Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-25 / 95. szám

www.ujszo.com I 2018. április 25. KÖZÉLET 3 Csökkent a szegények száma RÖVIDEN Az Európai Unióban 33 millió emberéi súlyos anyagi nélkülözésben (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Brüsszel. Az Európai Unió lakosságának csaknem 7 százaléka, 33 millió ember ól súlyos anyagi nélkülözésben - derül ki az Eurostat tegnap közzétett előzetes, 2017-es adatszerzésen alapuló becsléséből. Az erős európai konjunktúrával párhuzamosan tavaly 33 millióra, az össznépesség 6,7%-ra csökkent a sú­lyos anyagi nélkülözésben élő EU-s állampolgárok száma. Ez 0,8 száza­lékpontos mérséklődést jelentett 2016- hoz képest. Az uniós statiszti­kai hivatal, az Eurostat definíciója szerint azok számítanak súlyos anya­gi nélkülözésben élőknek, akik a kö­vetkező 9 elemből legalább 4-et nem engedhetnek meg maguknak: lakhatás-összefüggő számlák kifize­tése, az otthon melegen tartása, vá­ratlanul felmerülő kiadások fedezé­se, hús, vagy hal fogyasztása leg­alább minden második nap, évente legalább egy egyhetes nyaralás, sze­mélygépkocsi, mosógép, színes TV, telefon (mobilt is beleértve). Szlovákiában a súlyos anyagi nél­külözésben élők száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2017- es adatokkal az Eurostat Szlo­vákia esetében ugyan még nem ruk­kolt elő, 2016-ban azonban a lakos­ság 8,2 százaléka élt nélkülözésben, míg 2010-ben ez elérte a 11,4 szá­zalékot. Magyarországon ezzel szemben még tavaly is a lakosság 14,5 százaléka élt súlyos anyagi nél­külözésben, míg Lengyelországban ezek aránya 6,7, Csehországban pe­dig 3,7 százalék. Azokból az országokból, ahol már ismertek a 2017-es adatok, egyedül Dániában és Hollandiában nem csökkent a súlyosan nélkülözők ará­nya. A legnagyobb javulást Románia tudta felmutatni (-4,4 százalékpont), de Olaszországban (-2,9 százalék­­pont), Horvátországban (-2,2 száza­lékpont) és Bulgáriában (-1,9 száza­lékpont) is érdemben csökkent a sze­génységben élők száma. Bár a sze­gényebb EU-s tagországok (nyilván magasabb bázisról) sokat tudtak ja­vítani, Bulgária a maga 30%-ával, Görögország 21,1%-ával, Románia 19,4%-ával és Magyarország 14,5%­­ával még mindig EU-s sereghajtó. A rangsor másik végén Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia állnak, ahol rendre 3% alatti a súlyos nélkülözésben élők aránya. Újratárgyalják Trnka ügyét Pozsony. Törölte tegnap a Po­zsonyi Kerületi Bíróság a Fő­ügyészség fegyelmi bizottságá­nak döntését, így Dobroslav Trnka volt főügyész megtarthat­ja ügyészi tisztségét. A bíróság ugyanakkor elrendelte az ügy újratárgyalását. Trnka ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert egy levéllel akarta kieszközölni, hogy a Speciális Ügyészség ti­lalma ellenére a barátjához, Ma­rián Kocner vállalkozóhoz kö­zeli emberek kezébe kerüljön egy eljárás alá vont épület, a Glance House. (SITA) Megvizsgálják a fakivágást Pozsony. A Környezetvédelmi Felügyelőség Sólymos László (Hid) környezetvédelmi mi­niszter utasítására megvizsgálja, legálisan vágták-e ki a Duna­­parti vegetációt Dunacsúny és Doborgaz között. A vegetációt a Szlovák V ízgazdálkodási Vál­lalat vágatta ki, s állítja, ehhez minden szükséges engedélye megvolt. Több környezetvédel­mi aktivista élesen bírálta ezt a lépést. (TASR) Sok a hiányosság a hazai szülészeteken Minden beavatkozás elutasítható (Képarchívum) B. SZENTGÁLI ANIKÓ A kisbaba megszületése minden családban örömteli esemény, a szülést azonban rengeteg nő trau­maként éli meg. A szülészeteken gyakran sérülnek a vajúdó nők em­beri jogai - a civil szervezetek bíz­nak benne, nemzetközi nyomásra javulni fog a helyzet. Sérülnek a jogok Sokszor a szülés szinte vala­mennyi szakaszában sérülnek a va­júdó nők emberi jogai, derül ki a a Nők-Anyák-Testek című kétré­szes tanulmányból és a hozzá kap­csolódó dokumentumfilmből, amelyet a Polgár, Demokrácia és Felelősség (ODZ), valamint a Női Körök Polgári Társulás képviselői állítottak össze. A tanulmány alap­jául többéves vizsgálat szolgál, or­szágszerte vizsgálták a szlovákiai szülészeteken uralkodó állapoto­kat. A nőknek kevés információjuk van a szülés menetéről, az egyes beavatkozásokról, saját és gyer­mekük egészségi állapotáról, sok mindenről csak utólag értesülnek, s általában az egészségügyi sze­mélyzet úgy viszonyul a vajúdó nőkhöz, mintha csak tárgyak len­nének, akik képtelenek egyedül dönteni és cselekedni. A személy­zet nem buzdítja a nőket, hanem in­kább gúnyolódik, és saját munká­juk megkönnyítése céljából paran­csolgatnak, megfélemlítik a nőket, így kényszerítik akaratukat a páci­ensekre. Részvétel a döntésekben Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint mindenkinek joga van arra, hogy az orvosi kivizsgá­lását és a kezelését érintő döntések­ben részt vegyen, és bármely egészségügyi beavatkozás elvég­zésének feltétele, hogy ahhoz a be­teg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegye­zését adja, és azt bármikor vissza­vonja. Ezzel szemben az általános szlovákiai gyakorlat az, hogy ami­kor valakit felvesznek a szülészet­re, a nővérek rutinszerűen aláírat­nak egy tájékoztató jellegű bele­egyező nyilatkozatot, melyről so­kan nem is sejtik, pontosan mit tar­talmaz. Pozitív 6lm6ny Janka Debrecéniová jogász sze­rint a szülést nemcsak túlélni kell, hanem el kell érni, hogy a vajúdó nő számára pozitív élmény legyen. Ezt a WHO is rendkívül fontosnak tart­ja. Nem sokkal azután, hogy az em­­beijogi szervezetek nyilvánosságra hozták tapasztalataikat, a WHO a közelmúltban nagyon konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a szü­lésekkel kapcsolatban: tiszteletben kell tartani a nők pozitív szülésél­ményhez való jogát, az anyának és a babának pedig színvonalas, az időszerű tudományos ismereteken alapuló egészségügyi ellátást kell nyújtani. Debrecéniová bízik ben­ne, hogy nemzetközi nyomásra a helyzet végre javulni fog Szlová­kiában. Az egészségügyi minisztérium a civil felmérés eredményeire köz­vetlenül nem reagált, hivatalos közleményében csak annyit mon­dott: az egészségügyi alkalmazot­taknak be kell tartaniuk az érvé­nyes etikai kódexet. A tárca állító­lag már dolgozik a legújabb tudo­mányos ismeretekből kiinduló, új, standard diagnosztikai és terápiás eljárásokon. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Janka Debrecéniová, a Polgár, Demokrácia ás Felelősség civil szervezet jogászaként ás kismamaként is szembesült a kérházi környezettel, s volt alkalma tanulmányozni, mennyire tartják tiszteletben a vajúdó nők jogait. Szüléskor a nők mit utasíthat­nak el, és mit kérhetnek? Az egészségügyi személyzet a legapróbb beavatkozást sem vé­gezheti el anélkül, hogy alaposan tájékoztatná a beteget, aki ezután egyezne bele a beavatkozásba, és ami fontos, nem csak formálisan. Vagyis a nőnek elegendő érthető információt kell kapnia, és szabad akaratából kell döntenie. Gyakor­latilag minden beavatkozás eluta­sítható, amit az egészségügyi sze­mélyzetjavasol vagy tervez. Ez ér­vényes a hüvelyi vizsgálatra, a szü­lés beindítására mechanikusan vagy gyógyszerrel, a szülés gyorsítására például oxitocin beadásával, a CTG- felvételek rutinszerű készítésére, a Kristeller-műfogásra (nyomás a nő hasára a kitolási fázisban - szerk.), a magzatburok művi megrepeszté­­sére, a csecsemő rutinszerű méré­sére közvetlenül a szülés után, de még arra is, hogy a nőt kényelmet­len helyzetben - például fekve — kényszerítik szülni. A felsorolt praktikák némelyike eltér a nem­zetközi egészségügyi standardtól, sőt, kimondottan ártalmas. A nőnek jogában áll dönteni a szülés körül­ményeiről, például hogy milyen helyzetben szeretne szülni, hogy nem kíván gátmetszést vagy arról, hogy kit szeretne maga mellett va­júdás közben. Ugyanúgy jogában áll kérni, hogy közvetlenül a szülés után a babát tegyék a mellkasára. Janka Debrecéniová Mi a szülési terv? A nők ebben fogalmazzák meg a kéréseiket, és azt, hogy mit részesí­tenek előnyben. Ez egy stratégia, amely arra kényszerítheti az egész­ségügyi alkalmazottakat, hogy tisz­teletben tartsák a vajúdó nő jogait. Sajnos, a szlovákiai szülészeteken az informált beleegyezési nyilatkozat legtöbbször csak egy értéktelen pa­pírfecni, melyet sokan a szülészetre érkezésükkor automatikusan aláír­nak anélkül, hogy tudnák, miről van szó, és bizony előfordulhat, hogy va­laki olyasmit is aláír, amivel lénye­gében nem ért egyet. A szülési terv jogilag kötelező érvényű nyilatkozat arról, hogy a várandós nő pontosan mit szeretne, konkrétan mihez adja a beleegyezését, és mit utasít el. A sze­mélyzetnek ezt be kell tartama. Honnan tudhatják a kismamák, mihez van joguk? Előre kell tájékozódni, fel kell készülni a szülésre, hogyan fog zaj­lani, milyen helyzetek alakulhat­nak ki, ott esetleg milyen döntése­ket kell hozni. Aki készít szülési tervet, azt bizonyítható módon kell az egészségügyi intézménybe el­juttatni - például ajánlott külde­ményként, vagy a szülészet iktató­jában kell leadni, esetleg tanú je­lenlétében átadni. Tanácsos beleír­ni, hogy az ott leírtak előnyt élvez­nek az informált beleegyezési nyi­latkozattal szemben. Mi van, ha a kórház nem tesz eleget a vajúdó nő kívánságának? Ha a nő nem választhat szabadon szülési helyzetet, ha rutinszerűen, úgymond megelőzésképpen elvég­zik a gátmetszést, ha nyomást gya­korolnak a hasára, illetve nem a he­lyesen szerzett informális bele­egyezéssel összhangban nyújtottak egészségügyi ellátást, panaszt tehet az Egészségügyi Felügyeletnél, esetleg az adott kórház vezetőségé­nél az alkalmazottak ellen, végső soron pedig bírósághoz fordulhat. Hasznos minél több bizonyítékot összegyűjteni, vagyis érdemes mi­nél több fotót és videót készíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom