Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-23 / 93. szám

2 I KOZELET 2018. április 23.1 www.ujszo.com A Smer is rájön, hogy a 2. pillér nélkül nem lesz elfogadható nyugdíj (SITA-illusztrációs felvétel) RÖVIDEN GaSpar: a rendőrség nem hibázott Pozsony. A jogerősen elítélt kelet-szlovákiai maffiavezér, Róbert Okolicány ügyében - aki külföldre szökött - a rendőrség nem hogy nem hibázott, hanem még többletmunkát is végzett - állítja Tibor Gáspár. Az országos rendőrfőkapitány a TA3 hírcsa­tornán elmondta: a rendőrség je­lenleg a letartóztatási parancsok­ra vár, hogy külföldön is nyo­mozhasson Okolicány után. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség csak akkor léphet, ha erre paran­csa van. Gáspár szerint a rendőr­ség Okolicány ügyében többlet­­munkát végzett, mivel a rendőrök saját kezdeményezésükből vették fel a kapcsolatot a bírósággal és kérték az utasítás kiadását, melynek alapján aztán több sze­mélyt őrizetbe vettek, de Okoli­cány megszökött. A Legfelsőbb Bíróság április 11-én ítélte el jogerősen Okolicányt életfogy­tiglani börtönbüntetésre. Az ügynek 16 vádlottja volt, 20 bűnügy elkövetésével gyanúsí­tották őket. A bíróság szerint a vádlottak olyan bűntettekben vettek részt, mint bűn- és terror­szervezet alapítása, többrendbeli gyilkosság, zsarolás, lopás. (TASR) Danko bírálja LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A romló demográfiai helyzet miatt a Smer is kény­telen pozitívabban viszonyulni a magánnyugdíj-spóroláshoz. De egyelőre csak kisebb válto­zások várhatók a rendszerben. A kormány - elsősorban a Smer - is rájött, hogy ha nem teszi vonzób­bá a nyugdíj spórolást, akkor komoly gondot jelent majd néhány évtized múlva a nyugdíjak kifizetése. A leg­nagyobb probléma a népességfo­gyás, illetve a lakosság elöregedése. A pénzügyminisztérium jelentése szerint Szlovákia lakossága 2060-ra 4,8 millió főre csökken, a népesség átlagéletkora pedig a jelenlegi 41 évről közel 50-re emelkedhet. Emellett jelentősen csökken az aktív korú lakosság aránya, 2060-ra a 20-64 évesek száma csaknem 900 ezerrel csökken, a 65 év felettiek aránya pedig a jelenlegi 14%-ról csaknem 33-ra emelkedik. Mindezek hatását legjobban az ál­lami (első) nyugdíjpillér érzi meg, a kevesebb aktív korú biztosított be­fizetéseiből nehéz lesz kifizetni az akkori nyugdíjakat. A pénzügymi­nisztérium szerint a nyugdíjak he­lyettesítési rátája - vagyis az átlag­nyugdíj és az átlagfizetés aránya - a jelenlegi 46%-ról 36%-ra eshet vissza 2070-re. Ez azt jelenti, hogy míg ma az 1000 eurós bruttó fizetés mintegy 460 eurós nyugdíjat bizto­sít, addig 2070-ben ez már csak 360 euró lesz. Ez komoly életszínvonal­csökkenést jelentene a nyugdíjba vonulók számára. A pénzügyminisztériumi jelentés szerint érdemes lenne lehetővé tenni a munkaadók számára az önkéntes befizetéseket - melyekre természe­tesen adókedvezményt kapnának - a második nyugdíjpillérbe. Jelenleg erre csak a 3., önkéntes pillérben van lehetőség. „A 2. pillér népszerű a fiatalok kö­rében, de mint minden rendszert, ezt is lehet javítani” - magyarázta la­punknak Ivan Svejna (Híd) szociális ügyi államtitkár. Úgy véli, fontos a szemléletváltás a smeres pénzügy­minisztériumban, de inkább csak ki­sebb változásokra számít. „Már az is segítség lenne, ha a jogszabály rész­letesebb tájékoztatást ima elő a nyugdíjpénztárak számára - véli. - A munkaadói befizetések lehetővé té­tele azért is lenne kedvező, mert a 2. pillérben alacsonyabbak a költsé­gek, mint a 3.-ban.” Lapunk információi szerint azon­ban - elsősorban a szociális ügyi mi­nisztérium smeres vezetésének el­lenállása miatt - nagyobb változá­sok nem lesznek. Az egyik legfon­tosabb az lenne, hogy a pályakezdő fiatalok automatikusan a kétpilléres rendszerbe kerülnének, és ha akar­nak, egy bizonyos ideig kiléphetné­nek belőle. Ezt viszont Ján Richter miniszter elutasítja. Az eltűnt iskolabuszok nyomában a bírálókat -Pozsony. Szájkosarat tenne a kormányt bírálókra Andrej Dan­ko, az SNS elnöke, aki szerint gátat kell szabni a politikusok el­leni alaptalan vádaskodásoknak. „A személyiségvédelmi jogsza­bályok módosítását fogom java­solni, pontosan megszabva azt a határidőt, amelyen belül a vádak megfogalmazójának elő kell ter­jesztenie a bizonyítékait” - mondta Danko. „Ha valaki az in­terneten vagy akár egy sajtótájé­koztatón bűntény elkövetésével vádol meg valakit, és nem áll elő bizonyítékokkal, akkor ezt na­gyon meg fogja keserüli” - állítja az SNS elnöke. (TASR) IBOS EMESE A falut egyetlen minisztórium sem tájékoztatta arról, milyen eredménnyel zárult az iskola­buszprogram tesztelése, és a jövőben számolhat-e vele. Doborgaz. „Őszintén szólva nem hiszem, hogy a minisztercserék után ebből még lesz valami” — mondta Boráros József polgármester, hoz­zátéve, hogy egyelőre a beiratko­zási adatok sem kedvezőek Dobor­gazon. A tesztelés során ugyanis az iskolabusz Vajkáról indult Dobor­­gazra, s innen folytatta útját Orosz­vár felé. Az iskolabuszprogramot Érsek Árpád kezdeményezte, ezért a tár­cánál is érdeklődtünk az aktuális helyzetről és a további tervekről. Karolina Ducká, a minisztérium szóvivője azonban az oktatási tár­cához irányított azzal, hogy az felel a projektért, és a kiértékelése is az oktatási minisztérium feladata. „A további kérdésekkel forduljanak a tárcához” - zárta Ducká. A Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási minisztérium sajtóosztálya az iskolabuszprogrammal, a do­­borgazi teszteléssel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt. Pusz­tán annyit közöltek, hogy Szlová­kia szerte összegzik az iskolabu­szok működtetésével kapcsolatos alapinformációkat. Peter Krajnák (Híd) oktatási ál­lamtitkár árnyaltabban fogalma­zott. „Dolgozunk az iskolabuszok megvalósítására vonatkozó hatás­­tanulmányon, amely azt hivatott felmérni, hogy milyen anyagi ve­tülete lenne egy ilyen intézkedés­nek” - mondta Krajnák. Egyelőre nem tudni, hogy mikor indulhatnak el az első iskolabu­szok. Az államtitkár szerint az len­ne a legjobb, ha az önkormányza­tok, az iskolák keresnék meg a tár­cát saját terveikkel, hogy hány te­lepülés mennyi diákját szállítanák egy-egy iskolába. „Ézeket az igé­nyeket a meglévő autóbuszjáratok­kal is össze kell majd vetni, hogy ne legyenek átfedések, hiszen a tárca a diákok rendes járaton való utazta­tását is támogatja” -zárta Krajnák. Adót vetnek ki a biztosításokra 110 ezer szabad állás Ősztől tovább drágulhat a biz­tosítás - legalábbis azt állít­ják a biztosítótársaságok, miután a kormány rábólintott a biztosítási adó bevezetésére. A pénzügyminisztérium sze­rint a társaságok indokolat­lanul riogatják az ügyfeleiket. Pozsony. A pénzügyminisztéri­um által előterjesztett javaslat sze­rint idén októbertől a vagyonbizto­sításokra kivetett eddigi 8 százalé­kos járulékot 8 százalékos adóval váltják fel, csupán a kötelező gépjármű-biztosítás esetében ma­rad meg továbbra is a 8 százalékos járulék. A javaslat eredetileg azzal számolt, hogy az új adót az élet­­biztosításokra is bevezetik, később azonban a tárca elállt ettől a szán­dékától. A minisztérium javaslatát annak ellenére fogadta el a kor­mány, hogy arra - a munkáltatók tiltakozása miatt - az érdekegyez­tető tanács sem adta az áldását, és a biztosítók is keményen bírálták. A biztosítótársaságok szerint nem fedi a valóságot a pénzügymi­nisztérium állítása, hogy az új adó bevezetésével semmi sem változik. „A pénzügy