Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-26 / 96. szám
KÖZÉLET 2 2018. április 26. | www.ujszo.com 486 eurós nyugdíjhoz 156 eurós emelés Pozsony. A Szociális Biztosító már elvégezte a munka felét, közel 72 ezer régi nyugdíj összegét számolta át. Emelésre azok a nyugdíjasok számíthatnak, akik az átlagnál jobban kerestek nyugdíjaskoruk előtt, ők ugyanis veszítettek azzal, hogy nem a jelenleg érvényes, 2004 után életbe lépett szabályok alapján számolták ki a nyugdíjukat. Egyes nyugdíjasok akár 200 eurós emelésre is számíthatnak. Az emelés összegét a nyugdíjas nem tudja maga megállapítani, azt azonban ellenőrizheti a Szociális Biztosító honlapján található „számológéppel”, hogy várhat-e emelésre. Ehhez ismerni kell a nyugdíj megítélésének évét, és a fizetés összegét, amiből kiszámították azt. A biztosító által megadott példa szerint 156,1 euró emelésre számíthat az, aki 35 évet dolgozott le egy 3. kockázati kategóriába tartozó foglalkozásban, 1997-ben ment nyugdíjba, és az átlagkeresete 20 250 korona Volt. Az 1997-es döntés alapján tavaly decemberben 486,60 eurós nyugdíjat kapott, ez emelkedett közel 160euróval. A Szociális Biztosító azonban figyelmeztet, hogy az emelés csak 2018. január 1-től jár, nem pedig az eredeti nyugdíj kiszabásától vagy a nyugdíjrendszer 2004-es változásától. Kaptak ugyanis már olyan leveleket is, amelyben a nyugdíjasok a 2018 előtti időszakra is kérték az emelést. (ipj) RÖVIDEN Hiányos lesz a gazdatalálkozó Kassa. Gabriela Matecná (SNS- jelölt) mezőgazdasági miniszter ma találkozik azokkal a keletszlovákiai gazdákkal, akik Ján Kuciak meggyilkolása óta földfoglalásról, az agrártámogatásokkal való visszaélésről és a smeres klán különböző praktikáiról számoltak be. A tárcavezető mellett az ügyészség, a bíróság, a rendőrség valamint a Földlap és az Agrárkifizető Ügynökség képviselői is jelen lesznek. Hiányozni fognak viszont a zempléni gazdák képviselői, ők más körülmények között akartak tárgyalni a problémákról. (ie) Péntekre újabb tüntetést hirdettek Pozsony. Denisa Sakovának (Smer) a belügyminisztérium élére való jelölése miatt több civil kezdeményezés tiltakozó megmozdulást hirdetett péntek 17 órára a fővárosba. A szervezők előrehozott választásokat követelnek. Állítják, hogy a belügyminiszter cseréje nem hoz majd olyan alapvető változásokat, melyek Szlovákia jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az Sznf térre meghirdetett akción folytatják az aláírásgyűjtést. Eddig mintegy 80 ezren írták alá a petíciót. A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom egyelőre nem csatlakozott az akcióhoz. (ie) Veszélyesebb újságírónak lenni Európában az újságírók egyre gyakrabban vannak kitéve verbális támadá-(Felvétel: Matej Jankoviö/Plus Jeden Defí)‘ DEMECS PÉTER Pozsony. Az újságírók a demokratikus társadalom egyik alappillárét képezik, az ellenük irányuló támadások rendkívül veszólyesek lehetnek - olvasható ki a Riporterek Határok Nólkül (RFS) nemzetközi szervezet legújabb jelentósóből. A dokumentum kidolgozói a Szlovákiát érintő részben elsősorban Ján Kuciak újságíró és jegyese gyilkosságát említik és azt, hogy a politikusok verbális támadásai a gyanús korrupciós ügyeket taglaló riporterek ellen napirenden voltak az elmúlt egy évben. Kiemelték Robert Fico kijelentését, amikor még kormányfőként mocskos szlovákellenes prostituáltaknak nevezte az újságírókat. Az RFS-szerint az is sajnálatos, hogy az országban nincs olyan intézmény, amely kellő támogatást és védelmet nyújtana az újságíróknak, ezért egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk. Orbántól Zemanig A sajtószabadság nemzetközi listáján viszont nem csak Szlovákia került még hátrább az elmúlt egy évben. Magyarország a 180 országot listázó jelentésben a 73. helyet foglalta el, ami éves szinten két hellyel rosszabb eredmény. Az RFS képviselői a jelentés Budapestet érintő részében aggályosnak nevezték, hogy Orbán Viktor miniszterelnökhöz közeli üzletemberek vásároltak fel tavaly kiadókat, megyei lapokat. Az országban a jelentés szerint egyre kevesebb olyan média van, amely bírálná a kormánypárti Fideszt, és figyelmeztetne a politikusok korrupciós botrányaira. A jelentés az újságírók példátlan soknak megfélemlítéseként említi Milos Zeman cseh államfő emlékezetes, tavaly októberi sajtótájékoztatóját, amelyre egy „Újságírók ellen” feliratú mű-Kalasnyikowal érkezett. S épp Csehország értékelésénél mutattak rá a következő, a médiák tulajdonosaival kapcsolatos negatív jelenségre. „Az új oligarchák 2008- tól szerkesztőségek felvásárlására fordították vagyonukat, erősítve ezzel saját pozíciójukat az államban. Egyik közülük Andrej Babiá kormányfő, aki az ország két legbefolyásosabb napilapjának az élén áll” - olvasható az RSF jelentésében. A politikusok felelőssége Christophe Deloire, az RSF főtitkára a szervezet jelentése kapcsán arra figyelmeztet, hogy az újságírók ellen tanúsított ellenséges megnyilvánulások a demokrácia legnagyobb veszélyei közé tartoznak. Elmondta: nagy a felelősségük azoknak a politikai vezetőknek, akik az újságírókkal szembeni ellenségeskedést táplálják, mert ezzel aláássák a tényeken alapuló nyilvános vitát a propaganda javára. „Az újságírás legitimitásának megkérdőjelezése ma játék a rendkívül veszélyes, politikai jellegű tűzzel” - figyelmeztetett Deloire. Fellendülés Gambiában A legnagyobb visszaesést az újságírói szabadság terén Málta könyvelte el, amely Daphne Cuaran Galizi újságíró meggyilkolása után 18 hellyel rosszabb eredményt ért el, s a 65. helyre került. Ellenben, a legna-Újságírói szabadság listája ► 1. Norvégia ► 2. Svédország ► 3. Hollandia ► 4. Finnország ► 27. Szlovákia ► 34. Csehország ► 58. Lengyelország ► 65. Málta ► 73. Magyarország ► 179. Eritrea ► 180. Észak-Korea gyobb előrelépést Gambia tette, amely 21 hellyel javult, s a 122. helyre került. Gambiában a diktatúra befejeztével a reneszánszukat élik az újságírók; a rádióadások és az újságírók, az RFS szerint sokkal bátrabban kritizálják a politikusokat. Az USA a ranglistán főleg Donald Trump elnök újságíró-ellenes kijelentései miatt a 45. helyet kapta az egy évvel korábbi 43. helyett. „Trump elnökségének első éve azt igazolta, hogy az Egyesült Államokban jelentősen romlott az újságírók helyzete” - emlékeztet a jelentés. A Riporterek Határok Nélkül minden évben megpróbálja felmérni a sajtószabadság állapotát a világ 180 országában. A felmérés alapját egy kérdőív képezi, amelyet az RSF 2002-től a világ újságíróival, tudósaival, jogászaival és az emberi jogok védelmezőivel töltet ki. Az RSF szerint a legnagyobb sajtószabadság Norvégiában van, az utolsó helyen Észak-Korea áll. Meseznikov: a Smer arroganciája Saková jelölése IBOS EMESE Denisa Saková (Smer) ma átveszi megbízólevelét Andrej Kiska államfőtől, így a belügyminisztérium élére Robert Kalifták jobbkeze kerül. Grigorij Meseínikov szerint a Smer ezzel az arrogáns lépéssel tovább halogatja a súlyos problémák megoldását. Hogyan értékeli Denisa Saková jelölését a belügyminisztérium élére? Nagyon kritikusan. Ez rosszindulatú döntés a Smer részéről, hiszen tisztában vannak azzal, hogy Andrej Kiska államfő nem utasíthatja vissza a kinevezését. Ráadásul olyan személyt jelölnek, aki nagyban felelős azért, ami az utóbbi időben a belügynél történt, Robert Kalinák közeli munkatársa volt. Problémás azért is, mert neve összefüggésbe került bizonyos korrupciógyanús projektekkel, melyekre Vasif Spirko speciális ügyész figyelmeztetett. A Smer továbbra is figyelmen kívül hagyja mindazt, ami márciustól ebben az országban történt, nincs tekintettel a nyilvánosság véleményére és a polgári társadalom követeléseire sem. Mit várhatunk Sakovától? Jelölésével a Smer önmaga részére garantálja a tárca problémamentes működését. Nem lesznek alapvető változások, igyekszik majd megtartani a jelenlegi állapotokat. Nagyon szófogadó és lojális lesz a Smerhez, mert nincs erős pozíciója a pártban, és nincsenek párton belüli ambíciói sem. Andrej Kiska eljátszott lehetőségről beszélt Saková jelölése kapcsán, a civil aktivisták szerint pedig a Smer nem fogta fel, mi történt az országban az elmúlt hetekben. Valóban így lenne? Teljes mértékben, sőt hozzátenném, hogy a Smer mérhetetlenül arrogáns a polgári társadalommal szemben. Áz utóbbi hetek eseményeinek fényében, miután a kormányfőnek és a belügyminiszternek távoznia kellett, van merszük a belügy élére jelölni Sakovát, aki Jozef Ráznál vagy Tomás Druckemél is problémásabb, s paradox módon ő fogja irányítani a tárcát. Megállja a helyét Robert Fico érvelése, mely szerint a parlamenti választások és a koalíciós megállapodás értelmében a Smert illeti a belügy, és kizárólag ők jelölhetnek minisztert a tárca élére? Két héttel a választások után ez az Grigorij Meseznikov (TASR-feivétele) érv száz százalékra megállná a helyét. Azóta viszont rengeteg dolog történt. Azóta lemondott a kormányfő és távozott két belügyminiszter. Olyan dolgok történtek, melyek megkérdőjelezik, hogy a párt jelöltjei szerepet játszhatnak-e ennél a tárcánál. De visszakérdeznék, ha a Smer valóban le akarja csillapítani a kedélyeket, akkor mindazok után, ami az utóbbi hetekben napvilágra került, a számos botrány és visszaélés után vajon miért ragaszkodik foggal-körömmel a belügyhöz? Miért nem jelölt egy független szakembert? Azzal nem győzik meg a nyilvánosságot, ha a választási eredményekre hivatkoznak. Felmerül a kérdés, nem pusztán az államfővel szembeni taktika része volt-e TomáS Drucker korábbi jelölése a Smer részéről? Én személy szerint nem hiszem, hogy ez egy ilyen jól kidolgozott terv lett volna. Nagyon sok tényezővel kapcsolatban nem mehettek biztosra. Ugyanakkor visszatekintve valóban úgy tűnik, mintha előre kitervelték volna az egészet. Politikailag milyen hatással lehet Saková kinevezése a kormánykoalícióra? Folytatódni fog a polgári társadalommal, a sajtóval és az ellenzékkel való konfrontációjuk. Szerintem magával hozza annak a komoly kockázatát is, hogy ez a kormány nem fogja végigkormányozni a következő két évet. Feszültség forrása lesz az IT-botrányok kivizsgálása, illetve a belügyben uralkodó állapotok. Saková képtelen lesz lecsillapítani a kedélyeket és megoldani a problémákat sőt, ő maga jelent problémát.
