Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-05 / 78. szám
161 ISKOLA UTCA 2018. április 5. | www.ujszo.com Egy különleges márciusi hétvégéről A Selye János Klub (SEJK) Pozsony legnagyobb magyar szakmai klubjaként igyekszik stabil kapcsolati hálót kialakítani több ország magyar medikusaival és orvosaival, így a fővárosban tanuló magyar ajkú orvostanhallgatók összefogására hivatott csoport háza táján mindig történik valami. Március második hétvégéje különösen mozgalmas volt, hiszen Ziacek Noémi (SEJK-elnök) meghívására Németországból érkezett a 23. Tudományos beszélgetésünk vendége, Dr. Kovács György és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség medikusai. Nagy örömünkre szoros baráti kapcsolat alakult ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelven tanuló medikusaival. Öten érkeztek hozzánk, és az együtt töltött hétvégén alkalmunk adódott ismerkedésre, szakmai fejlődésre, szórakozásra és városnézésre. A másodéves Marton László elmondta, hogy az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerészeti és a fizioterápia szakon évfolyamonként több mint 200 diák tanul. A marosvásárhelyi diákélet is gazdag. „Három nagy rendezvényünk van: a Nyílt napok, a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) és a Diáknapok. A Diáknapok felér egy fesztivállal, több ezer ember vesz részt a rendezvényen. A TDK-ra neves előadók fogadják el meghívásunkat a világ számos pontjáról, és amit kiemelnék, hogy előadó diákoktól 300 dolgozat szokott beérkezni. A konferencia magyar nyelven folyik” - mesélte Marton László. Megjegyezte, az egyetemükön tanuló diákok legalább fele, de akár háromnegyede Magyarországra megy dolgozni. „Ebben közrejátszik a nyelv és a munkakörülmények is, amik borzalmasak nálunk. Az ember elszántan tanul, hogy orvossá váljon, és mikor elmegy gályázni az éjszakai ügyeletbe, sajnos teljesen lehangolja a közeg. Ez szomorú. Úgyhogy én főleg a körülményeket Dr. Kovács György Az arthroskopia fejlődése címmel tartott előadást Marosvásárhelyi medikusokat látott vendégül a pozsonyi SEJK (Fotók: SEJK) emelném ki: máshol se könnyebb, csak talán egy picit jobb” - tette hozzá. Pozsonyban remekül érezte magát: „Ennyi élmény egy hétvége alatt nem is tudom mikor ért utoljára. Tökéletes volt. Mi pozitívan állunk hozzá az együttműködéshez, mert úgy látjuk, hogy iszonyúan megéri. A kisebbségi lét érezhetően összeköt minket, és hozzájárul ahhoz, hogy ennyire jól kijövünk egymással.” Dr. Kovács György erdélyi származású magyar ortopédsebész, a frankfurti Main Klinik tulajdonosa feleségével és a klinika rehabilitációs doktornőjével, Dr. Kallós Évával együtt töltötte velünk a vasárnapot. Részt vettek a közös városnézésen Korpás Árpád idegenvezető kalauzolásával, majd a közösen elfogyasztott ebéd és a Tudományos beszélgetés után (Az arthroskopia fejlődése) átvonultunk a belváros egyik éttermébe, ahol tovább folytatódott az éjszakába nyúló kötetlen beszélgetés. Dr. Kovács György kolozsvári származású, Budapesten végezte az egyetemet, és a budapesti Ortopéd Klinikán kezdett el dolgozni. Arról, miért folytatta külföldön a pályáját, a következőket mondta: „A Magyarországról való távozásomban egyebek mellett a paraszolvenciarendszer is közrejátszott, amit Városnézésen nem tartok sem igazságosnak, sem ; reálisnak.” A szakmai sikerhez, úgy véli, a tudás mellett fontos a kitartás, illetve az empátia. S hogy miképpen sikerült egy idegen országban ma: gánklinikát alapítania? „Tulaj don■ képpen a privát klinika felépítése szakpolitikai döntés volt, és az, hogy sikerült Németországban akkor még ismeretlen névvel klinikát felépítenem, nagy csoda a mai napig. Én ezt jóhiszeműen a szakmai tudásnak tulajdonítom” — mondta. Az ismert szakembertől már két pozsonyi medikus is lehetőséget kapott, hogy nyári gyakorlaton vegyen részt frankfurti klinikáján. Dr. Kovács György a jövőben is várja a pozsonyi medikusokat, sőt, azt szeretné, ha még többen mennének. Méhes Anna, 3. évfolyam Ma rám talál a boldogság - énekelték az ógyallai tanulók Az ógyallai speciális iskola is csatlakozott a boldogság nemzetközi napjához (Fotó: OSI) Az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át, mivel a boldogság keresése az emberi lót egyik alapvető célja. A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A Jobb Veled a Világ alapítvány felkért minden boldogságórát tartó pedagógust, iskolát, közösséget, hogy csatlakozzon egy nagy közös énekléshez a boldogság napján. Iskolánk, az ógyallai speciális iskola pedagógusai lelkesen fogadták a felkérést, rögvest kikérték a gyerekek véleményét, majd közösen döntöttek arról, hogy bekapcsolódnak a mozgalomba. Turancík Katalin tanító néni vezetésével napokon keresztül tanulták Bagdi Bella Ma rám talál a boldogság című dalát, és a tanítás után mindennap összegyűltek gyakorolni. Kezdetben néhányan bizony nem akartak énekelni. Ahogy azonban múltak a napok, a jó hangulatú énekléseknek híre ment, a kezdeti vonakodók is társultak a sokasághoz. Minden egyes énekléssel eltöltött óra boldogságóra is volt. A dal tanulása mellett szeretetkuponokat, szívecskéket, smiley-kat készítettek, hogy a közös éneklés után ezekkel ajándékozzák meg egymást. Sokat beszélgettek, miközben színeztek, nyírtak, mindenki elmondta, mitől boldog. Nagy viták is kerekedtek, hiszen a boldogság igazán behatárolhatatlan, megfoghatatlan. A vélemények ütköztetése után megértették és elfogadták a megállapítást: mindenki mástól lesz boldog Március 20-án a lelkes gyereksereg felsorakozott, és a tanító nénikkel közösen hangosan zengték a boldogság dalát. Minden énekes kezében ott volt az elkészített kupon, szív, smiley, s rajtuk a felirat, ki adja kinek. A dal után gazdára találtak a pici ajándékok is. Majd a gyerekek közösen követelték, hogy még egyszer elénekelhessék a dalt, mert nagyon a szívükhöz nőtt. Többen kifejezték abbéli óhajukat, hogy a tanévzáró műsorban is elhangozhasson a boldogság dala. Bathó Sylvia pedagógus