Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-27 / 97. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. április 27.1 www.ujszo.com Korea-közi csúcs a demarkációs vonalon Az észak-koreai határhoz közeli Paju egyik parkjának pavilonjában kéréseket és óhajokat tartalmazó színes szalagokat aggatnak ki a látogatók. A legtöbben békét szeretnének, valamint azt, ha a két Korea egyesülne. RÖVIDEN Május 1-jén kormányfőválasztás Jereván. Az örmény törvényhozás május 1-jén megválasztja az ország új miniszterelnökét — jelentették be tegnap az örmény parlament honlapján. Örményországban ezt követően várhatóan előrehozott választásokat tartanak. A múlt hét kedden - miniszterelnökké választott Szerzs Szargszján—aki az elmúlt tíz évben államfőként vezette az országot - három napja lemondott posztjáról a megválasztása ellen 11 napon át tartó ellenzéki tüntetések hatására, szerdán pedig pártja is egyedül maradt a kormánykoalícióban. Nikol Pasinján, az ellenzéki tüntetések vezetője tegnap tárgyalásokat folytatott a parlamentben annak érdekében, hogy miniszterelnök-jelöltségének támogatást szerezzen. Szerdán több tízezer demonstráló követelte továbbra is Jereván utcáin, hogy Pasinján legyen az új kormányfő. (MTI) A tálibok tavaszi hadjárata Kabul. A kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálibok meghirdették tavaszi hadjáratukat, amelyet elsősorban a kormányt támogató, Afganisztánban állomásozó amerikai erők és hírszerző ügynökeik ellen fognak folytatni. A tálibok azzal vádolták az Egyesült Államokat és az afgán kormányt, hogy szabotálják a békefolyamatot a háború eU nyújtásával. A radikális iszlamisták mindezt az amerikai katonai bázisok afganisztáni jelenlétére hivatkozva állították. A tálib lázadók csaknem két évtizede folytatnak harcot a központi kormány ellen, amely az ország területének csupán 40 százalékát uralja, 60 százalékon a tálib felkelők vagy különféle hadurak és fegyveres csoportok, köztük az Iszlám Állam szélsőségesei vetették meg lábukat. (MTI) Piacon árulnak gópkarabólyokat Mogadishu. Szomália fővárosában, Mogadishuban piacon árulnak automata gépkarabélyokat - a fegyvereket az Egyesült Arab Emírségek egyik kiképző támaszpontjáról loptákjelentette a Reuters Szomáliái fegyverkereskedőkre hivatkozva. A hírügynökség beszámolója szerint 600-700 Kalasnyikov típusú gépkarabély, illetve azoknak kínai másolatai kerültek Mogadishu piacaira. A fegyvereket olyan Szomáliái katonák lopták, akiket az Egyesült Arab Emírségek kiképzésben részesített az említett bázison - írta a Reuters. Az Egyesült Arab Emírségek 2014 óta részesített Szomáliái katonákat kiképzésben, de egy diplomáciai viszály nyomán bezárták a bázist. A Reuters szerint a lopásokra akkor kerítettek sort a szomáliaiak, amikor az emírségek katonái még el sem hagyták teljesen a támaszpontot. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Peking. Mun Dzse In délkoreai elnök ma a két országot elválasztó demarkációs vonalon találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. lm Dzsong-szeok, a dél-koreai elnök kabinetfőnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a két vezető az országaikat elválasztó betonakadályoknál találkozik, majd a dél-koreai díszőrség kíséri őket a tárgyalások helyszíneként szolgáló Panmindzson határfaluba. A hivatalos megbeszélések egy órával Kim Dzsong Un megérkezését követően kezdődnek reggel 10 óra 30 perckor. Úgy tudni, a megbeszélések központi témája a katonai feszültségek leépítése lesz a két Korea között. Mun egyben arról szeretné meggyőzni a kommunista állam vezetőjét, hogy hagyjon fel atomprogramjával. Külön ebédelnek A program szerint az első tanácskozás után a két vezető külön ebédel, majd délután egy közös faültetési ceremóniára ismét összejönnek. lm Dzsong-szeok szerint a két vezető „békét és virágzást” szimbolizáló fenyőfát ültet a demarkációs vonalon. Ehhez az észak-koreai Pektu és a délkoreai Halla-hegy földjét használják, majd a fát az észak-koreai Tedong folyó és a dél-koreai Han folyó vizével öntözik meg. Mun Dzse In és Kim Dzsong Un ezt követően közös sétát tesz Panmindzsonban, majd ismét a tárgyalóasztalhoz ül. Kim és Mun a megbeszélések végén aláírnak egy megállapodást és tesznek egy bejelentést is. Ezek tartalmáról a dél-Terrorista szervezetek támogatásának vádjával börtönbüntetásre ítélték szerdán este a kormánykritikus Cumhuriyet török napilap tizennégy munkatársát. Isztambul. Az isztambuli Silivri kerületének bíróságán kilenc hónapja zajló perben született ítélet nem jogerős, a védők már korábban bejelentették, hogy fellebbezni fognak az elmarasztaló ítéletek ellen. A vádlottak a fellebbezési eljárás ideje alatt szabadlábon védekezhetnek. Az eddig Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogáliamisági eljárás megindítása. Brüsszel. Egyebek mellett ez áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés tegnap Brüsszelben koreai kabinetfőnök nem közölt részleteket. Mint mondta, a megbeszéléseket díszvacsora zárja. Kim Dzsong Un személyében 65 éve először lép észak-koreai vezető dél-koreai területre. Washington figyel Az Egyesült Államok élénk figyelemmel követi a Korea-közi eseményt, amely előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között. Új megvilágításban A Korea-közi csúcs előtt érdekes tanulmányt tettek közzé a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem geoegyedüliként még vizsgálati őrizetben tartott Aki Altay, a Cumhuriyet igazgatótanácsának elnöke is feltételesen szabadlábra kerülhetett. A Reuters hírügynökség szerint a napilap 14 munkatársát ítélték el, hármukat azonban felmentették. Az ügyben eredetileg vádlottként szereplő - de külföldön tartózkodó - két személy, a Németországban élő Can Dündar volt főszerkesztő és a szökésben lévő Ilhan Tanir elleni eljárást elkülönítve folytatják. Az AFP francia hírügynökség tudósítójának közlése szerint a lap bemutatott tervezetében. Az ülésen több képviselő is élesen bírálta a magyarországi helyzetet. Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a tervezetet bemutatva hangsúlyozta: mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU- nak kötelessége cselekedni. Roberta Metsola néppárti ámyékelőadó egyebek mellett a külföldről támogalógusai, aki szerint a legfőbb északkoreai nukleáris kísérleti telep, a Mantap-hegy gyomrába vájt alagútrendszer nem biztonságos többé, s nem használható további tesztekhez, mert összeomlott az atomrobbantások következtében a felette húzódó hegy, ami miatt figyelni kell az esetleg kiszivárgó radioaktivitást is. Ez új megvilágításba helyezheti Kim Dzsong Un bejelentését, mely szerint Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti telepét. A nyilatkozatot politikai elemzők Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai elnök mai találkozójával hozzák összefüggésbe. A geológusok elengedhetetlennek mondták az esetlegesen kiszivárgó radioktivitás mérését az összeomlás térségében. munkatársait két és fél évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésekre ítélték. A legtovább terjedő büntetéseket Murat Sabuncura, a lap főszerkesztőjére, Aki Altayra, a Cumhuriyet igazgatótanácsának elnökére, Ahmet Sik oknyomozó újságíróra és Aydin Engin újságíróra szabta ki az ítélőszék, ők egyenként több mint 7 év börtönt kaptak. A Reuters kiemelte, hogy az egyik vádlott, Ahmet Kemal Aydogdu nem is dolgozott a napilapnak, mégis ő kapta a legsúlyosabb büntetést, tíz év szabadságvesztést. A férfi a Twitteren folytatott tevékenytott civil szervezetekre vonatkozó magyar törvényről beszélt, mely szerinte aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel. „Minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét Szijjártó Péter a LIBE tegnapi ülésén, és kijelentette, hogy annak összeállításakor nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot. Felszólalásá-Fenn kell tartani a szankciókat Brüsszel. A NATO-főtitkár tegnap üdvözölte, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ígéretet tett a kísérleti atomrobbantások felfüggesztésére, de egyúttal jelezte: szerinte mindaddig fenn kell tartani a szankciókat Phenjannal szemben, amíg kézzelfogható változás nem következik be a rezsim viselkedésében. „Az ENSZ nyomása és büntetőintézkedései segítették elő az elmúlt hetekben tapasztalt folyamatokat” - vélekedett brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár szerint a mai Korea-közi csúcstalálkozó „az első lépések egyike a megoldás felé vezető úton”. Az észak-atlanti szövetség vezetője hangsúlyozta: fontos továbbra is fenntartani ezeket az erőfeszítéseket, hogy enyhüljön a feszültség a Koreai-félszigeten. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján bejelentette továbbá: a NATO több száz katonát küldene Irakba, hogy részt vegyenek az iraki haderő kiképzésében és a katonai iskolák felépítésében. Az észak-atlanti szövetség meg akarja akadályozni, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet új erőre kapjon Irakban - mutatott rá a főtitkár. Az iraki szerepvállalás, az afganisztáni helyzet, illetve az orosz kapcsolatok lesznek a témái a NATO-tagországok külügyminiszterei mai brüsszeli találkozójának. Szó esik majd arról is, hogy mit tehetne a NATO az orosz befolyásolási és megfélemlítési kísérletekkel szemben - tette hozzá Stoltenberg, aki szerint mindezek ellenére fontos a párbeszéd fenntartása Oroszországgal. (MTI) sége miatt került a vádlottak padjára. A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolták, hogy védelmezik és támogatják az Ankara által terrorista szervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt kurd szakadár szervezetet, a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Frontot, valamint a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen mozgalmát. Sabuncu az ítélethirdetésen kijelentette: „Az újságírás nem bűncselekmény, mi csak újságírást végeztünk”. (MTI) ban a külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezet „egy koncepciós eljárás dokumentumának is elmenne”. Kijelentette: azért bírálják Magyarországot, mert az ország útjában áll „a szélsőséges bevándorláspárti terveknek”. Sajtóértekezletén Szijjártó hangsúlyozta: a magyar kormány nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását, és ez nyilvánvalóan kényelmetlen a szakbizottságban ülő képviselők egy részének. (MTI) Börtönbüntetésre ítélték a Cumhuriyet munkatársait Sargentini jelentéstevő szerint Magyarországon fennáll az uniós értékek megsértésének kockázata
