Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-18 / 89. szám

Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2018. április 18., szerda, 13-14. oldal Csallóközaranyos bizonyára legrégibb épülete az 1769-ben Magyary-Kossa Mihály és István által klasszicista stílusban építtetett kúria. Homlokfalán ma is ott díszeleg az egykori tulajdonosok nevét és az építés évét, valamint 1867-es felújítását megörökítő márványtábla. Évtizedeken keresztül, egészen 2010 végéig egészségügyi központ működött benne, jelenleg a község civil szervezeteinek - nyugdíjasklub, énekkar, horgászszervezet - ad otthont. Egy magyar-szlovák határon átnyúló pályázatnak köszönhetően 300 ezer euró ráfordítással - melynek fele pályázati, másik fele községi forrás - hamarosan teljesen felújítják az épületet, már zajlik a közbeszerzés. Varjú Éva polgármester tájékoztatása szerint tájházat, kiállítótermet szeretnének kialakítani benne, de mostani használói to­vábbra is helyet kapnak benne. (V Krasznica Melitta) Veszélyes méreggel irtják a madarakat SZÁZ ILDIKÓ Iszonyú pusztítást végeztsk ismeretlen tettesek az érsek­újvári járásbeli Tardoskedd közelében lévő Jánosík II erdőrószben. Jozef Lengyel zoológus, a Szlovák Állami Természetvédelem, Dunai berkek tájvédelmi körzet dol­gozója elmondta, március 28- tél április 13-ig tizenhat erdei egerészölyvet, hat mocsári kányát, két hollét, egy rókát és egy kutyát mérgeztek meg. TARDOSKEDD „Az egerészölyv fő táplálékai a kisemlősök, egyik legfontosabb zsákmányállata a mezei pocok. Az ölyvek szinte kizárólag rágcsálók­kal táplálkoznak. A tájékozatlan va­dászok úgy gondolják, az egerész­ölyv pusztítja az apróvad-állományt, és elsősorban a most született mezei nyulak miatt aggódnak” - mondta JozefLengyel. Figyelik a környéket Nem kizárt, hogy Tardoskedd kö­zelében vadorzók helyezték ki a mérget. Lengyel elmondása szerint számos kutatás bizonyítja, hogy az apróvadak aránya az ölyvek táplá­lékának alig tíz százalékát teszi ki, és csak az elhullott apróvad tetemeit keresik és fogyasztják az ölyvek, a kisnyulakat nem pusztítják. „A tar­­doskeddi Jánosík erdőrészben talált madártetemeket, mivel az állatok pusztulását nagy valószínűséggel mérgezés okozta, átadtuk az Érsek­­újvári Regionális Állategészségügyi Felügyeletnek, jelenleg a pozsonyi központjukban vizsgálják a madarak pusztulásának okát. Váijuk az ered­ményeket” - tette hozzá Lengyel. Furadánnal mérgeztek A természetvédők arra gyanakod­nak, hogy a furadán (karbofurán tar­talmú erős méreg) mezőgazdasági irtószer okozhatta a ragadozó mada­rak és más állatok pusztulását. A karbofűrán granulátum egyetlen szemcséje képes megölni egy mada­rat. „Galamb-, tyúk- és nyúltete­­mekbe fecskendezték a mérget. A madarak tavasszal ráfanyalodnak a döghúsra, és amint megeszik, azon­nal hat a méreg” - egészítette ki az elmondottakat JozefLengyel. 2009- ben az Európai Unióban betiltották a karbofurán használatát, a természet­­védők azonban úgy vélik, néhányan még tarthatnak otthon ilyen mérget. Kísérőnk a Jánosík II erdőrészben elvezetett az etető és a kilátó köze­lébe, ahová az ismeretlen kihelyezte a mérget. Lengyel elmondása szerint a tettes tökéletesen ismerheti az er­dőrészt. A méreggel befecskende­zett döghúst pont azokon a területe­ken találták meg, ahol a vadmadarak csoportokban fordulnak elő. Értékes terület Tavaszi vonulás idején a termé­szetvédők újabb és újabb madárfajok érkezését jegyezték fel ezen a terüle­ten, észleltek bíbiceket, amelyek a nedves területeket kedvelik, feltűnt a mocsári kánya, és legnagyobb meg­lepetésükre még királysast is láttak a környéken. Különlegességnek tartja a zoológus, hogy az értékes sárgafejű királyka is megtalálható ebben az er­dőrészben. Feljegyezték a léprigó, valamint a búbos banka előfordulását is, ezt a madárfajt a Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egyesület 1989-ben, 1990-ben és 2015-ben is az év madarává választotta. Jozef Len­gyel elmondta továbbá, hogy Ne­gyed és Szímő határában további el­pusztult madártetemekre leltek, va­lamint a nyitrai járásbeli Nagycétény környékén, és Losoncról is kaptak hírt madárpusztulásról. „A Tardoskedd­­hez közeli tanyán élő gyerekeket arra figyelmeztettük, ha elhullott tetemet találnak, semmiképpen se nyúljanak hozzá, mert a vegyi anyag veszélyes” - hangsúlyozta Lengyel. A rendőrség büntetőeljárást indí­tott az ügyben. A tettest egytől hat évig teijedő szabadságvesztésre ítél­hetik. Jozef Lengyel zoológus legutóbb hétfőn fésülte át a Tardoskeddhez közeli er­dei terepet A tardoskeddi vadászterületen találták ezt az elhullott mocsári kányát (Jozef Lengyel felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom