Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-28 / 98. szám
Lagerfeld meglepetései 14-15. oldal 2018. április 28., szombat, 11. évfolyam, 15. szám Benne-látás és keresztül-látás Victor Vasarely, a világhírű képzőművész különböző formájú, színes papírkivágatai inspirálták Kárpáti Tamás újságíró-író műgyűjteményének, a Hungarikonok legújabb alkotóit. Huszonöt művész harmincegy alkotása a szentendrei Erdész Galériában, május 9-ig várja a kultúrabarátokat. % tűnik, hiába beszélünk kiváló újságíróról és főszerkesztőről, Kárpáti Tamás neve kapcsán az utóbbi időben elsősorban nem a kulturális újságírás kifejezése, hanem először a műgyűjtés foglalatossága jut az érdeklődő eszébe - jelenthetnénk ki sarkosan fogalmazva. Csakhogy a Premier művészeti magazin alapító főszerkesztője régóta erős szenvedéllyel viseltetik a műgyűjtemények iránt, az elmúlt tíz évben pedig a Hungarikongyűjteményét, amely már világkiállításon is szerepelt, szinte nemzetközi márkává duzzasztotta. Noha ennek gerincét elsősorban magyar művészek, sportolók, közéleti személyiségek relikviái képezik, sok egyéb világsztár mellett John Lennőn, Frida Kahlo, Niki Lauda, de a Rolling Stones tagjainak ereklyéi is ott lapulnak Kárpáti házában, máskor kiállítóterek falain. A tizedik évfordulót különleges esemény teszi emlékezetessé: Victor Vasarely, a pécsi születésű képzőművész színes papírkivágásai szolgáltattak apropót ahhoz, hogy huszonöt kortárs alkotó megidézze az op-art, vagyis az optikai művészet nagyágyúját. Ahhoz, hogy értsük, miről is van szó, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gyűjtemény magyar alkotók relikviáinak felhasználásával készült műtárgyakat rejt, tehát egyfajta egyedi installációként működik. „Kicsit vulgarizálva: valakinek a valamijéből valaki csinál valamit” - írja maga a kollekciótulajdonos a Hazatért hungarikonok című tavaly megjelent memoárszerű albumában, egyúttal arra is emlékeztetve olvasóját, hogy a műgyűjtés útján Amerigo Tot szobrászművész inPierre Vasarely, a pécsi születésű képzőművész unokája az Erdész Galériában, Szentendrén Kárpáti Tamás Hungarikonok című g dította el, akkor, amikor a nagyjából négy évtizeddel ezelőtt vele készített interjút követően a leányának, Almának címzett rajzzal ajándékozta meg. A gyűjteménynek - amely mostanra valamivel több mint százötven tárgyat, egyebek mellett Koltai Lajos és Zsigmond Vilmos fénymérőjét, Cziífra György kottakönyvét, Faludy György botját és tollát, Puskás Ferenc ballábas labdarúgócipőjét, valamint a Röhrig Géza által a Saul fia című Oscar-díjas holokausztdrámában viselt sálat is tartalmaz-Sok világsztár mellett John Lennon, Frida Kahlo és a Rolling Stones tagúinak ereklyéi is ott lapulnak... za - eddig nem volt olyan egysége, amely kifejezetten egy alkotó köré szerveződött volna. A Vasarely-sorozat, amely „alkollekcióként” is működik, ezen kíván változtatni. Az alapödethez Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány vezetője, a művész ötvenes éveiben járó francia unokája segítette Kárpátit: a nagyapjától származó kétborítéknyi egyszerű, színpompás papírkivágást jutatott el hozzá. A gyűjtő különböző tényezőktől függetlenül a legelismertebb magyar képzőművészeket - festő-, fotó-, üvegművészeket egyaránt — kért fel arra, hogy a kivágatokat valamiképpen dolgozzák bele a készülő alkotásokba. így annak, aki ellátogat a szentendrei Erdész Galériába, az intézmény emeleti szintjén egészen különleges élményben lehet része. A május 9-ig felkereshető tárlatról pusztán egy plakát tudósít a vietnami és szentendrei tervezők designer táskáit, valamint olasz bőrtáskákat egyaránt kínáló üzletben. (Persze, Erdész László hozzáértése és munkája elvitathatadan: a galériatulajdonos több plakátot is elhelyezett y> Olyan közösségben él és tanít, ahol nagyon elterjedt a droghasználat és az alkoholizmus. a szentendrei hirdetőoszlopokon, az áprilisi kiállításmegnyitóra molinót feszített ki az utcában, sőt, a kiállított műveket saját kezűleg tette fel a falra.) Ugyanakkor, ha az érdeklődő felfárad a galériaszintre, amelyet egyébként a tulajdonos, Erdész László birtokában lévő Vasarely-képek kereteznek, egy egészen szűk kiállítóhelyen találja magát. ,A művészet se nem valóság, se nem utánzat. A művészet nem (Fotók: Erdész Galéria) egyéb, mint a valóság kitalálása” - hirdeti Pilinszky János idézete, Tóth György fotóművész feketefehér, a szándékolt többszöri expozíció miatt szellemképes aktfotója pedig a maga valószerűden, álomképhez hasonlító ábrázolásával ezt erősíti. A képpárt ödetes módon egy fekete háromszög választja el, amely vélhetően a „világ eredetét”, vagyis a vaginát szimbolizálja. Hérics Nándor led-hologramja már címében is jópofa játékra hívja a befogadót: habár viselhetné A kör négyszögesítése címet, Katajev vígjátéka helyett César López művéhez visszanyúlva A négyszög körösítése nevet kapta. Kaiser Ottó szintén fotóval (félig múzsának, félig aktmodellül hívva Tunyogi Henriett balettművészt), ef. Zámbó István pedig farost alapú kollázzsal idézte meg a művészt. Az installációk jelentős része azonban festmény: Verebics Katalin vegyes technikával megteremett munkái közül az egyik kétrétegű, a női arc egyik féltekét rendkívül valósághűen megidéző alkotás, a másik pedig az arc másik szele* Naomi Devil nagy méretű festménye, a Vasarely szeme. A parókát és kalapot viselő barokk asszony képmásának különlegességét az adja, hogy jobb szemével Vasarely egyik papírkivágásán néz keresztül. tét mutatja fel. Ezzel rokonítható Ördög Noémi — Naomi Devil művésznéven jegyzett — nagy méretű festménye, a Vasarely szeme. A parókát és kalapot viselő barokk asszony képmásának különlegességét az adja, hogy a jobb szemével Vasarely egyik papírkivágásán néz keresztül, már ha nem úgy értelmezzük az alkotást, hogy azon keresztül a világhíres képzőművész tekint ránk. Fülöp Tibor Végtelen alkotás - tisztelet Vasarelynek című munkája olyasmi, mint egy trompe l’oeil festmény, mivel az illúzió erejét kihasználva egy festett, aprólékosan kidolgozott képkeretről hiteti el, hogy az míves fakeret. Igencsak tág értelmezői mezővel vagy akár az észlelés sajátos perceptuális képességeinek előhívásával játszik Konok Tamás, Pinczehelyi Sándor és Fehér László a nézőt a kép elé szegező, egyedi munkája. A harmincegy alkotás májustól június végéig Budapesten, a Berekai Art Stúdióban, majd a Pécsi Galériában július 20-tól egy hónapon keresztül lesz látogatható. A sorozat egyúttal meghívást kapott a győri Esterházy-kastélyba, Pierre Vasarely pedig a tervek szerint jövőre elviszi a Vasarely Alapítvány székhelyére, a franciaországi Aix-en-Provence-ba a tárlatot, de az osztrák fővárosba, ahol a Hungarikon-gyűjtemény már vendégeskedett, szintén örömmel várják a ritkaságokat. A tervek szerint Párizs, Barcelona és Újdelhi intézményei is bemutatják a munkákat. Mészáros Márton
