Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-04 / 77. szám
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2018. április 4.1 www.ujszo.com „Az a jó iskola, ahová szívesen jár a gyerek" Csicsay Alajos nyolcvanévesen is aktív, rendszeresen publikál (A szerző felvétele) GULYÁSZSUZSANNA Stafétabot címmel jelenik meg idén a szlovákiai magyarok kulturális életét - aminek meghatározó eleme a pedagógusok szerteágazó tevékenysége - bemutató könyv. Szerzője Csicsay Alajos, aki április 8-án tölti be 80. életévét. „Foglalkozásából adódóan pedagógiai szakíró, ami szépirodalmi tevékenységét is áthatja. írásai a szórakoztatás, az örömszerzés, az esztétikai élvezet mellett a nevelés, a jobbító szándék, az ismeretterjesztés jegyében születtek. (...) A kisember mindennapjai foglalkoztatják, a társadalmi élet perifériájára sodródók sorsa, a talán nem izgalmas és érdekfeszítő, de annál is tipikusabban emberi és tanulságos történetek. Csicsay irodalmi tevékenységének fontos részét képezi az igényes ismeretterjesztés, a szépirodalom eszközeivel végzett tájékoztatás” - írta róla Szeberényi Zoltán. Húsz évig volt igazgató A csiliznyáradi születésű, Párkányban élő Csicsay Alajos a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet kémia-biológia-munkára nevelés szakon. 1958-tól Füzespusztán, Muzslán, majd Párkányban tanított, ahol 1971 és 1991 között igazgató volt. Iskolaigazgatóként nagy gondot fordított a nevelés és az oktatás korszerűsítésére és a tehetséggondozásra. O volt a párkányi Kisbojtár megalapításának egyik kezdeményezője és a csoport névadója. Igazgatósága alatt Hahota és Csángállók néven színjátszó csoportok, Nevenincs és Kuckó néven bábcsoportok működtek az iskolában, és akkor jelent meg a Nyitnikék című újság is. A nyolcvanas évek közepén a párkányi volt Szlovákia legnagyobb alapiskolája. „Hogy negyvenegy évig tartó pályám során hány gyereket tanítottam, lehetetlen lenne összeszámolni. Füzesben 25 tanulóm volt, a legidősebbek 11 évesek, ha még élnek, ma a hetvenet tapossák, a »legkisebbek« is hatvanöt körül járnak. A muzslaiak is hatvanöt és hetven között lehetnek már. Muzsláról, ahol igazgatóhelyettes voltam, 1970-ben helyeztek át Párkányba, ahol rögtön igazgatóhelyettesi kinevezést kaptam. Egy év elteltével neveztek ki igazgatónak. Ezt a feladatkört kerek húsz esztendeig láthattam el. A nyolcvanas évek közepén volt az iskolában a legnagyobb, 1275-ös gyereklétszám. Sajnos, ami a statisztikát illeti, elkövettem egy nagy hibát: nem őriztem meg azt a nyilvántartást, amelynek adatlapjait én állítottam össze. Még az is szerepelt benne, hogy egy-egy gyerek mikortól meddig járt az iskolában, ott étkezett-e, előfizetik-e számára szülei a zacskós tejet kiflivel, s ha nem, van-e tízóraija, uzsonnája, ha napközibe jár” - emlékezett pedagógiai pályafutására Csicsay Alajos, akinek határozott véleménye van arról is, hogy milyen a jó iskola. Milyen a jó iskola? „Az igazgatónak legyen koncepciója, amire fel lehet építeni az iskola pedagógiai programját, melynek megfogalmazásába be kell vonnia minden kollégáját, sőt a szülők megbízottjait is. Ez legyen a tantestületi munka alfája és ómegája. Hogy a párkányi alapiskola a nyolcvanas években, mostoha körülményei ellenére is, országos hírnevet tudott szerezni, azt mindenekelőtt azoknak a tanítóknak, napközis nevelőknek és szakkörvezetőknek köszönheti, akik az ezzel járó pluszfeladatokat vállalták. Meggyőződésem, hogy az a jó iskola, ahová szívesen jár a gyerek. Amelyik nem folyvást csak követel tőle, hanem az önállóságát is fejleszti, miközben azon igyekszik, hogy a lehető legtöbb élményt nyújtsa neki” - hangsúlyozta. Baj van a szövegértéssel Csicsay Alajos több művelődési és szakmai szervezet vezetésében is részt vett. 1991 és 1996 között elnökségi tagja volt a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Választmányának és a Katedra Társaságnak, melynek 1996-tól 2002-ig elnöke is volt. Tagja volt a Csemadoknak, ahol 2000 és 2003 között az Érsekújvári Területi Választmány elnöke volt. 1993-ban a Helsinki Emberjogi Társaság tagja lett. 1993 és 2003 között a párkányi Szlovák-Magyar Baráti Társaság társelnöke volt. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar írók Társaságának is. Több hazai és külföldi szakmai (pedagógiai) és nemzetközi embeijogi konferencián vett részt. „Hogy baj van a gyerekek szövegértésével, azt mi már a hetvenes években észrevettük. Meg azt is, hogy a tananyaghalmozásnak és a felgyorsított tempónak hamarosan rossz vége lesz. Nekem eleve nem tetszett, miért akaiják, hogy az elsősökkel az összes betűt tanítsák meg a tanítók karácsonyig. Később hallottam, egyes iskolákban stopperórával mérték, egy-egy tanuló meghatározott idő alatt hány szót képes elolvasni. Hol itt a lelki higiénia? És hová lett az irodalom élvezete?” - kérdezett vissza, amikor arról faggattam, mi a véleménye arról, hogy a diákok egyre rosszabbul teljesítenek a nemzetközi felméréseken és a hazai teszteléseken. Irodalom, ismeretterjesztés Cikkei, elbeszélései az 1970-es évektől jelennek meg. Első elbeszéléskötete (X-ék a hetediken) 1987- ben látott napvilágot. Ezt követte a Vendég a csodakönyvben című mesegyűjtemény 1996-ban, majd jött a Királyok, fejedelmek, kormányzók című képes történelmi olvasókönyv (1996, 2000, 2003), az Apáink öröksége című ismeretterjesztő könyve gyerekeknek (1999), az Embernevelők című inteijúkötet (1999), a szlovákiai kisebbségi iskolákból szóló Iskolatörténet 2002-ben, a Hajnali álom című elbeszéléskötet 2003-ban, a Híres és hírhedt személyek a magyar történelemben című történelmi olvasókönyv 2004-ben, A tündérek titka című mesekönyv 2005-ben, a Szlovákia védett ásványai és kövületei 2006-ban és ugyanebben az évben a Mérföldkövek a ködben című könyve, melyet apósa, Pathó Károly élete ihletett. Hiszek a szeretet végső győzelmében címmel ő vetette papírra Burián László esperes életrajzát is. Ma is rendszeresen publikál, karcolatokat, inteijúkat is készít. Az utóbbi években az Atelier című folyóiratban képzőművészeti témákkal jelentkezett. Agyonreklámozott szeretet S hogy mi volt pedagógusi pályafutásának legnagyobb élménye és kihívása? Voltak-e olyan tanítványai, akikre ma is szeretettel gondol? „Nem vagyok kibékülve azzal, hogy manapság lépten-nyomon a mérhetetlen nagy szeretetet hangoztatják. Ugyanakkor képmutatás lenne, ha azt állítanám, hogy valahol legbelül nem éreztem nagyobb szimpátiát azon tanítványaim iránt, akik nem törtek minduntalan borsot az orrom alá. A mai kollégáknak is azt javasolnám, inkább a másság elfogadására, a kölcsönös tiszteletre neveljék a gyerekeket, ami, ha őszinte, sokkal nagyobb súlya van, mint az agyonreklámozott szeretetnek” - összegezte tapasztalatait a jubiláló pedagógus és író, akinek munkáját több rangos elismeréssel (egyebek mellett Katedra-díj, Felvidéki Magyar Pedagógus-díj) is jutalmazták. AJÁNLÓ Április 4. (szerda) Komárom-17.30: Egy mondat- Batta György könyvének bemutatója a Selye János Gimnázium dísztermében. Marcelháza - 9.30: figyelemfelkeltő séta, előadás és lufieregetés az autizmus világnapjához (április 2.) kötődően; gyülekező az iskola előtt, kérik a résztvevőket, kék ruhában jelenjenek meg, séta a kultúrházhoz, előadás az autizmusról, kék lufik felengedése. Április 5. (csütörtök) Komárom -10.00: tájékoztató a Visegrádi Alap pályázatairól a Csemadok Kossuth téri székházában. Komárom -16.30: A felvidéki népviseletes babacsaládok 20 éve -könyvbemutató és kerekasztalbeszélgetés a Csemadok Kossuth téri székházában. Program: filmvetítés a felvidéki népviseletes babacsaládok gyűjteményéről, keletkezéséről, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés néprajzkutatókkal, tervezőkkelkivitelezőkkel, támogatókkal. Komárom-17.00: A négyzetfeliratos svéd-német-ffancia-dán filmdráma a Jókai Színház Vasmacska Filmklubjában; rendezte: Ruben Östlund. Április 6. (péntek) Komárom -19.30: a Rómeó Vérzik zenekar koncertje a Rév - Magyar Kultúra Házában. Vendég az Igorz. Gúta-18.00: Kincsem - Herendi Gábor filmjének vetítése a városi művelődési központban. Léva -18.00: Sass János lévai költő emlékestje a Reviczky Házban. A társulás székházának csarnokában leleplezik a költő emléktábláját. Érsekújvár -17.00: Visszatérés a gyökerekhez, táncházi oktatás és vigadalom a Csemadokszékházban. Közreműködik a Vaijos zenekar. Érsekújvár-10.30: Fessük kékre a város főterét, találkozó az autizmus világnapja alkalmából. Április 7. (szombat) Komárom - 20.00: Rajtad felejtett szavaim - Szabó Balázs Bandájának lemezbemutató koncertje a Rév - Magyar Kultúra Házában. Komáromban is megjelentek a Humana gyűjtőkonténerei V. KRASZNICA MELITTA A belvárosba, a lakótelepekre és a külső városrészekbe is jutott a ruha- és cipőgyűjtő tárolókból (A szerző felvétele) A Humana People to People Slovakia Polgári Társulásnak köszönhetően a napokban 20 helyre kerültek ki használtruha-, textil- ás cipőgyűjtő konténerek szerte a városban. lífclűM&LJ Az önkormányzat a februári ülésén döntött úgy, hogy eleget tesz a társulás kérésének, és engedélyezi a tárolók elhelyezését a város tulajdonában lévő parcellákon. Komáromban eddig hiányzott ez a szolgáltatás, de például Dunaszerdahelyen, Somoiján, Szencen, Diószegen már korábban megjelentek a Humana gyűjtőkonténerei. Az elfogadott határozat alapján a társulás feladata lesz a tárolók kiürítése, szervizelése, környezetének rendben tartása. Vállalásuk szerint hetente egyszeri ürítik ki a konténert, amelybe használt gyerek- és felnőttruhát, ágyneműt, függönyt, egyéb textíliát, lábbelit, táskát lehet elhelyezni. Az viszont már az adományozók felelőssége, hogy a konténerbe csak tiszta holmit tegyenek. Azzal, hogy a használt, de még jó állapotban lévő ruhafélét, lábbelit ezekbe a speciális tárolókba tesszük, nemcsak másokon segíthetünk, hanem csökkentjük a háztartási szemét mennyiségét, és végső soron a szemételhordás költségeit is. A tárolókon kétnyelvű felirat hirdeti, hogy az adományozó a ruhanemű és cipő odaajándékozásával humanitárius tevékenységet támogat, amit a mozgalom már harminc éve világszerte folytat. Bekapcsolódnak az AIDS elleni küzdelembe, Afrikában és Indiában tanítókat képeznek, környezetvédelmi projektekben vesznek részt. Szlovákiában támogatják például a hajléktalanellátást, Rimaszombat térségében a roma felzárkóztatási programot. (vkm)
