Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-03 / 76. szám

www.ujszo.com I 2018. április 3. KÜLFÖLD I 5 A szíriai békét sürgette a pápa Hagyományos húsvéti Urbi et Orbi áldásában Ferenc pápa a béke gyümölcseit kérte (TASR/AP-fevétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Vatikánváros. A Szíriában folyó „irtóháború" bofojezósót ás a humanitárius jog betartását sürgette hagyományos húsvóti Urbi et Orbi áldásában Ferenc pápa. Szent Péter-bazilika loggiáján tízezrek előtt mondott üzenetében a katolikus egyházfő egyben „a béke gyümölcseit kérte az egész világ számára, mindenekelőtt a szeretett és megkínzott Szíria számára, amelynek népességét kimerítette a véget nem érő háború”. „Bárcsak ezen húsvéton a feltá­madott Krisztus fénye megvilágíta­ná valamennyi politikai és katonai vezető lelkiismeretét, hogy legyen vége a mészárlásnak” — mondta a pápa. Az egyházfő egy nappal az után beszélt erről, hogy a szíriai hadsereg parancsnoksága bejelentette, hogy visszafoglalta Kelet-Guta városai­nak és falvainak a többségét. Tízez­rek kimenekítése folyik a főváros keleti peremvidékén fekvő váro­sokból, ahol a konfliktus kezdete előtt kétmillióan éltek, és jelentős kereskedelmi és ipari negyedek működtek. A pápa békét szorgalmazott Dél- Szudánban és a Kongói Demokra­tikus Köztársaságban is. A katolikus egyházfő szorgal­mazta a „megbékélést a Szentföl­­dön, ahol „védtelen emberekre csapnak le”. „Fohászkodjunk a megbékélés gyümölcseiért a ma is konfliktusok sebezte Szentföld szá­mára, amelyek nem kímélik a véd­teleneket” - mondta a pápa. Pénte­ken gázai övezeti tüntetők és izraeli katonák összecsapásaiban 16 ember halt meg, a legtöbben a 2014. évi gá­zai hadművelet óta. A koreai-félszigeti helyzetről szólva a pápa bátorította a folyamat­ban lévő „párbeszédet”, a phenjani kísérleti atomrobbantások és ballisztikusrakéta-tesztek két éve utáni enyhülés időszakát. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Riga. A lett elnök jóváhagyta, hogy a kisebbségi, azaz orosz iskolákban lett nyelvű legyen az oktatás. Az oroszok csak az orosz nyelv ás irodalmat, valamint a „kultúrájukkal ós a történelmükkel összefüggő" tárgyakat tanulhatják anyanyelvükön. Raimonds Vejonis lett elnök alá­írta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskoláikban bevezetik a lett tannyelvű oktatást - közölte hét­főn az államfő sajtószolgálata. „A középiskolában a lett nyelven történő oktatás egyforma lehetősé­geket biztosít az egész ifjúság szá­mára a minőségi képzéshez és a lett­országi élethez, hogy itt tanuljanak tovább és dolgozzanak. Ez egysége­sebbé teszi a társadalmat és erősebbé az államot” - vélekedett Raimonds Vejonis. Hangsúlyozta ugyanakkor, „Azok, akik felelősséggel bírnak, járjanak el bölcsességgel és jó íté­lőkészséggel a koreai nép érdeké­ben, és építsenek ki bizalmi kapcso­latokat a nemzetközi közösségen belül” - szorgalmazta a pápa. A pápa nemzetközi segítséget kért Venezuela számára, hogy többen ne hagyják el hazájukat a gazdasági és a politikai válság miatt. Ferenc, aki 2013. évi megválasz­tása óta a római katolikus egyház fe­jeként a hatodik húsvéti szentmisé­jét mutatta be az áldás előtt, felszó­lította a Szent Péter téren összegyűlt hallgatóit, hogy a világban előfor­duló oly sok igazságtalanság meg­szüntetéséért munkálkodjanak. A pápa azért imádkozott, hogy Jé­zus ereje „hozza meg a remény és a méltóság gyümölcseit, ahol nélkü­lözés és kirekesztés, éhség és mun­hogy a gyermekeknek a jövőben ugyanúgy lehetőségük lesz a nem­zeti kisebbségekkel, azok önazo­nosságával és kultúrájával kapcso­latos tárgyakat az anyanyelvükön tanulni. A jogszabályt a lett oktatási és tu­dományos minisztérium dolgozta ki, a kormány jóváhagyta, a parlament pedig elfogadta. A reform keretében a kisebbségi iskolák 2020-tól áttér­nek a tárgyak többségének lett nyel­ven történő oktatására. Orosz nyel­ven csak néhány tárgyat (orosz nyelv és irodalom), valamint a „kultúrával és a történelemmel összefüggő” tár­gyakat tanítanak majd. A reform fo­kozatos bevezetése az idén szeptem­ber 1-jével kezdődő tanévben indul. A reform elégedetlenségi hullá­mot váltott ki az ország népességé­nek mintegy 40 százalékát kitevő orosz kisebbség körében. Az orosz iskolák védelmezői több tüntetést tartottak, és civil szervezetek aláírá­sokat gyűjtenek a reform bevezetése ellen tiltakozva - írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. kanélküliség van, ahol - manapság oly gyakran elutasított - bevándor­lók és menekültek vannak, ahol megtalálható a selejt kultúrája, a drog- és az emberkereskedelem, va­lamint a rabszolgaság modem for­mái”. A hívőknek, a kíváncsi turisták­nak, sőt még a szentmise bemutatá­sában részt vevő papoknak is hosszú sorokat kellett végigállniuk vasár­nap reggel, mire a fémkapukon és a táskák ellenőrzése után a reggeli óráktól a közlekedés előtt lezárt a Szent Péter térre bejutottak. Az olasz hatóságok a húsvétot biztonsági szempontból magas kockázatú idő­szaknak tekintik. „Róma a katolikus vallás köz­pontja, itt van a pápa, a Vatikán. Azok számára, akik radikálisan gondolkodnak a szent háborúról, MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az Egyesült Álla­mok megakadályozta, hogy az ENSZ nyilatkozatot fogadjon el a gázai helyzetről, melyben a vi­lágszervezet visszafogottságra szólított volna fel, és vizsgálatot követelt volna az izraeli hadse­reggel történt összecsapások ügyében, melyek 16 halálos ál­dozatot követeltek - tudta meg diplomáciai forrásból az AFP francia hírügynökség. António Guterres ENSZ- főtitkár már pénteken független és átlátható vizsgálatot szorgalma­zott a történtek miatt. A Biztonsági Tanácsban az arab országokat képviselő Kuvait ter­jesztett elő nyilatkozattervezetet, melyben az ENSZ BT is ugyan­erre szólított volna fel. Az AFP-nek viszont egy dip­lomata elárulta, hogy Washing­ton tudatta a BT-vel, hogy nem támogatja a tervezetet. Az ame­rikai ENSZ-képviselet nem rea-Róma sok mindent jelképez” - mondta szombaton Federico Capi­­ero de Raho terrorellenes ügyész, akit igencsak aggasztanak a Szíriá­ból és Irakból visszatérő radikalizá­­lódott olaszok. Marco Minniti, a leköszönő olasz kormány belügyminisztere vasár­nap egy inteijúban úgy vélte, hogy a bevándorlók és menekültek között 120 olasz fegyveres térhetett vissza egyénileg Olaszországba. A Szent Péter teret húsvét vasár­napján 50 ezer szál virág díszítette - többségében tulipánok és sárga nár­ciszok, illetve rózsák és orchideák-, amelyek immár 32. éve Hollandia adományai. Tavaly a virágokat a római sirá­lyok megdézsmálták, de a kertészek idén lézer segítségével riasztották el a mise előtt a madarakat. gált a hírügynökség megkeresé­sére az ügyben. A Hamász a héten arra szólí­totta fel az övezetben élőket, hogy hat héten át tiltakozzanak a „foj­togató izraeli blokád” ellen, azt követelve, hogy a palesztin me­nekültek visszatérhessenek föld­jeikre és otthonaikba, ahonnan a zsidó állam megalapításakor elűzték őket. Arra ugyan az izra­eli hadsereg és a szervezők is fel­szólították az embereket, hogy maradjanak biztonságos távol­ságban az izraeli határtól, de ezt sok feldühödött fiatal figyelmen kívül hagyta. Az izraeli hadsereg arról adott számot, hogy a határnál több ezer palesztin gyűlt össze, akik kö­vekkel dobálták meg az izreali katonákat, és égő gumiabroncso­kat gurítottak feléjük. Az izraeli katonaság szerint tö­megoszlató eszközöket vetettek be, és a „fő felbujtókra” nyitottak tüzet, emellett két agyonlőtt pa­lesztin szerintük lőfegyverrel tá­madt az izraeli katonákra. RÖVIDEN A legtöbb szavazó Londonban lesz London. Az áprilisi országgyűlési választáson a Magyarország külképviseletein szavazók több mint 16 százalé­ka, csaknem 8800 választópol­gár Londonban akarja leadni voksát. Mivel Londonban na­gyon sokan jelentkeztek, 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték meg, hogy még 8-12 fülke elhelyezhető benne. A sok szavazó miatt kisebb csoportokba osztják a külkép­viseleti szavazókat, hogy így több asztal mellett fogadhassák a voksolókat. (MTI) Török diplomaták menekültek el Nürnberg. Több mint ezer tö­rök diplomata vagy köztisztvi­selő kért menedéket családtag­jaikkal Németországban a 2016 júliusi török puccskísérletet követően - közölte a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), melynek ada­tai szerint csak az idén Német­országban menedéket kérő tö­rök állampolgárok száma meg­haladja az 1400-at, míg tavaly 8500-an voltak, akik ilyen ké­relmet terjesztettek elő a ható­ságnál. A BAMF közölte azt is, hogy a tavaly törökök által be­nyújtott menedékkérelmek több mint negyedét bírálták el pozitívan, míg a 2016-ban be­nyújtott 5700 kérelem mind­össze 8 százalékát. A 2016-os hatalomátvételi kísérlet után rendkívüli állapotot vezettek be Törökországban, s átfogó tisz­togatás kezdődött a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 50 ezer embert be­börtönöztek, 150 ezret elbo­csátottak vagy felfüggesztettek az állásából. Ankara az Egye­sült Államokban élő Fethullah Gülent teszi felelőssé a puccs­kísérletért, s ennek ürügyén lép fel a muzulmán hitszónok mozgalmának állítólagos tag­jaival és ellenzékiekkel szem­ben. (MTI) Netanjahu bírálta a török elnököt Tel-Aviv. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap élesen bírálta Recep Tayyip Er­­dogan török államfőt, aki mé­szárlásnak nevezte a Gázai öve­zet határán történt zavargást, amelyben 16 palesztin tüntető vesztette életét. Netanjahu Twitter-üzenetében azt írta: ,A világ legerkölcsösebb hadserege, nem fog erkölcsi szónoklatokat hallgatni olyasvalakitől, aki évek óta válogatás nélkül bombáz ci­vileket”. Erdogan szombaton Isztambulban hívei előtt mondott beszédében ítélte el a palesztin enklávé határán pénteken történ­teket. Mint mondta, kormánya mindig és mindenhol pellengérre fogja állítani „az izraeli terrort”. Az „embertelen támadásról” szólva hozzátette: „A végsőkig támogatni fogjuk palesztin test­véreinket jogos ügyükben”. (MTI) Lettországban az orosz kisebbség is lettül tanul Washingtoni kemény fellépés az ENSZ-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom