Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-12 / 84. szám
Vadászat WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Kibabrált a télutó az apróvaddal Alaposan beleszólt az idei kemény télutó a vadállomány sorsába. Főleg az apróvadéba, melyet a fagyok mellett az orvvadászok és a kisragadozók is megritkítottak. A egyébként A rj is me§ M csappant JL \ M . J mezeinyúl-állomány idei első szaporulatát, a legéletképesebb kis tapsifüleseket elvitték az első fagyos napok, a később születetteket pedig a valamivel enyhébb második hideghullám tette próbára. CSALLÓKÖZI ORWADÁSZOK Sajnos a mezei nyulakon nem segíthetett semmilyen kisegítő vagy kiegészítő takarmányozás. Az erős fagyok hatására megkeményedtek a sáros mezei utak és a simára dolgozott vetések, így a kisebb gépkocsikon is el lehetett jutni a mezőgazdasági területekre. Nincsen áttekintésem arról, hogy máshol milyen volt a helyzet, de nálunk a Csallóköz szívében az említett fagyos napokban régen nem tapasztalt intenzitással kezdődött el az orwadászat. Éjjel-nappal lőtték az őzet, lőtték a nyulat. Mi, vadászok bármit tettünk is ennek a megfékezésére, csak annyit értünk el, hogy míg mi a területen voltunk, addig az orwadászok távolabbi helyeken próbálkoztak. Az új technikai eszközökkel (mobiltelefonok, éjjellátók) stb. felszerelt orwadászok mesteri hadviselést folytatnak a vadászok, de elsősorban a Dolmányos varjú Által RABOLT VADKACSATOJÁS. vad ellen. Ismerjük a keletkezett károkat, az orrvadászat módját, és a legtöbb esetben bőven van információ a tettesekről is, de nehéz a vadászok, a vadőrök dolga ott, ahol az orwadászok jó ismerősök, közeli barátok. Ezért legtöbbször a vadász inkább hagyja az egészet, holott egy rendőri vizsgálat, a tárgyi bizonyítékok, egy-egy tanúvallomás sok ember kedvét elvenné a vadorzástól. A nászrepüléseiket gyakorló vadkacsák az idei hideg télutón 30-50 tagú csoportokat alkottak, és hogy megtartsák a kiválasztott környezetükben a helyüket, nem vonultak el, hanem „lihogókat", más néven „kacsaékeket" készítettek. A nagy hideg hatására a fokozatosan hízó jégben az állandóan mozgó kacsacsoport a kezdetben nagyobb kiterjedésű, majd a jég vastagodásával arányosan mindig kisebb ablakot hagyott a vízi élethez. Megható volt látni, ahogy az araszos jéggel bezárt lihogóban megállás nélkül pedáloztak a récék, és folyamatos lebukásokkal adták át a befagyni készülő víznek a saját testük melegét. KEVESEBB MADARUNK VAN Hátráltatta ugyan a hideg, végül mégis megérkezett a madárvonulás időszaka. Sok madár ilyenkor hazatér, vannak, amelyek elhagyják hazánkat, mint a kormoránok, a vadludak és a ragadozó madarak többsége. Az érkező madártömegek pár nap pihenés után húznak tovább északra. Igaz, hogy nálunk tavasszal tilos a szalonka vadászata, de sok „öreg vadász" kivonul kora tavasszal az erdőbe nosztalgiázni. A legtöbben puskát is visznek magukkal, de kevesen töltik meg. Én kalapot emelek a szalonkák látványa előtt. Hiszen nem is olyan régen ők jelentették az új vadászidény kezdetét. Kezdő vadász koromban elfogadott tény volt, hogy a tavasszal húzó szalonkák a nászrepülésüket végzik. Negyed évszázadnak kellett ahhoz eltelnie, hogy ez a tétel megdőljön. A szalonkák ivarszervei a tavaszi húzáskor inaktív állapotban vannak. Tehát mind a magányosan vonuló madarak, mind a játszva