Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. április 19.1 www.ujszo.com Kuba: a Castro-korszak vége A veterán Raúl Castro távozik az elnöki posztról, viszont a kommunista párt éléről nem Váltás Kubában. Raúl Castro várható utódával, Miguel Díaz-Canellel. (sita/ap) RÖVIDEN Csak döcög az olasz kormányalakítás Róma. Az olasz államfő megbízta Maria Elisabetta Alberta Casellatit, a szenátus elnökét, mérje fel, lehetséges-e a kormányalakítás a parlamenti választások két győztes pártja, az Öt Csillag Mozgalom és a Liga között. Casellatinak pénteken kell beszámolni az elnöknek a pártokkal folytatott egyeztetés eredményéről. Az Öt Csillag Mozgalom már nyitást mutat a Liga felé egy közös kormány érdekében, de a Liga vezette jobbközép koalícióhoz tartozó Silvio Berlusconi nélkül. (MTI) A venezuelai elnök elleni eljárás Caracas. Jóváhagyta aNicolás Maduro államfő elnök elleni, korrupció miatti eljárás folytatását a venezuelai parlament. Ez az egyetlen állami intézmény, amelyben az ellenzék van többségben, így határozatai hatástalanok maradnak, a legfelsőbb bíróság rendre érvényteleníti őket. Luisa Ortega, a külföldre menekült volt főügyész vádolta meg az elnököt azzal, hogy 2013-ban 50 millió dollárt kért és kapott választási kampányához az Odebrecht brazil óriásvállalattól. (MTI) Afgán tábornokot öltek meg Kabul. Öt ember, köztük egy rendőrparancsnok is meghalt, további 5 pedig megsérült tegnap Afganisztánban egy pokolgépes merényletben - mondta a kandahári tartományi tanács tagja. A robbantás legmagasabb rangú áldozata Dzsanán Mama tábornok, aki a kandahári gyorsreagálású rendőri egység parancsnoka volt. (MTI) Júniusban török elnökválasztás Ankara. Az eredetileg 2019 őszére tervezett helyett június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében -jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök. Tavaly április 16-án Törökországban népszavazás döntött a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről. (MTI) Retorziók a katalán hivatalok ellen Barcelona. A spanyol kormány döntése értelmében tegnap befejezte tevékenységét Katalónia Közdiplomáciai Tanácsa, a Diplocat. Irodáját bezárták, alkalmazottjait pedig elbocsátották. A feloszlatás egyetlen érveként azt hozta fel Madrid, hogy el kell nyomni azokat a szükségtelen szervezeteket, amelyeket abból a célból hoztak létre, hogy részt vegyenek a függetlenségi, elszakadási folyamatban. A Diplocat képviselői tagadták, hogy a katalán függetlenség mellett harcoltak volna. (dp) ÖSSZEFOGLALÓ Havanna. Történelmi pillanat jött el a kommunista ország életében, Kubában a tegnap kezdődött parlamenti ülésen ugyanis Raúl Castro bejelenti, távozik az elnöki posztról. Radikális változásra azonban még nem lehet számítani, hiszen a veje veheti át a posztot. Idén hatvanéves a kubai forradalom. Ennyi ideje, hogy a karibi szigetország élén olyan személy áll, akinek Castro a vezetékneve. Ezért nagy a jelentősége a tegnap összeült kubai nemzetgyűlésnek, amelyen új vezetőt választanak. Raúl az elnöki posztot 2006-ban vette át, miután bátyja, Fidel egészsége nagyon megromlott. Ezt megelőzően a Fide Inéi kevésbé karizmatikus, az árnyékában kullogó politikus a hadsereg vezetésében találta meg a helyét. Most nem csupán a 86 éves Raúl Castro utódját fogják kijelölni (a stabilitás kedvéért Fidei öccse 2021 -ig a Kubai Kommunista Párt élén marad), hanem a forradalom örökösét. Legalábbis elviekben, hiszen nem titok, a Castrók