szerint csupán az tör­ténik, hogy a 8 százalékos járulékot 8 százalékos adóra cserélik. A je­lenleg fizetett járulék azonban csak a 2017. január 1 -je után megkötött biztosításokra vonatkozik, az előtte kötött biztosítások után ezt nem kellett fizetni. A kormány által most elfogadott javaslat ugyanakkor visszamenőleges hatású, vagyis az összes biztosítási szerződés eseté­ben kötelezővé teszi az adófizetést” - nyilatkozta Vladimír Bakes, a Szlovákiai Biztosítók Szövetségé­nek (SLASPO) elnöke. Szerinte ez több millió biztosítási szerződést érint, az ügyfelek így készülhetnék arra, hogy többet kell majd fizetni­ük, hiszen a biztosítók a szerződés megkötésekor ezzel az adóval nem számoltak. Bakes problémásnak tartja azt is, hogy az új szabályok már október­ben életbe lépnek, szerinte a bizto­sítók képtelenek lesznek ilyen gyorsan felkészülni az új szabályo­zásra. „Nem számítok semmilyen drá­mai változásra az új adó bevezetése miatt” - állítja Peter Kazimir pénz­ügyminiszter, szerinte a jelenlegi kiélezett versenyhelyzetben a biz­tosítók nem engedhetik meg, hogy növeljék a díjszabásokat. A bizto­sítók már akkor is farkast kiáltot­tak, amikor a 8 százalékos járulékot bevezettük, ám ha nem akarják el­veszíteni az ügyfeleiket, nem fog­ják beépíteni az áraikba az esetle­ges többletköltséget - állítja a tár­cavezető. A biztosítók ezt másképp látják. „Nem várhatják el tőlünk, hogy elegendő forrásunk lesz az adó befizetésére, ha az adó nagyobb lesz, mint a vagyonbiztosításból származó nyereségünk” - mondta Bakes. A Szlovákiai Biztosítók Szövetsége ezért arra kéri a kor­mánypártokat, vonják vissza a ja­vaslatot. Ha mégis ebben a formá­ban fogadj a el a parlament, akkor azt sem zárják ki, hogy az Alkotmány­­bírósághoz fordulnak, (mi, sita, tasr) Pozsony. Jóval több a betöltet­len munkahely a hivatalos adatok­ban szereplőiméi, az elkövetkező időszakban emiatt akár megduplá­zódhat a vendégmunkások száma az országban - figyelmeztet a Wincott People munkaközvetítő ügynökség. „A munkahivatalok márciusban 77,5 ezer betöltetlen állást regiszt­ráltak” - nyilatkozta a múlt héten Marián Valentovic, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója. A szakemberek szerint azonban nem minden munkáltató jelenti be az ál­lásajánlatait a hivatalnál. „Számí­tásaink szerint jelenleg nagyjából 110 ezer szabad munkahely közül válogathatnak az álláskeresők” - nyilatkozta Jana Mesárová, a Win­cott People menedzsere. Míg egy éve csak négy járásban volt 3 százalék alatt a munkanél­küliség, manapság már 17-ben. A munkáltatók - elsősorban az autó- és gépipari cégek, üzletláncok - részéről az új dolgozók iránt Nyit­­ra, Nagyszombat, Pozsony kör­nyékén, valamint a Dl-es autópá­lya Pozsony és Zsolna közötti sza­kasza mentén elterülő járásokban mutatkozik a legnagyobb kereslet. „A szlovákiai állástalanok köré­ben egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, a cégek így tö­megesen lesznek kénytelenek be­hozni a külföldi munkaerőt” - ál­lítja Mesárová. Jelenleg legálisan csaknem 52 ezer külföldi dolgozik az országban, akiknek nagyjából csak a fele származik uniós tagor­szágokból, egyre több a szerb, az ukrán és a vietnami vendégmun­kás. A szerbek száma már 13 ezer, az ukránoké 6 ezer felé közelít, és ezek csak a hivatalos számok, amelyek nem tartalmazzák a feke­tén dolgozók egyre népesebb tábo­rát. „Csak az elkövetkező egy év­ben további 30 ezer új vendég­­munkás érkezhet, és ha a kormány­nak nem sikerül hazacsalogatni a külföldön dolgozó szlovák állam­polgárokat, a vendégmunkások száma hamarosan megközelítheti a 100 ezret is” - tette hozzá a Win­cott People menedzsere, (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom