Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-13 / 85. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2018. április 13. I 7 Mit látnának a szülők? Nagy divat a kritika, s a politikusok és orvosok után a pedagógusokat illik a legtöbbet szidni LAMPL ZSUZSANNA elmúlt napokban sok pedagógus kapott kitüntetést. Szerencsére vannak még emberek, akik hajlandók mások gyerekeivel fáradozni, szeretettel tanítani, nevelni őket (sokszor pótolva a szülők mulasztásait). De mivel nagy divat a kritika, s a politikusok és orvosok után a pedagógusokat illik a legtöbbet szidni, ezúttal is voltak, akik szükségét érezték elmondani, hogy a tanítók, különösen a hazaiak, nem érnek semmit. Ez a kritika sok esetben lehet jogos, de az biztos, hogy nem általánosítható. Arról nem is beszélve, hogy teljesen egyoldalú. De nem is lehet más, mert a szülők nem látják a tanítás folyamatát, így a róla és a pedagógusról szóló információik csakis gyermekük (esetleg torzított) elbeszélésén alapulhatnak. Képzeljék el, hogy lennének olyan tantermek, amelyeknek az egyik oldala vaktükör: bent tükör, kívül ablak. Nos, én szerveznék szülői iskolalátogatásokat. A szülőket beültetném az ablakos oldalra, azután kezdődne az egyetemi előadás. Ami eleve minimum öt perccel később indulna, mert a diákok nem érkeznének időre. Néhány kivételtől eltekintve a többség késik, mármint azoknak a többsége, akik úgy döntöttek, hogy egyáltalán megjelennek. A tanár már kezdené, de még le kell vetni a kabátokat, le kell ülni és közben még csevegni is muszáj. Végre csend, akkor kezdjük a mai témát, szól a tanár, és megkéri az ifjúságot, hogy jegyzeteljen is, mert tudvalevőleg a szó a vizsgáig elszáll. Erre elindul a pusmogás. Mert van, akinél se papír, se toll, se laptop, se semmi, és akkor jön a kunyerálgatás. Aztán mit lámának a szülők? A lány, aki kiválóan tud állatot operálni, mert ilyen középiskolát végzett, de ez a szak nem érdekli, végig mobilozik. A fiú, aki hegesztő szakmát szerzett, s ez a szak nem érdekli, a szomszédjával traccsol, akit leginkább a foci érdekel, de sajnos, a tanár arról nem tud, és nem is tiszte előadni. Valaki se szó, se beszéd föláll és kimegy. Kezében mobillal, de állítólag pisilni. Ismétlem, nem kiselsősökről, hanem egyetemistákról, konkrétan bölcsészekről van szó. Aki előtt laptop van, egyfolytában vigyorog, pedig a tanár nem vicceket mesél. Aztán hatalmas puffanás! A focit preferáló fiú marhaságból (?) leveri a mellette ülő kétliteres kólásüvegét, amelyből az már időközben elég sokat elkortyolt, de azért még maradt benne elég, hiszen csak az első tíz percnél tartunk. „Te f...”, szól teljes hangerővel a kólatulajdonos, pontosabban „ty f...”, mert szlovák diák, de a második szót magyarul mondja. Aztán provokatívan vigyorogva odaszól a döbbenten ránéző tanárra (aki mellesleg nő, dé ez végül is mindegy), akiről tudja, hogy magyar: „tudom, magyar?” Ez csak egy epizód a sok közül. Apa, anya, neked tetszene ez, ha látnád? S ezúttal kit kritizálnál? Az Ugyan ki korlátozná saját magát? FELEDYBOTOND A világtörténelemben régóta ismert jelenség, hogy időről időre valakit teljhatalommal ruháznak fel. Ez a Római Birodalom fénykorában a hat hónapos, válság, háborús veszély idejére szóló „diktátori” hatalom volt, amikor a hatékonyság érdekében, szigorúan korlátozott időre, de teljhatalmat adtak egy embernek, már a császárkor előtt, a köztársaság idején. Demokráciában elvileg nem is létezik teljhatalom. Az alkotmányozó parlamenti többség áll mégis ehhez a legközelebb - ez azt jelenti, hogy egyetlen parlamenti erő képes lehet a joguralom keretrendszerén változtatni. Merthogy a demokrácia egyben joguralom (rule of law), ami azt jelenti, hogy maga a jog a legfőbb döntéshozókat is korlátozza - egészen addig, amíg azt a jogot közösen, konszenzussal meg nem változtatják. A demokratikus működés elveiben ezért fontos a hatalmi ágak szétválasztása: az igazságszolgáltatás mindig képes legyen függetlenül ellenőrizni a kormányzatot és az országgyűlést. Ehhez fontos az Alkotmánybíróság és a többi jogszolgáltató fórum. Ha ezek sérülnek, akkor nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, amely a végrehajtó hatalmat racionális önkorlátozásra kényszeríti. Úgy is mondhatjuk, hogy a fékek rendszere éppen azért zseniális „találmány”, mert belső érdekké alakítja az önkorlátozást, úgy állítja be a politikai rendszert az adott országban, hogy jobb esetben a kormányzatnak túl kockázatos legyen visszaélnie a hatalmával. A mi átmeneti demokráciáink hiányosságai épp ezen a téren mutatkoznak meg. A fékek és ellensúlyok olajozott működéséhez szükséges a média, szükséges a demokrata mentalitású középosztály, és nem utolsósorban a hosszú távra tervező, intézményesen működő politikai elit. Ezekkel kapcsolatban úgy Magyarországon, mint Szlovákiában tudnánk olyan példákat mondani, amelyek már nem segítik e rendszer működését. Ha pedig a hatalom korlátozás nélkül marad, akkor a pszichológia törvényei veszik át az irányítást: az önfenntartásért dolgozni, minden adott és elérhető eszközzel. Ezt csak külső korlátok képesek mederben tartani. Az emberiség nem túl vidám történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy „az erkölcsi megfontolásból elkövetett önkorlátozás” olyan ritka, mint a fehér holló. A féktelen hatalom pedig a saját megmaradása érdekében feláldozhatja az irányítása alatt álló intézményeket, akár társadalmi csoportokat, aszerint, ahogy ezt a külső és belső nyomás diktálja. Nagy a kísértés, esendő az ember. FIGYELŐ Elakadt a tárgyalás a Magyar Nemzetről Hétfőn kezd tárgyalni Simicska Lajos és Ungár Péter frissen megválasztott LMP-s képviselő a Magyar N emzet eladásáról - értesült a hvg.hu. Az Átlátszó viszont úgy értesült, hogy az üzlet elakadni látszik, zsákutcába kerültek Ungár Péter tárgyalásai a Simicska-céggel. A Magyar Nemzetet kiadó vállalat kedden közölte, hogy szerdán jelenik meg utoljára a napilap,és elhallgat a Lánchíd rádió. A közlemény megszüntetésről beszélt, arra nem tért ki, hogy befektetőjelentkezése esetén Simicska Lajos meggondolná magát. Az Átlátszó cikke szerint „Simicskáék mintha csak fél szívvel akarnák eladni a megszüntetett napilapot”. A cikk szerint borsos árat, egymilliárd forint feletti összeget kémek a pakkért. A médiacsomag mögött álló valamennyi cég veszteséges, a Nemzet Kft. például 2016-ban 760 millió forint mínuszt hozott össze. (átlátszó hu) Egy kormánypárti lap listázta, szerinte kik Soros zsoldosai Schmidt Mária magyar kormánybiztos és a fia, Ungár Páter LMP-s elnökségi tag lapja, a Figyelő tegnap a „Soroszsoldosok" listáját közölte. A Figyelő azt írta: „Megpróbáltunk utánajárni, pontosan kikről van szó, így átnéztük a milliárdoshoz közvetlenül vagy akár csak közvetve kötődő, jelentősebb magyarországi szervezetekben dolgozók névsorát - már ahol egyáltalán van ilyen. A teljes feltérképezés bajosan lehetséges, ahogy azt sem lehet bizonyosan megmondani valakiről, hogy tudatában van-e annak, kinek is dolgozik, vagy éppen milyen küldetést teljesít.” A spekuláns emberei című cikke listázza azokat a politikusokat, civileket és újságírókat, akik a lap szerint benne vannak „Soros 2000 fős zsoldoshadseregében”. A 2000-es szám egyébként egy korábbi cikkből származik, amely a Magyar Időkben jelent meg, aszerint Tracie Ahem, a Soros Fund Managament volt pénzügyi vezetője állított ilyesmit. Kovács Zoltán kormányszóvivőt a választás előtt meg is kérdezték arról, ki ez a 2000 ember. Akkor azt mondta, szeretnék látni, hogy maguk az érintett szervezetek mit mondanak erről. A cikket szerző Csanády András listáján CEU-s tanárok között ott vannak egykori miniszterek (Balázs Péter, Bokros Lajos és még az egykori fideszes miniszter, Chikán Attila is), a rendszerváltó volt SZDSZ-es Kis János. A cikk szerint Demszky Gábor is Soros embere, hiszen a CEÜ akkor jött Budapestre, amikor ő volt a főpolgármester. Ugyanígy Magyar Bálint akkori oktatási miniszter is sorosista a lap szerint. Természetesen a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International, az Amnesty International és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársait is felsorolják, ahogy az Eötvös Károly Intézet tagjait is. A Menedék - Migránsokat Segítő Szervezet szociális munkásait is megemlítik. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány és a Romaversitas Alapítvány tagjai is nagyon feldühítették Schmidt Máriáékat. A lap szerint a korrupcióellenes harc is sorosizmus, hiszen a KMonitor munkatársai és a Direkt36 újságírói is fel lettek sorolva. A Mérce azt írta, halottak is vannak a listán: Tóth István György az MTA doktora 2005-ben, Yehuda Elkana 2012-ben, míg Emst Gellner 1995-ben hunyt el. Az egyik listázott jogvédő szervezet, az Ámnesty International közleményben reagált: „Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. - Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.” Egyébként vannak olyan jogvédők, akik nehezményezték, hogy nem szerepelnek a listán, és „petíciót indítottak”, hogy a jövő heti lapszámba már bekerülhessenek. A petíció kezdeményezője, Koren Miklós közgazdász azt írta, a lista fájóan foghíjas, közel sincs rajta kétezer ember, pedig azt magától Orbán Viktortól tudhatjuk, hogy ennyi zsoldos szolgálja Magyarországon Soros György érdekeit. Ezért akik úgy érzik, méltatlanul lehagyták őket a listáról, jelentkezhetnek. „Segítsünk a Figyelő újságíróinak még több leütésnyi szöveget leadni a jövő héten! Az e heti számban méltatlanul kevés sorosista szerepel, még halott értelmiségeket is föl kellett sorolni, hogy teljen az oldalszám. Ha fájlalod, hogy kimaradtál az e heti listából, írd alá a petíciót!”-írta Koren. (444 hu) (Cartoonizer) L 8. K. HMMHI HÚZ A VONA
