Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-17 / 88. szám
8 KÜLFÖLD 2018. április 17. | www.ujszo.com RÖVIDEN Heves zavargás az örmóny Jerevánban Jereván. Rendőrökkel csaptak össze Jerevánban a Szerzs Szargszján leköszönt örmény államfő miniszterelnökké jelölését ellenző tüntetők. Több ezer ellenzéki tüntető próbált meg áttömi a rendőrségi kordonon, hogy eljusson az örmény parlament épületéhez, a biztonsági erők könnygázt vetettek be ellenük. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Szerzs Szargszján volt államfőt - aki tíz évig volt államfő, s a mandátuma alig egy hete járt le - tegnap az ország miniszterelnökének jelölte a kormányzó Örményország Köztársasági Pártja. A parlament ma szavaz róla. Örményországban a folyamatban lévő alkotmányreform értelmében az eddigi elnöki rendszerről parlamentáris rendszerre térnek át. (MTI) Ma újra sztrájkol az Air Franca Párizs. Az Air France francia légitársaság dolgozóinak mai újabb sztrájknapján a járatok 70 százaléka fog közlekedni. Ez lesz a nyolcadik munkabeszüntetés a fizetésemelés érdekében februárban indult tiltakozás során. A légitársaság vezetősége szerint a járatok 70%-a fog közlekedni. Az ágazatban dolgozó 11 szakszervezet 6%-os béremelésért sztrájkol, de a sztrájkolok aránya valamelyest csökkent. Ma a pilóták 29,6 százaléka nem veszi fel a munkát a múlt szerdai 36,3 százalékkal szemben. (MTI) Pakisztán: támadás keresztények ellen Kvatta. Újabb támadás történt Pakisztánban keresztények ellen: vasárnapi miséről távozókra lőttek rá motorkerékpárról ismeretlenek Kvettában. Két ember meghalt, öt pedig megsebesült. Két hete, húsvéthétfőn egy keresztény család négy tagját lőtték le az utcán ugyancsak Kvettában és ugyancsak motorkerékpáros fegyveresek. Pakisztán 200 milliós, túlnyomó többségében szunnita muzulmán népességének 2%-a keresztény. A vallási ünnepeken Pakisztánban gyakoriak a keresztények és síita muzulmánok elleni támadások. (MTI) Joe Biden indulhat az elnökválasztáson Washington. Joe Biden demokrata párti politikus, volt amerikai alelnök nem zárta ki, hogy indul a 2020-ban esedékes elnökválasztáson. A 75 éves politikus az MSNBC televízióban beszélt arról, hogy nem lenne ellenére az indulás az elnökválasztáson, még az idei év végéig meghozza döntését. Biden 1973 és 2009 között Delaware állam demokrata párti szenátora volt, 2009-től pedig Barack Obama akkori elnök alelnöke. A 2016-os elnökválasztás előtt a pártján belül is sokan sürgették, induljon a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, ám egy családi tragédia miatt elhárította. (MTI) Főszerepben a szíriai helyzet Párizs nem hirdetett háborút Szíria ellen - manipulálhatták a vegyi támadás helyszínét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg/Hága/Párizs. Az USA úgy tudja, orosz szakértők elmentek arra a dúmai helyszínre, amelyet április 7- én vegyifegyver-támadás irt, és elképzelhető, hogy manipulálták a helyet. Franciaország nem hirdetett háborút Szíriában Bassár el-Aszad elnök ellen - jelentette ki a francia államfő. Az Arab Liga vezetői elítélték a vegyi fegyverek használatát Szíriában. Orosz szakértők elmentek arra a dúmai helyszínre, amelyet április 7- én vegyifegyver-támadás ért, és manipulálhatták a helyet - mondta Kenneth Ward amerikai nagykövet a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tegnapi hágai ülésén. Az orosz nagykövet azonban azt írta: Moszkva célja biztosítani az OPCW helyszíni vizsgálóbizottságának biztonságát, és nem beavatkozni annak munkájába. Szerinte éppen a szír vegyifegyver-létesítmények elleni szombati amerikai-brit-fJancia légicsapások ássák alá a bizottság hitelességét. Az ENSZ-szervezetbe delegált brit nagykövet, Peter Wilson arról számolt be, az OPCW legalább 390 feltételezett vegyifegyverhasználatot jegyzett fel Szíriában 2014 óta, és szerinte ha a szervezet nem lép fel az ilyen esetek ellen kollektíván, nem állítják bíróság elé a tetteseket, akkor újabb hasonló támadások történnek Szíriában. Egységes uniós kiállás Az Európai Unió egyetért és támogatja a vegyi fegyverek teljes tilalmát és a készleteinek felszámolását világszerte, kiáll azon álláspontja mellett, hogy az ilyen fegyverek használata, beleértve bármely mérgező vegyi anyag fegyverként történő használatát is, mindenhol és minden körülmények között tilos és szigorúan elítélendő - áll az uniós tagországok külügyminisztereinek tegnap elfogadott állásfoglalásában. Mielőbb újra kellene indítani az ENSZ égisze alatt zajló szíriai béketárgyalásokat, Oroszországnak és Iránnak nyomást kell gyakorolnia a damaszkuszi rezsimre ennek érdekében - emelte ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A külügyminiszterek nyilatkozatot fogadtak el a rossz szándékú kibertevékenységekről is. Kijelentették, nagy a jelentősége annak, hogy a kibertér olyan globális, nyitott, szabad, stabil és biztonságos közeg legyen, amelyben teljeskörűen érvényesülnek az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság. Aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy bizonyos unión kívüli államok és nem kormányzati szereplők fokozottabb mértékben képesek és hajlandóak arra, hogy céljaikat rossz szándékú kibertevékenységek révén próbálják elérni. Franciaország nem hirdetett háborút Szíriában Bassár el-Aszad elnök ellen - jelentette ki a francia államfő. Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy Párizs továbbra is politikai megoldásra törekszik a szíriai háborúban a válság valamennyi szereplőjének bevonásával. A katonai beavatkozás annak a politikának a keretében történt, amely Franciaország számára alapvetően az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni küzdelmet jelenti, azt követően pedig politikai megoldás elérését Szíriában - hívta fel a figyelmet Macron. „A hadművelet katonai szempontból sikeres volt, a (rezsim) vegyifegyverkapacitása megsemmisült (...) a nemzetközi közösség lépett fel” - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: a légicsapások nem jelentenek hadüzenetet Szíria ellen. Ködösít az Arab Liga Az Arab Liga tagállamainak vezetői elítélik a vegyi fegyverek bűnös használatát Szíriában, és nemzetközi vizsgálatot követelnek az ügyben - jelentette be a szaúdi külügyminiszter-helyettes. Adel al- Dzsubeir sajtótájékoztatón beszélt erről Dahránban, miután véget ért az Arab Liga csúcstalálkozója. A tanácskozáson elfogadott zárónyilatkozatban azonban nem említették meg Szíriát, az arab országok tartózkodtak attól, hogy a dokumentumban egységesen támogassák vagy elítéljék az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország által szíriai célpontok ellen indított csapásokat. Míg Szaúd-Arábia, Bahrein és Katar korábban támogatását fejezte ki a nyugati országok lépése iránt, más arab államok, köztük Irak és Libanon, elítélték azt. Ismét amerikai szankciók Az Egyesült Államok várhatóan újabb szankciókat léptet életbe Oroszország ellen Szíria miatt - jelentette be Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet. Érvelésében az ENSZ-nagykövet kifejtette: Moszkva változatlanul támogatja Bassár el-Aszad szír elnököt és rendszerét, ideértve a vegyifegyverprogramot is. Haley közlése szerint a várható szankciók mindazon orosz vállalatokat érintik majd, amelyeknek bármiféle közük volt a szír vegyifegyver-programhoz, akár csupán berendezések eladása, szállítása révén is. Leszögezte, hogy Szíriával kapcsolatban Washington „korábban minden diplomáciai eszközt igénybe vett, de most már a cselekvésnek jött el az ideje. Ezen a ponton nem akarunk többé közvetlen tárgyalásokat Szíriával.” A napokban visszafoglalt Dúma városa a vegyi támadások után (tasr/ap) Szomjúhozza a sikert. Milo Djukanovic, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke a voksok 54,1%-át szerezte meg a vasárnapi elnökválasztáson, és ezzel ismét ő lett Montenegró államfője. Az 56 éves veterán politikus 27 éve vezeti az Adria-parti országot elnöki vagy miniszterelnöki minőségben. Djukanovic 29 éves kora csúcspolitikus, hat mandátumban miniszterelnökként, egyszer pedig köztársasági elnökként állt Montenegró élén. A politikus lassan utoléri a korábbi csúcstartót, Josip Broz Titót, aki 36 éven át volt Jugoszlávia miniszterelnöke, illetve elnöke. (tasr/ap) Brexit: újra szavaznának London. Új kampányszervezet alakult Londonban színészek, ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével annak kiharcolására, hogy népszavazás dönthessen a brit EU- tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A People's Vote (a Nép szavazata) nevű csoport vasárnap este tartott kampányindító nagygyűlésén a szervezők szerint legalább 1200-an vettek részt, köztük mindkét nagy parlamenti erő, a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt több alsóházi képviselője. A főszervező, az X-Men- és a Star Treksorozatokból is világszerte ismert színész, Sir Patrick Stewart, aki szerint a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók által szűk, 51,9%-os többséggel megnyert - népszavazás óta sokan, köztük a konzervatív párti brit kormány is összehangolt erőfeszítéseket tesznek a brexitről folyó vita elhallgattatására, „azt mondogatják, hogy a brexit folyamata visszafordíthatatlan, és senkinek nem kell aggódnia a költségek, a kilépés bonyolult mivolta, a megszegett ígéretek miatt”. „Erre mondjuk, ez így nem jó, hazánk jövője a tét, és nem fogunk ölbe tett kézzel ülni. Ha kilépünk az EU- ból, a brexit évtizedekre átformálja az ország jövőjét, és ezért akarjuk, hogy a nép voksa döntsön a végleges (kilépési) megállapodásról” - áll Sir Patrick Stewart vasárnapi programadó írásában. Theresa May brit miniszterelnök tavaly március 29-én jelentette be, hogy aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza. Az aktiválás bejelentése után két évvel, vagyis 2019. március 29-én éj félkor mindenképpen megszűnik az uniós tagság, akkor is, ha addig nem születik megállapodás a távozás feltételrendszerérői. A nyugati légicsapásokat követően Aszad szír elnök mellett tüntettek (TASR/ap)
