Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-18 / 89. szám
www.ujszo.com | 2018. április 18. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A közlekedés biztonságán javítanának A díjátadón fellépett a szepsi Vox Columbellae kórus és a Szepsi Asszonykórus (A szerző felvétele) r Átadták az Ex Libris díjat Szepsiben LECZO ZOLTÁN Javítani szeretné a város a közlekedésbiztonságot annak a buszmegállónak a környékén, ahol néhány napja súlyos baleset történt. A Fő és a Béke utca kereszteződésében a szemtanúk elmondása szerint két autó ütközött, az egyik felfutott a szemközti járdára, ahol a buszmegállóban elütött egy nőt. A sérültet mentők szállították kórházba, több csontja eltört. Az iskolás gyerekek itt várják a buszt, több bolt, orvosi rendelők, az adóhivatal is a közelben van, sokan várakoznak ebben a megállóban, csak a szerencsén múlt, hogy nem történt tragédia. A kereszteződés a város egyik közlekedési gócpontja, és a tapasztalatok szerint az erre közlekedők közül sokan nem tartják be a szabályokat. Balogh Csaba, a városi hivatal vezetője elmondta, a szakaszon -nem csak a most történt eset miatt - mindenképp javítani kell a közlekedés biztonságán. A legjobb megoldás az lenne, ha a kereszteződés helyén körforgalom épülne, de ennek kialakítására - a terep adottsága miatt - nincs mód. További akadály, hogy a Fő utca a megye kezelésében van, vagyis a város nem jogosult intézkedni. A kamionok és a nagyobb tehergépkocsik kitiltása szintén javítana a helyzeten, de ez sem kivitelezhető, ugyanis a Perbenyik felől érkező járműveket akkor még szükebb utcákba lennének kénytelen terelni. A megoldás az lenne, ha megépülne a várost elkerülő út, melynek építéséről hosszú évek óta folynak a tárgyalások. A hivatalvezető tájékoztatása szerint leghamarabb a korlát kiépítését és a járdaszakasz javítását lehetne elvégezni a buszmegálló egy részén, az ezek alatt található földterületek a város tulajdonában vannak. A forgalom lassítása korlátozó táblák kihelyezésévéi szintén gyors megoldás lehetne. A munkálatok megkezdése előtt egyeztetni kell a testületekkel, a közlekedésrendészettel és más hivatalos szervekkel, a tervek megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetés módosításával kell előteremteni. NÉMETI RÓBERT Átadták az Ex Libris díjat a Szepsi Városi Művelődési Központban. A kitüntetést idén tizenhárom személynek és közösségnek ítélték oda. EE1551 A kitüntetést azok a magyarországi és Kárpát-medencében élő magyarok kaphatják meg, akik hazájukban sokat tesznek a művészetért, a kultúráért, a magyarság megmaradásáért. Az idei elismerést Dunajszky Géza, Fuksz Sándor, Havasi József, a Gömörország című folyóirat, leső Valéria és a demői néptánccsoportok, a Kerecsen Motoros Egyesület, Mihályi Molnár László, Mudi Róbert, a Csemadok Nagykaposi Városi Választmánya, a Csemadok Rozsnyói Városi Választmánya, Szabó Ottó, Szőllős Sándor és Zborai Imre kapta. A kocsi felfutott a járdára, elütött egy nőt (A szerző felvétele) Háromszáz éve szentelték fel Serke református templomát SZÁSZI ZOLTÁN Ritka az olyan település, amelynek templomáról pontosan tudni lehet, mikor építették. A Rima partján fekvő Serkében idén nyáron lesz háromszáz éve, hogy felszentelték a ma is szolgáló református templomot. SERKE laEssngn Felmerül viszont a kérdés, volt-e, s ha igen, merre lehetett a falu korábbi temploma. Régi település A Rima medence folyóparti teraszain már sok évezreddel ezelőtt megtelepedett az ember, bronzkori és vaskori leletek gyakran kerülnek elő a környéken. Maga a folyóvölgy pedig a honfoglalás és az országalapítás idején már hadiútként szolgált, mint később még oly sokszor a történelem folyamán, ami sajnos az itt élőknek nem volt túl kedvező. Serke község első írásos emléke IV. Béla király idejéből való, a tatárdúlás utáni újjászerveződés idejéből, egészen pontosan 1246. január 10-én készült, amikor a király elkobozta Fulkus rablólovag vagyonát, és az egykori birtokhatárokat kijelölte. Ekkor még terra Sirque néven jegyezték fel. Maga a terület kezdetekben a várispánság felügyeletében volt, majd hadi tettei miatt a Serkei család kapott itt birtokot. A család alapító őse bizonyos Altman volt. A falu később a Rátoldok tulajdonába került, ez a nemzetség építette a falu fölé magasodó dombon a gótikus stílusú hegyi várat, melynek egy részét néhány éve részben feltárták a régészek. Feltételezhető, hogy Serke első szakrális épületét is ebben a korban alapíthatták, de erről nincs feljegyzés. Azt viszont tudni lehet, hogy a husziták egy ideig Kapla- Serke várának is urai voltak, csak Mátyás király tudta visszafoglaltatni ezt a területet a kelyhesektől. A falu közel négyszáz évig a Lorántffy-család tulajdonában volt, e család neves tagja, Zsuzsanna pedig a reformáció lelkes híve volt. A reformátusok ekkoriban a mai iskola helyén álló egyszerű templomot vették birtokba, ez az akkori faluközpontban lehetett, keletre tőle, egy folyóteraszként azonosítható területen volt a falu ősi temetője. Ez az első serkei templom valószínűleg már kőből épült, de elpusztult, miután a feljegyzések szerint 1709-ben egy tűzvész teljesen felemésztette a falut. A korabeli feljegyzések azt is említik, hogy leégett a templom, tornyából lezuhantak a megolvadt harangok. VayÁdám, Rákóczi egyik híve alapította a templomot Tájoló Serke községbe Feledből a 2790-es útra letérve lehet eljutni, a templom a 48,292/20,083 GPS- koordinátánál található. Az új templom és építtetői A 17. század utolsó harmadában Serke község zálogbirtokként a Vay család tulajdonába került. A ma álló templomnak Vay Ádám, Rákóczi egyik híve az alapítója, ő ajándékozta a falunak az Úr dombja elnevezésű területet templomépítés céljára. A szakrális épület befejezését az alapító már nem élte meg, 1715-ben elhunyt, s az épülő templom alatti kriptába temették el. Ezt a sírboltot 1992-ben, a templom renoválásakor nyitották fel újra. Serke újonnan épített református templomát Vay Adám lánya, Judit fejezte be, aki emiatt birtokainak egy részét is elzálogosította. A hajót 1718 augusztusában szentelték fel, a tornyot később, 1765-ben emelték a nyugati oldalon. A források szerint Kapla várának köveit használták fel a templomépítéshez. Az egyenes záródású, kétkarzatos, kazettás mennyezetű, sarkain támpillérekkel megerősített templomot barokk stílusúnak mondják, de pazar díszítésektől mentes, inkább robusztus hajójú. Tornya harmonikusan illeszkedik a hajóhoz, sisakos tetejű és szép kerengőjéből az egész Rima völgyre kilátás nyílik. Első látásra inkább reneszánsz kori templomnak vélné az ember ezt a szép épületet, mintsem barokk korabelinek. A templomot kőfal is védi, de védelmi funkciója soha nem volt, maga a fal a 19. század vége felé épült.
