Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-04 / 77. szám
KOZELET www.ujszo.com | 2018. április 4. 3 Visszalépésekkel megszoríthaté a Fidesz LAJOS P. JÁNOS Egyes felmérések alapján nemcsak a Fidesz-KDNP kétharmados többsége kerülhet veszélybe a hétvégi választásokon, de bizonyos esetben az is előfordulhat, hogy a jelenlegi kormányzó párt nem szerez többséget a parlamentben. Ennek feltétele a viszonylag magas - 70 százalék feletti - részvétel, és az ellenzék koordinált indulása. Habár elemzők szerint a jelenlegi választási rendszer a Fidesznek kedvez, egyes felmérések szerint meg lehet szorítani a kormányzó pártot, sőt, az sem kizárt, hogy elveszti parlamenti többségét. Választási szakértők szerint ahhoz, hogy a Fidesznekne legyen többsége, az ellenzéknek 4(V45 választókerületben kellene győzni, ahhoz pedig, hogy a F idesz ne szerezzen kétharmados többséget, legalább 10-15 ellenzéki egyéni győzelemre volna szükség. Ehhez azonban az is kell, hogy sokan menjenek el szavazni, és egyes választási körzetekben csak a kevésbé esélyes ellenzéki jelöltek lépjenek vissza az esélyesebb javára. Folyamatos visszalépés A visszaléptetések jelenleg is folynak. Tegnap és tegnapelőtt is történt több bejelentés is. Budapest belvárosi választókerületében előbb Juhász Pártok támogatottsága* Fidesz-KDNP 32 27 Jobbik 11 12 MSZP 9 12 DK 5 4 LMP 4 6 Momentum 2 0 Együtt 1 0 * az adatok százalékban, a teljes választókorú népességre vonatkoztatva • Forrás: lndex.hu Ön elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali együttműködésre szavazna, ha ... ? (Azok kőiében, akik nem a Fideszre szavaznának, %) Ön elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali együttműködésre szavazna, ha úgy látná, hogy annak van esélye legyőzni a Fideszt? (Azok körében, akik nem a Fideszre szavaznának, %) úgy látná, hogy annak van esélye legyőzni a Fideszt? így lenne esély arra, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát? ÖSSZESEN PÁRTPREFERENCIA MSZP LMP Jobbik egyéb párt bizonytalan KORMÁNYVÁLTÁST AKAR igen nem És elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali együttműködésre szavazna, ha így lenne esély arra, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát? (Azok körében, akik nem a Fideszre szavaznának, %) ÖSSZESEN PÁRTPREFERENCIA MSZP LMP Jobbik egyéb párt bizonytalan KORMÁNYVÁLTÁST AKAR 9 VASÁRNAPI HÍREK Péter (Együtt) lépett vissza, majd néhány napja Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is inkább egy másik ellenzéki jelölt támogatására kérte választóit. A Jobbik ugyan továbbra is indítja jelöltjét, de a felmérések szerint a választókerületben az LMP-s jelöltnek, Csárdi Antalnak - akit az MSZP-Párbeszéd is támogat -, van esélye a fideszes államtitkár, Hollik István legyőzésére. Hasonló visszalépések történtek tegnap is. A Publicus Intézet március közepén, a Vasárnapi Hírek számára készült felmérése alapján a baloldali választók közel 100 százalékban hajlandók átszavazni egy másik baloldali párt jelöltjére, és még a különutas LMP szavazóinak 90 százaléka is hajlik erre. „15-20, sőt bizonyos esetben akár 25 olyan úgynevezett csatatérkörzet is van, ahol kisebb a különbség a fideszes és egy erős ellenzékijelölt között, mint mondjuk az LMP vagy más egyéb pártok szavazóinak aránya” - magyarázta lapunknak az ellenzék esélyét Pulai András, az intézet igazgatója. A Jobbik kicsit más Kicsit máshogy viszonyulnak az ellenzéki visszalépésekhez a Jobbik választói. Ugyan esetükben is magas - 60 százalék feletti - az átszavazási kedv egy baloldali jelöltre, de egy részük inkább a fideszes jelöltre vok-Publicus solna, ha saját pártja visszalépteti jelöltjét. „Érdekesség, hogy a Fideszszavazók másodlagos preferenciája a Jobbik, és ez fordítva is igaz, a Jobbikos szavazók másodlagos preferenciája a Fidesz. 20-30 százalék, de bizonyos esetekben akár 40 is lehet azon jobbikos szavazók aránya, akik saját jelölt híján inkább a fideszesre adná a voksát. Még akkor is, ha alapvetően kormányváltást akarnak - magyarázta Pulai. - Több olyan körzet is van, ahol az ellenzéknek az az érdeke, hogy a jobbikos jelölt állva maradjon, mert ha visszalép, akkor nő a különbség a fideszes jelölt javára. Ott a jobbikos szavazó ilyen esetben inkább otthon marad, vagy ha nem, akkor a fideszes jelöltre voksol.” Internetes felmérés Több internetes portál is foglalkozik azzal, hogy mely választókörzetekben van esély legyőzni a Fidesz jelöltjét, ha csak egy meghatározó ellenzéki jelölt indulna, vagyis a többiek visszalépnének a javára. A VI8 szerint 25 olyan hely van az országban, ahol akkor is nyerhet az ellenzék, ha nem lesz együttműködés a pártok között. Egy másik honlapot Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely február végén megválasztott ellenzéki polgármestere hozott létre, szerinte a Jobbik 10, az MSZPPárbeszéd 8, a DK 4, független jelölt pedig 2 helyen hozhat mandátumot. További 21 olyan választókerület is van, ahol Márki-Zay talált esélyes ellenzéki jelöltet, a VI8 viszont úgy számol, hogy a pártok megállapodására volna szükség, különben nem lesz elég ellenzéki szimpatizáns számára egyértelmű, hogy kire kellene szavaznia, ha a legerősebbet akaija segíteni. Mire van idő? Vasárnap már választ Magyarország, a visszaléptetések tehát az utolsó pillanatban zajlanak. „Az idő már valóban rövid. Budapesten és a városiasabb területeken talán elég, ha ez még ma megtörténik, de a vidéki választókerületekben sokkal lassabban teijed az információ, biztosan sokan lesznek, akik csak a választóhelyiségben szembesülnek majd azzal, hogy a jelöltjük visszalépett - véli Pulai. - Biztosan sokan lesznek olyanod is, akik nem mennek el szavazni, mert nem értesülnek arról, hogy van egy esélyes ellenzéki jelölt is, nem jut el hozzájuk a visszalépések híre.” „A választók nagy részének a kormányváltás a legfontosabb” LAJOS P. JÁNOS A napokban jelentik be egyes e gyóni választókerületekben, hogy ellenzóki jelöltek lópnek vissza az esólyesebbek javára. A Publicus Intózet március közepón mérte az átszavazási hajlandóságot az ellenzéki választók körében. Pulai Andrást, az intézet vezetőjét kérdeztük. Milyen eredményt mutat az átszavazási kedv felmérése az ellenzéki választók körében? A felmérésünk szerint, ha van egy olyan baloldali jelölt, akinek érdemi esélye van a fideszes jelölt legyőzésére, akkor az ellenzéki választók meglehetősen magas hányada átszavazna rá, akkor is, ha például Jobbikszavazó. A baloldali pártok esetében az átszavazás egy másik baloldali párt jelöltjére 97 százalék feletti. Még az LMP választóinak esetében is 93 százalékot mértünk abban az esetben, ha a cél a kétharmados Fidesztöbbség megakadályozása, ha csak a kormányváltás a cél, akkor kicsit alacsonyabb, 80 százalék körüli az átszavazásra kész választók aránya. A Jobbik választói is hajlandók lennének baloldali jelöltre is szavazni? Igen, meglehetősen magas, közel kétharmad, illetve az alkotmányos többség megakadályozása érdekében 68% azok aránya, akik hajlandók lennének baloldali jelöltet is támogatni. A választók nagyon nagy részének a kormányváltás fontosabb, mint a saját pártjának a támogatása. A baloldali választók is hajlandók lennének támogatni a jobbikos jelöltet a Fidesz ellenében? Igen, valamivel ugyan kisebb mértékben — 10—12 százalékpontnyival kevesebben vannak de a baloldali választók is hajlandóak jobbikos jelöltre szavazni. Az LMP szavazói esetében egyszerű a magyarázata a baloldali jelöltek támogatásának: az utóbbi 2-3 évben - amióta nem Schiffer András a pártelnök -, kicserélődött a szavazóbázisuk, sokkal baloldalibbak ma az Pulai András (Képarchívum) LMP választói, mint négy éve. Akkor még egyértelműen nem politikai baloldali szavazók körébe tartoztak. Most már a szavazóinak kétharmada inkább baloldalinak mondja magát, négy éve ez még fordítva volt. A Jobbik esetében mivel magyarázható az átszavazási kedv a baloldalra? Csak a kormányváltás érdekében teszik? Nem teljesen. A Jobbiknak is van 200-300 ezer olyan szavazója, akik még a baloldal megroppanása előtt baloldali szavazó voltak, vagyis őket az MSZP-től vonzotta magához a Jobbik. Ők tehát két-három ciklussal ezelőtt már szavaztak a baloldalra. Vannak olyanok is, akik semmiképpen nem szavaznának a másik politikai oldal jelöltjére? A Jobbik esetében van egy 25—30 százalékos réteg, a baloldalon pedig egy közel 40 százalékos réteg, aki sohasem szavazna az ellenkező oldaljelöltjére. Mennyire jelöltfüggő az átszavazási kedv? Mennyire határozza meg az átszavazási kedvet, hogy az adott választókörzetben ki az a baloldali jelölt, akire egy jobbikosnak kellene szavaznia? Egy országos felméréssel ezt nehéz kimutatni, nyilván sokat nyom a latban a jelölt személye. A jó, a másik fél számára elfogadhatóbb jelöltek esetében természetesen az átlagnál is magasabb lehet az átszavazási kedv, míg a rosszabb jelöltek esetében ez nyilván alacsonyabb. Több körzetben készítettünk helyi kutatásokat is, ezek konklúziója az, hogy az átszavazási kedv valóban nagyon erősen jelöltfüggő. Miért éppen a baloldali jelöltekre való átszavazást mérték? A baloldali jelöltek beágyazódottsága a legerősebb az ellenzéki jelöltek közül. Az LMP jelöltjeinek néhány városi körzetben talán van esélye, a jobbikosoknak pedig csak néhány vidéki körzetben. A jobbikosnak ott van esélye győzni, ahol kialakul egy egyharmad-egyharmad-egyharmados helyzet a Fidesz- Jobbik-baloldal között. Ilyen például Borsodban lehet. De vidéken is hiába erős a Jobbik, a Fidesz még erősebb. Ha a visszalépések folytatódnak, akár 40 egyéni győztes helyet is elvihet az ellenzék, ami már a Éidesz többségi győzelmét is veszélyezteti, kialakulhat egy olyan állapot, amikor egyik pártnak, így a Fidesznek sem lesz 100-nál több parlamenti képviselője.
