Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-28 / 98. szám
www.ujszo.com | 2018. április 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Fico és Tsai Zrt. A kulisszák tömegpárti jellegre utalnak, de a Smer részvénytársaság MÓZES SZABOLCS H étköznap estére sebtében összehívott pártkongresszus, alapszabálymódosítással. Mi ez? A tizenhárom tagú Matovic-párt közgyűlése, netán a kétszáz tagú SaS rendezvénye? Nem, a legnagyobb szlovák kormánypárt kongresszusa. Idézzük csak fel, egyebek mellett miért tartja inkompetensnek a Smer - és a másik két kormánypárt - az ellenzéket. Mert az ellenzéki pártok egy részének alig van tagsága, kiépített regionális struktúrák nélkül politizálnak, egy szűk vezetőség irányítja őket. Hogyan épül fel normális esetben egy párt? Vannak helyi szervezetei, járási és kerületi szervei, sok ezer tagja. Két-három évente tart egy egész napos közgyűlést, jellemzően szombaton, előtte pedig összeülnek a járási struktúrák. Mi igaz ebből a Smerre? A szerkezet létezik, ám a döntéshozás és a visszacsatolás szimbolikus jellegű. Hogyan lehet munkanapra, estére kongresszust összehívni, amelyet pár nappal korábban hirdet meg a vezetőség? Persze gyorsan tegyük hozzá, a korábbi Smer-közgyülések is csak tartalom nélküli ceremóniák voltak, de akkor legalább a látszatra adtak. A kétszáz tagú SaS bármelyik kongresszusa több izgalmat tartogatott, mint a Smer eddigi kéttucatnyi közgyűlése. Robert Fico célja az volt, hogy gyorsan megmutassa, házon belül továbbra is ő az úr, legitimációt szerezzen hőbörgéseinek, és áramvonalasítsa, az új helyzethez szabja az elnökséget (más a pártelnök és más a kormányfő). Számára ez a kongresszus ugyanolyan rutinművelet volt, mint bármely korábbi, ám közben sokkal többet elárult a Smerről, mint amennyit akart volna. A kulisszák tömegpárti jellegre utalnak, ám a valóságban egy részvénytársaságra hasonlít. Tévedés ne essék, az SaS és főleg Matovicék is távol állnak attól, hogy standard felépítésű pártként lehessen rájuk tekinteni, ám ők legalább nem játsszák ezt el. Szűk csoport által irányított politikai tömörülések. S persze igazságtalanok lennénk a Smerrel, ha ezért csak őket kritizálnánk: az SNS és a Híd ugyanez, csak kisebb kiadásban. Centralizált, egyegy erőskezű vezető által dominált, szűk elit irányította pártok, ahol a kongresszusi díszlet ellenére a kezdeményezés és az akarat fentről lefelé, nem pedig alulról felfelé fut végig. Az új kabinet megalakulásakor dilemmaként merült fel, hogy mekkora lesz Peter Pellegrini mozgástere - legalább részlegesen önállósulni tud-e, erősebb pozíciót szerezhet-e pártján belül? Tibor Gáspár rendőrfőkapitány távozásának lemenedzselését követően úgy tűnhetett, bizonyos kérdésekben az új miniszterelnök megpróbál ellenállni, ám a Smer közgyűlése megmutatta neki a lehetőségeit. Egy hagyományos pártban, amelyben a tagok és az ő akaratukat közvetítő küldöttek el szokták mozdítani a szervezet számára teherré váló bukott vezetőt, lehetne esélye Pellegrininek, ám ő nem egy párt alelnöke, hanem egy részvénytársaság kirakati arca. Egy részvénytársaságé, amelynek fő célja már nem is a lopás, hanem a korábban szerzett zsákmány megtartása és legalizálása, a büntetlenség fenntartása. HA ÍGY DUZZOGSZ, AKKOR MEHETSZ, ÉS BE IS KAPÁLHATOD AZT A KRUMPLIT; MŰPARASZT! IVur FI.U.I l.K Taktikai eligazítása Smer-kongresszuson (Cartoonizer) A kelet Párizsai KOLLAI ISTVÁN '■....^ internetes kutatás szerint, ha a keresőbe beír■ J /TPW T juk, hogy a „kelet Párizsa”, az első száz talá- P . m W %/ latban összesen tizenöt különböző várost dob M^A T fel az internet. Bukarest helyett Budapest lenne a kelet Párizsa? Elég komoly tülekedés alakult ki néhány város között, hogy kit illessen ez a meglehetősen közhelyes titulus. Versenyben van még Sanghaj is, és körülbelül fél Ázsia. A magyar közbeszédben a „kelet Párizsa” címet leginkább talán Bukaresthez kötjük. A „Bukarest, a kelet Párizsa” relatíve közismertnek számít, főleg történészi körökben; hiszen volt egy történelmi kor - a 20. század első fele - amikor Bukarest erre a címre elég tudatosan pályázott. A nagyívűnek szánt román városfejlesztés ekkor a francia fővárost tekintette példának. Magyar körökben ezt a jelzőt, a „kelet Párizsát” persze sokszor maliciózusan, vagy iróniával szokták kiejteni, körülbelül arra utalva egy félmosollyal, hogy „álmodik a nyomor”. Valóban, valljuk be, Bukarestnek imázsban nem sikerült a francia fővároshoz felzárkóznia, sőt, ezért a címért ma már mások is elkezdtek versengeni. Egy friss, interneten is elérhető dunai hajózási turisztikai portál például egy Németországból induló többnapos dunai hajózást hirdet, aminek végállomása a kelet Párizsa - azaz Budapest. De igazából a „Budapest, a kelet Párizsa” szóösszetételnek is van történelmi előzménye: a kiegyezés után, az 1880-as évektől többször előkerül ez a szókapcsolat hivatalos dokumentumokban is. Az Országos Iparegyesület 1891 -ben például azt írja: „Budapest hivatása, hogy világvárossá emelkedjék: Budapest hivatása, hogy Kelet Párizsa legyen”. Egy érdekes turizmustörténeti esszé pedig („Ä kelet Párizsától a Duna királynőéig” címmel) azt vezeti le, hogy voltak ekkoriban viták arról Magyarországon, hogy a magyar fővárost Párizzsal és általában a Nyugattal kell összehasonlítani, vagy ellenkezőleg, Budapest nemzeti sajátosságait kéne hangsúlyozni. Szóval valamikor Budapestre is ráaggatták a„kelet Párizsa” jelzőt, és ez mostanában újra előjött, nem is kicsi intenzitással. Számos turisztikai portál külön cikket szentel a Budapest-Párizs összehasonlításoknak, alapvetően inkább pozitív színben tüntetve fel a magyar fővárost. De ezzel együtt sem mondható, hogy Budapest ebben a városmarketing-versenyben legyőzte volna Bukarestet, mert ez nem valamiféle magyar-román meccs. Rengeteg város jelentkezett be ugyanis erre a meglehetősen közhelyes címre, köztük Prága és Varsó is (nemrég egy világháborús regény Varsót tette a kelet Párizsává), illetve Európán kívüli, főleg ázsiai városok tömege. Egy internetes kutatás szerint a legnépszerűbb online keresőprogramban a, Jcelet Párizsa” kifejezéshez az első száz helyen összesen tizenöt város kapcsolódik. Közülük Sanghaj említési gyakorisága kiemelkedik, de azért sokszor Lahor, Kalkutta, Teherán és Karacsi is Párizshoz mérettetik. Egy ezzel foglalkozó szak-blog még tud mindezen kívül az észak Párizsáról (Tromso, Norvégia), a dél Párizsáról (Buenos Aires) és Szibéria Párizsáról is (Irkutszk). Párizs-hasonmások, Párizs-epigonok tehát szerte a földgolyón, ami lehet, hogy segít valamit ezeknek a fejlődő, vagy fejlődni akaró helyeknek a marketingben; de amelyik várost ez a sok-sok szlogen, pozicionálás és erőlködés végső soron igazán naggyá tesz, az nyilván Párizs maga. FIGYELŐ A legjobb támadás a támadás A Smer-kongresszus után világos, Robert Fico továbbra is azt fogja csinálni, amihez a legjobban ért, és amit a legjobban szeret. Támadni, és ugye a legjobb támadás a .. .támadás - írja a Sme kommentárja. Emlékeztet, Fico még az egész kormányválság előtt, decemberben Orbán Viktor összeállította negyedik kormányát meghirdette ezt a taktikát a média, az ellenzék és Kiska államfő ellen, amikor kiadta a jelszót: Ha megdobnak kővel, dobd vissza kettővel. Most mindezt elismételte, emellett a közgyűlésen kicsit fel kellett rázni a csapatot, és szűkíteni az elnökséget az összevont, hatékonyabb támadás érdekében. Nos, ez az offenzíva eddig 8%-os népszerűség-csökkenést eredményezett a Smemek. (ú) Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap közzétette új kormánya tagjainak névsorát. Orbán Viktor Semjén Zsoltot nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettesnek, Pintér Sándort belügyminiszternek, Varga Mihályt pénzügyminiszternek, Benkő Tibort honvédelmi miniszternek, Bártfai-Mager Andreát a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek javasolja. Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter, Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Trócsányi László pedig igazságügyi miniszter lesz. Nagy Istvánt agrár- és vidékfejlesztési miniszternek, Kásler Miklóst emberi erőforrásokért felelős miniszternek, Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszternek, Süli Jánost pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek szánja. A kormányközeli sajtónak elejtett információk alapján már napok óta sejteni lehetett, hogy ez a kormány áll fel. Ami meglepetés, hogy megszűnik Orbán szavai alapján Seszták minisztériuma, a nemzeti fejlesztési tárca, a feladatait szétosztják (minden bizonnyal Rogán is kap innen területet), Bártfai-Mager tárca nélküli miniszter lesz. Benkő személyében gyakorló katona kerül a honvédelmi tárca élére, ami előre vetíti, hogy központba kerül a honvédelem. Kásler Miklós pedig üde színfolt lesz, ő az, aki szerint a tízparancsolattal megelőzhetőek a halálos betegségek. Változhat a minisztériumok neve is, Palkovics László kedvéért új tárca alakul, Varga Mihály munkahelyét pedig átnevezhetik nemzetgazdaságiról pénzügyminisztériummá. Uj államtitkár lesz az EMMI-nél, Nagy Anikó, aki a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet vezetését adja fel az egészségügyi államtitkári posztért, míg Novák Katalin családügyi, Szabó Tünde pedig sportért felelős államtitkár marad. Nem lesz tovább miniszter Kosa Lajos, aki a 2019-es önkormányzati választási kampányban a Fidesz országos kampányfőnöke lesz. Orbán már a múlt héten bejelentette Lázár János és Balog Zoltán mellőzését. „A magyar emberek döntésének megfelelően Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának” - áll a miniszterelnöki iroda közleményben. (MTI, hgv.hu)
