Kárpátok, Léva, Nyitra, Érsekújvár és Trencsén környéke. Jó tudni... • A kullancs főleg a dohányos férfiakat és azokat kedveli, akik néha alkoholt fogyasztanak. • Nem kedveli a fokhagyma szagát. • Mivel nem lát, a kilélegzett levegő vagy az izzadságban lévő bizonyos anyagok szerint keresi áldozatát. • A hideg kezű és lábú embereket nem bántja. • A ruházaton órákig is elvan, s ha az ember nem felel meg neki, leesik róla és más áldozatot keres. • Legjobban a 20 C-fokos nedves meleget kedveli, száraz melegben befurakodik a földbe vagy elbújik a levelek között. Hogyan védekezzünk? Ha túrázni megyünk, hosszú ujjú világos inget, nadrágot viseljünk, a fededen testrészeket rovarirtóval kezeljük. Hazatérés után alaposan nézzük át a testünket, főleg a nyakat, a hónaljat, a köldököt, az ágyékot és a lábat. A hajas részt vagy a fül mögötti részt is megtámadhatja. Ha észrevesszük, hogy kullancs csípett meg bennünket, minél előbb távolítsuk el. Alaposan nézzük át, rázzuk ki a ruhánkat és zuhanyozzunk le. Hogyan távolítsuk el? Csipesszel távolítsuk el úgy, hogy minél közelebb legyen a csipesz a bőrhöz, s lassan, óvatosan mozgatva, csavarás nélkül határozottan húzzuk ki. A helyét azonnal fertőtlenítsük jód tinktúrával, esetleg erős alkohollal. Ne kenjük be se olajjal, se kenőccsel. Hiba az is, ha valaki nedves tampon körkörös mozgatásával veszi ki, mert a szájszerve ilyenkor a bőrben marad. Milyen betegséget terjeszt? A kullancs baktériumokat és vírusokat tartalmazó emlősök, hüllők és madarak vérével fertőződhet meg, s így terjesztheti a Lymekórt és az agyhártyagyulladást. A Lyme-kór tünetei • Kör alakú piros folt a csípés helyén, aminek a közepe fehér • Fáradság, fej-, izom-, ízületi fájdalom, láz, néha száraz köhögés, az arcideg megbénulása • Antibiotikummal kezelik, kezeletlenül hosszú ideig tartó szív-, ízületi és idegrendszeri problémákat okozhat. Vakcina nincs ellene, védettség nem alakul ki, tehát újra megkaphatja a beteg. Az agyhártyagyulladás tünetei • A betegség két hullámban zajlik, kezdetben vírusfertőzéshez hasonlít fejfájással, hőemelkedéssel, orrfolyással, köhögéssel. 3-5 nap múlva a tünetek elmúlnak, egy hét után kezdődik a második szakasz magas lázzal, fejfájással, tarkómerevedéssel. Súlyos esetben bénulást is okozhat. • A kullancs okozta agyhártyagyulladás ellen van szérum, amely 3 évig védi a szervezetet A kezelőorvostól kell kérni, de a költségeket a beteg fizeti. Az első adagot januárban vagy februárban kell beadni. A második adagot 1-3 hónap múlva, a harmadikat pedig 9-12 hónappal a második után. Az ellenanyag 10-14 nappal a második adag után termelődik. Elsősorban az erdészeti dolgozóknak, a geodétáknak, a geológusoknak és azoknak a sportolóknak ajánlott, akik a természetben sportolnak (kovács)
