Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-21 / 92. szám
o N o Cardinale 80 évesen is dolgozik 2018. április 21., szombat, 11. évfolyam, 15. szám Aggasztó képek a Föld növény- és állatvilágának • •• // • / //I j ovo j erői Az emberi tevékenység nyomán drasztikusan csökken a Föld növény- és állatvilágának sokszínűsége, ami komoly fenyegetést jelent a világnépesség élelmiszer-, ivóvíz- és energiaszükségletére - derült ki az ENSZ jelentéseiből. A kutatók négy regionális jelentést tettek közzé az amerikai kontinens, Európa és Közép-Ázsia, Afrika, valamint az ázsiai-csendes-óceáni régió növény- és állatvilágának állapotáról. A világ 129 országának kormányai által jóváhagyott jelentések szerint a környezetszennyezés, a klímaváltozás és a mezőgazdasági termelést szolgáló erdőirtás is egyre súlyosbodó fenyegetést jelent a természetre. ,A biológiai sokféleség a világ minden táján hányadik. Ez az ag-V yi biológiai sokféleség a világ minden táján hanyatlik. gasztó tendencia pedig mindenhol veszélyt jelent az emberek életminőségére” - húzták alá a kutatók az elmúlt három év vizsgálatait öszszegezve. Európában ezt az aggasztó tendenciát hivatott megállítani egyebek mellett az Európai Bíróság e heti ítélete is, amely szerint Lengyelország a bialowiezai ősrengetegben tavaly májusban kezdődött intenzív fakivágással megsértette az uniós élőhely- és madárvédelmi irányelvekből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy a hatóságok nem végeztek megfelelő hatásvizsgálatot a ritkítás kiterjesztésének engedélyezését megelőzően. A bírói testület megállapította, hogy a szóban forgó „aktív erdőgazdálkodási műveletek” folytatása a számos ritka állatfajnak is otthont adó terület egy részének eltűnéséhez vezetne, és ezek nem igazolhatóak azzal, hogy a lucfenyők kérgét élősködők támadták meg. Marek Saíjan bíró hangsúlyozta: a nagyszabású erdőirtás számos védett madár- és rovarfaj élő- és szaporodóhelyét veszélyeztetné. Varsó azt állította, hogy az ősrengeteg pusztulásának megállítását célozza az intézkedés, amelynek keretében 180 ezer köbméter fát vágtak volna ki, ugyanis a lucfenyők kérgét betűzőszú támadta meg. 2017-ben hivatalosan 150 ezer fát vágtak ki a Lengyelország és Fehéroroszország területén elterülő erdőségben, melynek bizonyos részei szigorú védelem alatt állnak. A számos ritka állatfajnak, köztük 800 európai bölénynek és a kontinens legmagasabb fáinak otthont adó terület felkerült az UNESCO világörökségi listájára is. Robert Watson, az ENSZ-tanulmányok egyik szerzője szerint az egyre gyarapodó emberiségnek több élelmiszerre, ivóvízre, energiára és földterületre van szüksége, mindezt pedig a biológiai sokféleség rovására próbálják előteremteni maguknak a társadalmak. A szakértő szerint kulcsfontosságú természetes élőhelyek darabolódnak fel, invazív fejok árasztanak el területeket, vegyszerek kínozzák a növényeket és az állatokat, eltűnnek a szennyező anyagokat „eltaka-Pelikánok egy kipusztult louisianai mangrove erdő fölött (Fotók: SITA/AP) rító” vizenyős területek és mangrove erdők, túlhalászattól szenvednek a világ természetes vizei. Hozzátette azt is, hogy az ember okozta klímaváltozás súlyosbodik, és a globális felmelegedés hamarosan olyan pusztító hatással lesz a biológiai sokféleségre, mint az eddig felsorolt tényezők együttvéve. A jelentések legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, úgy 2050-re az amerikai kontinens a jelenleginél 15 százalékkal kevesebb növénynek és állatnak fog otthont adni. A túlhalászat miatt a század közepére nem marad a kereskedelmi halászat kiszolgálására elegendő halállomány az ázsiai-csendes-óceáni régióban. Európában és Közép-Azsiában a vizenyős területek száma a felére csökkent 1970 óta. A térségben egy fő ökológiai lábnyoma 5,1 hektár, szemben a rendelkezésre álló 2,2 hektárral. (Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy adott technológi-A század végére Afrika elveszítheti néhány madár- és emlösfajállományának a felét. ai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) A friss mutatók szerint továbbá a kizárólag Európában honos fejok immár több mint negyede fenyegetett. A század végére Afrika elveszítheti néhány madár- és emlősfaj állományának a felét. Szerte a világon A bialowiezai ősrengetegben tavaly mintegy 150 ezer fát vágtak ki egyre több állat és növény válik fenyegetette, az Afrikában élő elefántoktól kezdve a ritka európai mohafélékig. Néhány fejlődő országnak új irányelvekre lesz szüksége a környezet megóvása és az olyan globális célkitűzések teljesítése érdekében, mint a szegénység és az éhezés felszámolása 2030-ig. Az aggasztó adatok mellett a jelentések néhány sikertörténetről is beszámolnak. Az amerikai kontinensen és az ázsiai-csendes-óceáni régióban bővültek a parkok és egyéb védett területek. Az 1990 és 2015 közötti időszakban 22,9 százalékkal nőtt az erdővel borított területek aránya Kínában és Eszakkelet-Ázsia több másik országában is. Rekordszámban számláltak meg kínai gazellát a Csinghaj-tó természetvédelmi övezetében, a veszélyeztetett fej populációja 2057-re nőtt - közölték kínai szakemberek. A populáció tavaszi felméréséből kiderült, hogy 47 újabb egyeddel szaporodott 13 élőhelyen. A múlt év augusztusában végzett nyári megfigyeléskor 2010 egyedet számoltak össze. A fej eredetileg Kína északi és nyugati részén élt, ma már azonban csak a Csinghaj-tó környékén található. A helyi kormányzatnak konzultálnia kell a vadvédelmi hatóságokkal, mielőtt bármilyen mezőgazdasági, erdészeti, állattenyésztési vagy vízgazdálkodási programba kezdene. A környezetvédelmi erőfeszítéseknek hála pedig egyebek között az ibériai hiúz, a szibériai tigris és az amuri leopárdok populációi is megmenekültek a kihalástól. (MTI) Jf
