Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-24 / 94. szám
www.ujszo.com I 2018. április 24. KÖZÉLET 3 Szlovákia 60 menekültet fogadott be Bár Magyarországon számtalan helyen látni menekültellenes óriásplakátokat, s épp ott a legerősebb a menekültellenes retorika, a statisztikák szerint a V4-es tagországok közül itt fogadták be a legtöbb menekültet (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A 2016-os évhez képest csaknem 25 százalékkal kevesebb, összesen 538 ezer menedékkérő kapott valamilyen menekültjogi védelmet az EU tagországaiban. S bár Magyarországon volt a leghangosabb a menekültellenes retorika, a V4-es tagországok közül mégis magasan itt fogadták be a legtöbb menekültet. Szlovákia 60 embert fogadott be. Mindez az Eurostat 2017-es hivatalos adataiból derül ki. A legtöbb menekült továbbra is szíriai, bár arányuk csökkent: 175 800 személy kapott menekültjogi védelmet, ők a több mint félmillió menedékkérő harmadát teszik ki - 2016-ban még az összes menekültjogi védelmet kapó 57 százaléka érkezett Sziriából. A második helyen az afganisztániak (100 700 személy, 19 százalék) állnak, a harmadikon pedig az irakiak (64 300 személy, 12 százalék). A befogadott menekültek legnagyobb része így továbbra is a három közel-keleti polgárháborús zónából érkezett Európába. A szírek és az eritreaiak több mint 90 százaléka kapott valamilyen védelmet, és a szomáliaiak, szudániak, irakiak és irániak több mint fele is pozitív elbírálásban részesült. Az összes többi ország állampolgárainak többségét elutasították a hatóságok, köztük az afganisztáni menedékkérők 54 százalékát is. Az adatokból kiderült, az EU- tagországok közül magasan a németek fogadták be a legtöbb menedékkérőt, 325 400 ember. A második helyen Franciaország áll 40 600 fővel, a harmadikon Olaszország 35 100 menedékkérővel. Ausztria 34 ezer, Svédország 31 ezer embert fogadott be. Kelet vs. Nyugat Az Eurostat adataiból kiolvasható, mekkora különbség van az EU posztkommunista és nyugati blokkja között a menekültek befogadásával kapcsolatban: egymillió lakosra vetítve sokkal kevesebb menekültet fogadunk be, mint a nyugati országok döntő többsége. Míg Németország és Ausztria egymillió lakosra csaknem négyezer, Svédország több mint háromezer, Luxemburg csaknem kétezer és Málta csaknem 1800 menekültkérelmet bírál el pozitívan, addig Magyarország csak 140-et - és ezzel még jobban áll, mint a többi V4-es ország, Csehországban és Lengyelországban ugyanis csak 15- 15, Szlovákiában pedig csupán 10 befogadott menekült jutott egymillió lakosra 2017-ben. Szlovákia: 60 menekült Elsőre furcsának tűnő módon a V4- es országok közül Magyarország - melynek kormánya kampányt épített a migránsok elutasítására - fogadta be a legtöbb menekültet, összesen 1290 embert. Közülük menekültstátuszt 105, oltalmazottit pedig 1110 személy kapott. Ehhez képest Lengyelország 560 ember menedékkérelmét bírálta el pozitívan 2017-ben, Csehország 145 embert, Szlovákia pedig összesen 60 embert fogadott be tavaly. Feledy Botond külpolitikai elemző szerint ez az aránytalanság nem meglepő, Magyarország ugyanis az egyetlen V4-es ország volt, melyet érintett a dél-balkáni migrációs útvonal. Emlékeztet: Magyarország a 2015-ös migrációs hullám előtt sem volt „zéróország”, általában évente három számjegyű menekültkérelmet bírált el pozitívan — a válság után ez valamennyivel nőtt, de egyáltalán nem annyival, mint a kontinens más részem, a befogadás politikáját preferáló országokban. A balkáni útvonalat az EU és Törökország közti megállapodás gyakorlatilag lezárta, a fo migrációs útvonal jelenleg a líbiai. 54% elutasítva Magyarország egyébként a lista második felében van, ha a menedéket kérők létszámához mérjük a befogadottak arányát: a menedékkérelmet benyújtók 31 százaléka kapott valamilyen menekültjogi védelmet. Az uniós országok összesen 1,2 millió ember esetében hoztak ilyen döntést, és a kérelmezők csupán 46 százalékát fogadták be. Magyarországnál a V4-ben szigorúbb volt Csehország (12 százalék) és Lengyelország (25 százalék), Szlovákia azonban engedékenyebb, 90 kérelemből 60-at fogadtak el. A legnagyobb befogadó Németországnál az arány 50 százalékos, Svédországban 44 százalékos, Ausztriában pedig 53 százalékos volt. A legbefogadóbb országnak Írország bizonyult, ők a 805 menekültkérelemből 715-öt hagytak jóvá. Határvádelem Feledy Botond szerint Európában a menekülttéma már egy ideje nem csupán önmagában van jelen uniós döntéshozatali szinten, hanem az EU külső határainak ellenőrzésével és az európai szolidaritással egybekapcsolt témaként, ami fontos hangsúlyeltolódás. Jelenleg nem egy kvótarendszerről folyik a diskurzus, hanem a határvédelem és az operatív schengeni teendők összehangolása a téma gerince. „Ha mindez megvan, és a földközitengeri jelenlétünk uniós szinten megfelelő és koordinált, akkor beszélhetnek majd arról, hogy válság idején egyik országból a másikba helyezhetünk-e embereket addig, míg elbírálják a kérelmüket” - magyarázza az elemző. Ez a vita a dublini rendszer reformjaként van napirenden az Európai Bizottságban - a bizottság még nyár előtt szeretné látni, lehet-e erről megállapodást kötni, ám Feledy szerint ez jelen pillanatban elég optimista elképzelésnek tűnik. (Eurostat, 444.hu, fm) Kevesebb támogatás Kelet-Európába ÖSSZEFOGLALÓ Csökkenhet a keleti tagállamoknak juttatott uniás támogatás a következő költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2021-2027-es uniós költségvetésben a kohéziós támogatások folyósításánál a jogállami kritériumok betartását is figyelembe veszik. Pozsony/Brüsszsl. A kohéziós politika az Európai Unió költségvetésének mintegy harmadát viszi el, a hétéves ciklusban erre hozzávetőlegesen 350 milliárd eurót költ az unió. A legnagyobb részét a szegényebb tagállamok kapják, a célja ugyanis a felzárkóztatás. Az elosztása jelenleg csak nem kizárólag az egy főre jutó GDP alapján történik. Ezen a szabályon változtatna az Európai Bizottság a 2021-2027-es költségvetés tervezetében, amelyet májusban fognak ismertetni. Magyarországra szabva A Financial Times információi szerint az elosztási feltételeket bővítenék, beletartozna például a fiatalok munkanélküliségi aránya, az oktatás, a környezetvédelem és a migráció hatása is. Ezzel azt érnék el, hogy a kohéziós alapokból olyan Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint a kohéziós támogatás a következő ciklusban 5-10 százalékkal csökkenhetne (Képarchívum) régi tagállamok is kapnának, mint például Olaszország vagy Spanyolország, vagy a pénzügyi válsággal sújtott Görögország. Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint ráadásul a kohéziós támogatás a következő ciklusban 5-10 százalékkal csökkenhetne. Az elosztás feltételei mellett szigorítanák a támogatás folyósításának feltételeit is - a jogállam kritériumainak betartásához kötné a kifizetést. Ez elsősorban Lengyelországnak és Magyarországnak fájna, mivel a bizottság jelenleg is kötelezettségszegési eljárást folytat a két tagállam ellen. A Financial Times információi szerint a lengyelek már most tiltakoznak az új elosztási elképzelések ellen. Szlovákiának is kevesebb Az új tervezet negatívan érintené Szlovákiát is, amely a jelenlegi ciklusban 14 milliárd euró támogatáshoz jut a kohéziós alapból. Cséfalvay Katalin (Híd-frakció), a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a kelet-európai országoknak közösen kellene lobbizniuk, hogy a csökkenés minél kisebb legyen. Elismeri ugyanakkor, hogy szolidaritást mutathatnánk a menekültválsággal leginkább sújtott országokkal szemben, mint amilyen például Olaszország vagy Görögország. „Éppen a középeurópai országok menekültellenes attitűdje és egyben a magyarországi és a lengyelországi antidemokratikus trend lehet hatással az uniós tagállamok döntéshozatalára” - véli Cséfalvay. (Ipj, euractiv.sk, SITA) Az USA egy lapon említi Ficót Mazurekkel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem mutat túl szép képet Szlovákiáról az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves emberi jogi jelentése, mely egy lapon emíiti Robert Fico exkormányfót Milan Mazurekkel, a gyűlöletbeszédért nemrég pénzbüntetésre ítélt ESNS-képviseíővel. Az amerikai külügy 2017-es jelentését - az elsőt, melyet teljes egészében a Trump-adminisztráció dolgozott ki - pénteken hozták nyilvánosságra, a szlovákiai országjelentés készítői szerint pedig a korrupció és a romák diszkriminációja Szlovákia két legégetőbb problémája. Rámutatnak: bár a korrupcióellenes törvények megfelelőek, nem mindig alkalmazzák őket hatékonyan, és a korrupciós ügyekbe keveredett magas beosztású köztisztviselők általában megússzák - annak ellenére, hogy a sajtó rendszeresen figyelmeztet a botrányokra. A jelentés készítői kiemelik, Dusán Kovácik speciális ügyész nyolc év alatt az általa felügyelt 61 korrupciós ügy közül egyetlenegyben sem emelt vádat. Komoly problémát jelent az igazságügy helyzete is: a nyilvánosság nem bízik a bíróságokban, nem tartja hatékonynak a rendszert, számos esetben merül fel korrupciógyanú, a bírósági eljárások pedig aránytalanul hosszúak és kiszámíthatatlanok. A romák diszkriminációja a jelentés szerint általános jelenség az országban. A szlovákiai civil szervezetek információira hivatkozva a készítők több jelenséget is kiemelnek, például a roma nők szegregációját egyes kelet-szlovákiai nőgyógyászati rendelőkben, vagy épp azt, hogy a roma gyerekek aránytalanul nagy számban kerülnek speciális iskolákba vagy osztályokba. A dokumentum figyelmeztet, a romák 53 százaléka él marginalizált közösségekben, roma telepeken. A jelentés kiemeli az ESNS romaellenes akcióit, de szót ejtenek a menekült- és muszlimellenes politikusi megnyilvánulásokról is. A készítők szerint szinte a teljes politikai spektrum, a kormánypolitikusok és az ellenzékiek egy része is retorikájában társadalmi veszélyforrásként tüntetik fel a menekülteket és a muszlimokat - név szerint Milan Mazureket, az ESNS képviselőjét és Robert Fico volt kormányfőt emelik ki. (TASR, fm)
