Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-13 / 85. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2018. április 13. I 7 Mit látnának a szülők? Nagy divat a kritika, s a politikusok és orvosok után a pedagógusokat illik a legtöbbet szidni LAMPL ZSUZSANNA elmúlt napokban sok pedagógus kapott kitüntetést. Szerencsére van­nak még emberek, akik hajlandók mások gyerekeivel fáradozni, szere­tettel tanítani, nevelni őket (sokszor pótolva a szülők mulasztásait). De mivel nagy divat a kritika, s a politi­kusok és orvosok után a pedagógu­sokat illik a legtöbbet szidni, ezúttal is voltak, akik szükségét érezték el­mondani, hogy a tanítók, különösen a hazaiak, nem érnek semmit. Ez a kritika sok esetben lehet jo­gos, de az biztos, hogy nem általá­nosítható. Arról nem is beszélve, hogy teljesen egyoldalú. De nem is lehet más, mert a szülők nem látják a tanítás folyamatát, így a róla és a pe­dagógusról szóló információik csakis gyermekük (esetleg torzított) elbeszélésén alapulhatnak. Képzel­jék el, hogy lennének olyan tanter­mek, amelyeknek az egyik oldala vaktükör: bent tükör, kívül ablak. Nos, én szerveznék szülői iskolalá­togatásokat. A szülőket beültetném az ablakos oldalra, azután kezdődne az egyetemi előadás. Ami eleve mi­nimum öt perccel később indulna, mert a diákok nem érkeznének időre. Néhány kivételtől eltekintve a több­ség késik, mármint azoknak a több­sége, akik úgy döntöttek, hogy egy­általán megjelennek. A tanár már kezdené, de még le kell vetni a ka­bátokat, le kell ülni és közben még csevegni is muszáj. Végre csend, akkor kezdjük a mai témát, szól a ta­nár, és megkéri az ifjúságot, hogy jegyzeteljen is, mert tudvalevőleg a szó a vizsgáig elszáll. Erre elindul a pusmogás. Mert van, akinél se papír, se toll, se laptop, se semmi, és akkor jön a kunyerálgatás. Aztán mit lámának a szülők? A lány, aki kiválóan tud állatot operál­ni, mert ilyen középiskolát végzett, de ez a szak nem érdekli, végig mo­­bilozik. A fiú, aki hegesztő szakmát szerzett, s ez a szak nem érdekli, a szomszédjával traccsol, akit legin­kább a foci érdekel, de sajnos, a tanár arról nem tud, és nem is tiszte előad­ni. Valaki se szó, se beszéd föláll és kimegy. Kezében mobillal, de állí­tólag pisilni. Ismétlem, nem kisel­­sősökről, hanem egyetemistákról, konkrétan bölcsészekről van szó. Aki előtt laptop van, egyfolytában vigyorog, pedig a tanár nem vicceket mesél. Aztán hatalmas puffanás! A focit preferáló fiú marhaságból (?) leveri a mellette ülő kétliteres kólás­­üvegét, amelyből az már időközben elég sokat elkortyolt, de azért még maradt benne elég, hiszen csak az első tíz percnél tartunk. „Te f...”, szól teljes hangerővel a kólatulajdonos, pontosabban „ty f...”, mert szlovák diák, de a második szót magyarul mondja. Aztán provokatívan vigyo­rogva odaszól a döbbenten ránéző tanárra (aki mellesleg nő, dé ez végül is mindegy), akiről tudja, hogy ma­gyar: „tudom, magyar?” Ez csak egy epizód a sok közül. Apa, anya, neked tetszene ez, ha lát­nád? S ezúttal kit kritizálnál? Az Ugyan ki korlátozná saját magát? FELEDYBOTOND A világtörténelemben régóta ismert jelenség, hogy időről időre valakit teljhatalommal ruháznak fel. Ez a Római Birodalom fénykorában a hat hónapos, válság, háborús veszély idejére szóló „diktátori” hatalom volt, amikor a hatékonyság érdeké­ben, szigorúan korlátozott időre, de teljhatalmat adtak egy embernek, már a császárkor előtt, a köztársaság idején. Demokráciában elvileg nem is létezik teljhatalom. Az alkotmányozó parlamenti többség áll mégis ehhez a legközelebb - ez azt jelenti, hogy egyetlen parlamenti erő képes lehet a joguralom keretrendszerén változ­tatni. Merthogy a demokrácia egyben joguralom (rule of law), ami azt je­lenti, hogy maga a jog a legfőbb döntéshozókat is korlátozza - egészen addig, amíg azt a jogot közösen, konszenzussal meg nem változtatják. A demokratikus működés elveiben ezért fontos a hatalmi ágak szétvá­lasztása: az igazságszolgáltatás mindig képes legyen függetlenül ellen­őrizni a kormányzatot és az országgyűlést. Ehhez fontos az Alkotmánybí­róság és a többi jogszolgáltató fórum. Ha ezek sérülnek, akkor nem műkö­dik a fékek és ellensúlyok rendszere, amely a végrehajtó hatalmat racio­nális önkorlátozásra kényszeríti. Úgy is mondhatjuk, hogy a fékek rend­szere éppen azért zseniális „találmány”, mert belső érdekké alakítja az ön­­korlátozást, úgy állítja be a politikai rendszert az adott országban, hogy jobb esetben a kormányzatnak túl kockázatos legyen visszaélnie a hatal­mával. A mi átmeneti demokráciáink hiányosságai épp ezen a téren mutatkoz­nak meg. A fékek és ellensúlyok olajozott működéséhez szükséges a mé­dia, szükséges a demokrata mentalitású középosztály, és nem utolsósorban a hosszú távra tervező, intézményesen működő politikai elit. Ezekkel kap­csolatban úgy Magyarországon, mint Szlovákiában tudnánk olyan példá­kat mondani, amelyek már nem segítik e rendszer működését. Ha pedig a hatalom korlátozás nélkül marad, akkor a pszichológia tör­vényei veszik át az irányítást: az önfenntartásért dolgozni, minden adott és elérhető eszközzel. Ezt csak külső korlátok képesek mederben tartani. Az emberiség nem túl vidám történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy „az erkölcsi megfontolásból elkövetett önkorlátozás” olyan ritka, mint a fehér holló. A féktelen hatalom pedig a saját megmaradása érdekében feláldozhatja az irányítása alatt álló intézményeket, akár társadalmi csoportokat, asze­rint, ahogy ezt a külső és belső nyomás diktálja. Nagy a kísértés, esendő az ember. FIGYELŐ Elakadt a tárgyalás a Magyar Nemzetről Hétfőn kezd tárgyalni Simicska Lajos és Ungár Péter frissen meg­választott LMP-s képviselő a Ma­gyar N emzet eladásáról - értesült a hvg.hu. Az Átlátszó viszont úgy értesült, hogy az üzlet elakadni lát­szik, zsákutcába kerültek Ungár Péter tárgyalásai a Simicska-cég­­gel. A Magyar Nemzetet kiadó vállalat kedden közölte, hogy szerdán jelenik meg utoljára a na­pilap,és elhallgat a Lánchíd rádió. A közlemény megszüntetésről be­szélt, arra nem tért ki, hogy befek­tetőjelentkezése esetén Simicska Lajos meggondolná magát. Az Átlátszó cikke szerint „Simics­­káék mintha csak fél szívvel akar­nák eladni a megszüntetett napila­pot”. A cikk szerint borsos árat, egymilliárd forint feletti összeget kémek a pakkért. A médiacsomag mögött álló valamennyi cég vesz­teséges, a Nemzet Kft. például 2016-ban 760 millió forint mínuszt hozott össze. (átlátszó hu) Egy kormánypárti lap listázta, szerinte kik Soros zsoldosai Schmidt Mária magyar kor­mánybiztos és a fia, Ungár Pá­ter LMP-s elnökségi tag lapja, a Figyelő tegnap a „Soros­zsoldosok" listáját közölte. A Figyelő azt írta: „Megpróbál­tunk utánajárni, pontosan kikről van szó, így átnéztük a milliárdoshoz közvetlenül vagy akár csak közvetve kötődő, jelentősebb magyarországi szervezetekben dolgozók névsorát - már ahol egyáltalán van ilyen. A tel­jes feltérképezés bajosan lehetséges, ahogy azt sem lehet bizonyosan megmondani valakiről, hogy tudatá­ban van-e annak, kinek is dolgozik, vagy éppen milyen küldetést telje­sít.” A spekuláns emberei című cikke listázza azokat a politikusokat, civi­leket és újságírókat, akik a lap szerint benne vannak „Soros 2000 fős zsol­doshadseregében”. A 2000-es szám egyébként egy ko­rábbi cikkből származik, amely a Magyar Időkben jelent meg, aszerint Tracie Ahem, a Soros Fund Mana­­gament volt pénzügyi vezetője állí­tott ilyesmit. Kovács Zoltán kor­mányszóvivőt a választás előtt meg is kérdezték arról, ki ez a 2000 ember. Akkor azt mondta, szeretnék látni, hogy maguk az érintett szervezetek mit mondanak erről. A cikket szerző Csanády András listáján CEU-s tanárok között ott vannak egykori miniszterek (Balázs Péter, Bokros Lajos és még az egy­kori fideszes miniszter, Chikán Attila is), a rendszerváltó volt SZDSZ-es Kis János. A cikk szerint Demszky Gábor is Soros embere, hiszen a CEÜ akkor jött Budapestre, amikor ő volt a főpolgármester. Ugyanígy Magyar Bálint akkori oktatási miniszter is so­rosista a lap szerint. Természetesen a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency Internati­onal, az Amnesty International és a Társaság a Szabadságjogokért mun­katársait is felsorolják, ahogy az Eöt­vös Károly Intézet tagjait is. A Me­nedék - Migránsokat Segítő Szerve­zet szociális munkásait is megemlí­tik. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány és a Ro­­maversitas Alapítvány tagjai is na­gyon feldühítették Schmidt Máriáé­­kat. A lap szerint a korrupcióellenes harc is sorosizmus, hiszen a K­­Monitor munkatársai és a Direkt36 újságírói is fel lettek sorolva. A Mérce azt írta, halottak is van­nak a listán: Tóth István György az MTA doktora 2005-ben, Yehuda El­­kana 2012-ben, míg Emst Gellner 1995-ben hunyt el. Az egyik listázott jogvédő szerve­zet, az Ámnesty International közle­ményben reagált: „Nagyon szeret­ném azt mondani, hogy meglep a do­log és felháborodtam. De ehelyett in­kább csak szomorúságot és méla un­dort érzek - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyaror­szág igazgatója. - Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.” Egyébként vannak olyan jogvé­dők, akik nehezményezték, hogy nem szerepelnek a listán, és „petíciót in­dítottak”, hogy a jövő heti lapszámba már bekerülhessenek. A petíció kezdeményezője, Koren Miklós közgazdász azt írta, a lista fá­­jóan foghíjas, közel sincs rajta két­ezer ember, pedig azt magától Orbán Viktortól tudhatjuk, hogy ennyi zsol­dos szolgálja Magyarországon Soros György érdekeit. Ezért akik úgy ér­zik, méltatlanul lehagyták őket a lis­táról, jelentkezhetnek. „Segítsünk a Figyelő újságíróinak még több le­­ütésnyi szöveget leadni a jövő héten! Az e heti számban méltatlanul kevés sorosista szerepel, még halott értel­miségeket is föl kellett sorolni, hogy teljen az oldalszám. Ha fájlalod, hogy kimaradtál az e heti listából, írd alá a petíciót!”-írta Koren. (444 hu) (Cartoonizer) L 8. K. HMMHI HÚZ A VONA

Next

/
Oldalképek
Tartalom