az elmúlt évtizedekben nem fektetettek nagy hangsúlyt az utódlásra. Néhány éve már mindenki tényként kezeli, hogy a jelenlegi al-Valószínűleg még mindig nem jutnak el a szfriai Dúmába az ENSZ vegyifagyvar-szakértői - közölte a világszervezet egy Szíriában levő képviselője. Damaszkusz. Az ENSZ kiküldött biztonsági csoportja arról számolt be kedden a kelet-gútai városból, hogy a vizsgálandó helyszínen lövések dördültek el, és ez késlelteti a küldöttség odautazását. Az ENSZ biztonsági csoportja kedden érkezett meg Dúmába felmérni, hogy biztonságos-e a település annyira, hogy a nemzetközi szakértők megkezdhessék kivizsgálni: valóban vegyi fegyverrel támadtak-e. Azonban rálőttek az ENSZ előreküldött biztonsági csoportjának tagjaira. „A Mike Pompeo, az USA Központi Hírszerző Ügynökségének igazgatója a közelmúltban Észak-Koreában járt és tárgyalt Kim Dzsong Unnál, a kommunista diktatúra vezetőjével. A két ország között magas szintű tárgyalás folyik. Washington. Az AP amerikai hírügynökség sejteni engedi, hogy a CIA igazgatójának hozzávetőleg két héttel ezelőtti útja összefügghet a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó előkészítésével. Mike Pompeo már nem sokáig marad a CIA élén, mivel a külügyminiszteri tárca várományosa. Donald Trump amerikai elnök szintén azt mondta, hmár tartanak a „rendkívül magas szintű” közvetlen tárgyalások Észak- Koreával a leendő amerikai-északelnök, a mérnök Miguel Díaz-Canel fogja követni Raúl Castrót. Az 57 éves politikus egyébként Castro veje. William LeoGrande, a washingtoni Amerikai Egyetem oktatója szerint még nem lehet radikális változásra számítani. „Ha nagyon másképp gondolkodna, mint Raúl Castro, akkor nem őt választották volna utódnak. Továbbá Raúl marad a kommunista párt első titkára 2021 -ig, s a párt az, ahol a főbb stratégiai-politikai döntések születnek. Ettől függetlenül Díaz-Canelnek lesz hatása a kormány vezetőire, a döntéseikre, s ez nem elhanyagolható” - véli a Kubaszakértő. Az elemzők egyetértenek abban, az igazi nyitásra, a demokrácia felé vezető első lépésekre aligha kerül sor addig, míg Raúl Castro, valamint az egykoron vele és a bátyjával harcoló idős káderek életben vannak. „Ne számítsunk arra a kubai vezetők következő generációjától, hogy hirtelen utat nyitnak a többpártrendszer előtt. Végtére ők is kommunisták. A jövővel kapcsolatos víziójuk középpontjában nem politikai reformok, hanem a piaci fellendülést célzó gazdasági reformok állnak. Ha párhuzamokat akarunk keresni, akkor érdemes Kína és Vietnam felé tekinteni” - tette hozzá LeoGrande. A pragmatikus politikus hírében álló Díaz-Canelre jókora nyomás nehezedik. Főleg, ha nem sikerül Szíriái kormány megtett minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa a vegy ifegyver-szakértők munkáj át” - mondta Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet. Vegyi fegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértői már a hétvégén megérkeztek Damaszkuszba, és ott váiják, hogy eljuthassanak Dúmába. Nyugati vezetők szerint április 7-én klórgázt vetettek be a lázadók kézen lévő városban - a Fehérsisakok nevű szíriai mentőszervezet szerint legalább 40 ember meghalt, és több mint 500 emberen állapíthatók meg vegyi anyag okozta tünetek. Washington és szövetségesei a szíriai kormányt vádolják a vegyi támadás elkövetésével. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország koreai csúcstalálkozóról. „Igen rövid időn belül tárgyalunk Kim Dzsong Unnál, valószínűleg június elején, vagy ha jól mennek a dolgok, még fellendíteni a gazdaságot. Raúl Castro neve egybeforrt az óvatos nyitással, amely a társadalom egy része számára életszínvonal-javulást eredményezett, ám ezek nem voltak érdemi szerkezeti gazdasági reformok. Az igaz, hogy a 11 milliós országban a nyitás hatására mintegy 600 ezer ember kezdett vállalkozni, a mobilhálózat kiépítésével pedig a telefonnal rendelkezők száma 5 millióra nőtt, viszont az átlagfizetés még mindig alig éri el a 30 dollárt (25 euró), ezért a lakosság jelentős része a külföldre távozott kubai százezrek szombaton megtorlásul precíziós légicsapásokat mért több szíriai katonai célpontra. Az amerikai külügyminisztérium szerint Dúmában a vegyifegyvertámadás során a klórgáz mellett szarint is bevetettek. Heather Nauert külügyi szóvivő megerősítette, az amerikai kormány rendelkezésére álló információk alátámasztják a korábbi gyanút klórgáz mellett szarint bevetéséről is, amely az egyik legveszélyesebb, halálos idegméreg. A klórgáz nem szerepelt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez korábban benyújtott, és a szíriai vegyifegyverkészletet számba vevő listán, annak ellenére, hogy Washington már 2014-ben jelezte, Damaszkusznakvanklórgázkészlete. (MTI) korábban” - közölte Trump, de hozzátette: még az is lehetséges, hogy nem lesz csúcstalálkozó. Az elnök elmondta: pillanatnyilag öt helyszínt hazautalására szorul. Az új elnök kénytelen lesz továbbhaladni a reformok útján, ám ha túl gyorsan cselekszik, azzal magára haragíthatja a konzervatív pártelitet, ha viszont túl lassan, azzal a kubai emberek elégedetlenségét vívja ki. A komplex helyzetet tetézi, hogy Venezuela, a hű szövetséges modem története legnagyobb krízisével néz szembe, ezért akadozik a kedvezményes árú olajszállítás, valamint Donald Trump amerikai elnök elődjével szemben úgy véli, ki kell véreztetni a rezsimet. (öt24.cz,- H N, Népsz.) Unió: Albánia és Macedónia jöhet BrUsszel. Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot az Európai Bizottság. Macedónia és Albánia előrehaladása fontos lépés a nyugat-balkáni régió egésze számára - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok csúcsvezetői döntenek, leghamarabb júniusban. Brüsszel figyelmeztetett, az elindult reformfolyamattal párhuzamosan a macedón-görög névvitát is sürgősséggel meg kell oldani. Továbbá rámutattak, az EU-nak szintén fel kell készülnie új tagok fogadására, intézményi és pénzügyi szempontból is. (MTI) tanulmányoznak, ahol sor kerülhet a történelminek mondott csúcstalálkozóra, amelyen szerinte lehetőség nyílik majd egy „világméretű probléma” megoldására. Trump hangsúlyozta azt is, hogy támogatja a két Korea közötti tárgyalásokat is, ahogyan fogalmazott: „áldását adta” Szöul és Phenjan megbeszéléseire, hogy „megvitassák a háború lezárását” (az 1953-ban véget ért koreai háború hivatalosan csak tűzszünettel ért véget). Abe Sindzo japán kormányfő, aki éppen Trumpnál vendégeskedik, dicsérte az elnököt, mert szerinte „bátor, hogy találkozik Kim Dzsong Unnál”. Ä japán kormányfő kifejtette: a Donald Trumppal folytatandó tárgyalásokon a Koreai-félsziget teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítését szeretné részleteiben is megvitatni. (MTI) Klórgáz mellett szarint is bevetettek r Eszak-Korea diktátorával tárgyalt a CIA igazgatója Dél-Koreában kiemelten figyelik Phenjan és Washington közeledését isita/ap)