kergetőző szalonkák, az egymást követő „cvikkek" csak sima táplálékkereső körúton járnak. Sok vándormadarunk száma az utóbbi években erősen csökken. Ilyen a pacsirta, a fúrj, a Mire vadászhatunk áprilisban és májusban? ■ szí ka szarvasra, fehérfarkú szarvasra, pézsmapocokra, rókára, mosómedvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vadmalacra és süldő vaddisznóra, és május 16-tól őzbakra. ■ május 15-ig vadpulyka kakasra. Miről mesélnek az agancsok? A szarvasfélék hímjeinél folyik az agancsok reprodukciója. Sőt, az őzeken már kialakultak az új „fejdíszek”. Az őzbakok nagyobb része, főleg az öregebb bakok már letisztították az agancsaikat, és folyik az agancsok beérése, a sötétre színeződése. A fiatal bakocskák agancsai még barkában vannak, és még jó ideig abban is maradnak. Az egyéves (másodfű bakok) fejdíszei még sokáig nőni fognak. Ezek a kis bakok az élőhelytől függően későn, néha csak május végén vagy annál is később tisztítanak le. Március végére a gímszarvasok többsége már elhullatta az agancsát, míg a dámok csak most április másik felében hullatják el. Őzek után elhullott agancsot találni ritkaság, inkább szerencse dolga. A jóval nagyobb gímszarvastól vagy a dámtól származó hullajtott agancs mindenki számára érdekesség és érték. Az ilyen agancs a legnagyobb érték a vadgazda számára, aki a kézbe vett agancsokból komoly értékelést tud kiolvasni a vadállományáról. Bár a törvény tiltja az illegális agancsgyűjtést, a hullajtott agancsok jelentős része az engedély nélküli gyűjtőknél köt ki. gólya és sok egyéb faj. De mindnyájunk kedves madara, a fecske szlovákiai állománya az utóbbi 20 évben kevesebb mint a felére csökkent. Ennek oka az ember. A rovarölő szerek használata a mezőgazdaságban, az állattenyésztés felszámolása a fecskéktől is megvonta táplálékot. ELHIBÁZOTT TÖRVÉNYEK, ZUHANÓ ZERGÉK Nem lehet eleget bírálni a szakminisztériumok és a törvényhozás átgondolatlan határozatait, amelyek alapján március elejétől május végéig védik a fészek- és fiókarablásból élő madarak, főleg a varjúfélék szinte összes fajtáját. Ez nemcsak a vadászatnak árt, hanem közvetve sok élménytől fosztja meg az erdőt, mezőt szerető, oda pihenni vagy dolgozni járó embereket. A korán fészkelő szarka, szajkó és főleg a szintén fiókáit nevelő dolmányos varjú tesz róla, hogy kevés fészekben maradjon tojás, és minél kevesebb madárfióka és nyúlfi tudjon felnőni. Emiatt tűnik el rónáinkról a pacsirta is. Magyarországon, Ausztriában és rq,ég sok országban e káros EU-törvény betartása alól a vadászatnak teljes felmentést ad az állami szakirányítás. Magyarországon a szarka, a dolmányos varjú és a szajkó egész évben minden legális eszközzel vadászható. A magasabb északi régiókban, a Tátra bércei közt továbbra is nagy számban hullanak el a zergék. Eddig mintegy 60 zerge halálát dokumentálták, ami a valóságban lehet ennek duplája vagy háromszorosa is. Az elhullás okaként emlegetik a lavinákat, a többszöri jegesedést; a bérceket járó zergék megcsúszhatnak a jégen és lezuhanhatnak. Az idei tavaszi zergeszámlálás 1256 egyedet becsült meg. Még egy aggasztó hír a végére: március végén a csallóközi Nagymegyer közelében dokumentáltak két aranysakéit. Rossz hír a sanyargatott apróvadállománynak, de nagyon rossz hír a csallóközi őzeknek is. Takács Frigyes 4 Hobbi 2018. ÁPRILIS wmmm
