Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-11 / 83. szám

14| DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2018. április 11. | www.ujszo.com Húszéves a felvidéki népviseletes babacsaládok gyűjteménye Távlati cél a gyűjtemény hungarikummá minősítése (Képarchívum) V. KRASZNICA MELITTA Húsz évvel ezelőtt indult a felvidéki népviseletes baba­családok története, ebből az apropóbél szervezett kerek­­asztal-beszélgetést és könyv­bemutatót Komáromban a Kultúráért és Turizmusért Társulás. I üt*ü H A i Az elmúlt húsz év alatt több mint 300 helyen állították ki a babacsa­ládokat, a legkisebb községtől a bu­dapesti Magyarok Házán és a Han­noveri Világkiállításon át a stras­­bourgi Európa Parlamentig. A csa­ládok száma is egyre bővül, eddig 62 készült el belőlük, és jelenleg is ké­szülnek újabbak. A felvidéki nép­viseletes babacsaládok gyűjte­ménye szerepel a Felvidéki Érték­tárban, távlati cél pedig hungari­kummá minősítése. Az indulás „1997-ben, a kedvezőtlen beirat­kozási adatok láttán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos választmányának ülésén merült fel, ki milyen módon tudná megszólítani a magyar szülőket, hogy gyerekeiket magyar iskolába írassák. Ekkor jutott eszembe, hogy Székesfehérváron, egy óvodapeda­gógusoknak szervezett konferenci­án láttam a kézdivásárhelyi múze­um népviseletbe öltöztetett baba­gyűjteményét, ami nagyon megfo­gott. Pedagógustársaimmal elkezd­tünk azon gondolkodni, hogy itthon is meg kellene ezt valósítani, ezáltal is felhívva a figyelmet páratlan ma­gyar örökségünkre, nemzeti értéke­inkre, és átörökítve azt a következő nemzedékek számára” - emlékezett vissza a kezdetekre a búcsi Szobi Kerekes Eszter. Szakmai segítségért Méry Margit és Jókai Mária nép­rajzkutatóhoz fordultak, akik 11 nagy néprajzi tájegységet és 29 nép­viseleti csoportot határoztak meg. A fő cél az volt, hogy a bekapcsolódó pedagógusok, kultúrmunkások saját falujukban szólítsák meg azokat az idős embereket, akik még ismerték és meg is tudták varrni a ruhákat. Ráadásul nem csupán egy párt kép­zeltek el, hanem egy héttagú csalá­dot (öregember, öregasszony, fiatal férfi, fiatalasszony, kisfiú, kislány, csecsemő). „Nagyon sokan az ügy mellé álltak, kiemelném Pogány Er­zsébetet, a Szövetség a Közös Cé­lokért igazgatóját, Bauer Edit par­lamenti képviselőt, Boros Terézt, Magyarország. akkori pozsonyi nagykövetének feleségét, de nagyon hosszan lehetne sorolni a neveket, segítőket. Széles körű összefogás eredményeként jöhettek létre ezek a babacsaládok - mondta Szobi Ke­rekes Eszter. - Hogy pályázni tud­junk, 1999-ben megalapítottuk a Kultúráért és Turizmusért Társu­lást.” Megnyílt a múzeum Tízévnyi folyamatos utaztatást követően 2010-ben, egy állandó múzeum megnyitásával, újabb feje­zetéhez érkezett a felvidéki népvi­seletes babacsaládok története. A célra szülői házát ajánlotta fel Szobi Kerekes Eszter és testvére, a régi ház helyrehozásához pedig a búcsi szár­mazású, Budapesten élő Csenger Sándor nyújtott jelentős anyagi se­gítséget. A Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Háza 2010. május 2- án nyílt, azóta fogadja a látogatókat. Napjainkban a tárlat anyagából csak néhány családot adnak kölcsön ki­állításokra. Több olyan település is van viszont, amely a prototípus alapján elkészíttette saját népvisele­tes babáit. Szakácska és lipityő „Komoly értéknek tartom, hogy nemcsak a viseleteket mentettük meg az utókornak, hanem velük együtt azokat a szavakat is, ahogyan az adott faluban, tájegységen ne­vezték az egyes ruhadarabokat, il­letve az időseket - mutatott rá Szobi Kerekes Eszter. - Például az öreg­embert hívták öregatyának, öregpa­pának, öregtatának, attyákának, apikának is. Ma már azt is kevesen tudnák megmondani, mi az a sza­kácska, az ubbony, a lipityő, a fecs­­kefarkú mizlis kaci vagy a bujász­­kodó kendő.” Mindezek a kifejezé­sek megtalálhatók viszont a Felvi­déki népviseletes babacsaládok című könyvben, amelynek már má­sodik, bővített kiadása jelent meg, ezúttal a Mester kiadó gondozásá­ban. A Csallóközből és Kelet- Szlovákiából egyelőre aránylag ke­vés település készíttette el a népvi­seletes babacsaládját, pedig már a 24. órában vagyunk. Szobiné Kere­kes Eszter ezért arra biztat minden­kit, keresse bátran őt vagy a Kultú­ráért és Turizmusért Társulást. Az összefogás ereje A felvidéki népviseletes baba­családok jelentőségét és eszmeisé­gét a kerekasztal-beszélgetésen jól summázta a palásti származású, bu­dapesti Lukács Ágnes, aki kiegé­szítőivel járul hozzá ahhoz, hogy a kiállított babacsaládok köré életké­peket tudjanak varázsolni. „Húsz éve csak a szándék volt, de nem le­hetett tudni, mi csírázik ki belőle. Aztán jöttek az első sikerélmények, és egyre többen álltak a jó ügy mel­lé. Természetesen kellett hozzá Eszter, aki mindezt elindította, de utána az az óriási összefogás is, ami sajnos, más területekről hiányzik. Bizonyára ebben rejlik a babacsa­ládok sikerének titka. Úgy gondo­lom, mindnyájan gazdagodunk az­által, hogy részt vehetünk ebben az építő, felemelő munkában” - mondta Lukács Ágnes. Egyre népszerűbb az érsekújvári táncház SZÁZ ILDIKÓ Telt ház volt a Csemadok­­szókházban rendezett legutóbbi táncházban, melyet a KultúrKorzó és az Érsekúj­vári Polgári Klub szervezett. KBUSMH A táncos kedvű csapat egy része a Kis Szilvia vezette érsekújvári Kis Zúgó néptánccsoport tagjaiból állt, akiket számos rendezvényen látha­tott a közönség. A talpalávalót ezút­tal a Vaijos zenekar húzta, érkeztek diákok Bősről, Keszegfaluból és Bu­dapestről. Az érsekújvári és a komá­romi gimnazistákon kívül jöttek tán­cosok az évek óta sikeresen működő nagykéri Mórinca együttesből. A szervezők folytatni szeretnék az ér­sekújvári táncházak hagyományát, és szeretnének még több diákot bevon­ni a közös tánctanulásba. A Kultúr­Korzó legközelebb április 18-án vár­ja a közönséget az Irish Castle Pub sörözőbe, ahol 18 órától zenés be­szélgetést rendeznek H. Nagy Péter irodalomkritikussal, történésszel, szerkesztővel. A Médiaterek Lady Gaga korában című esszékötet szer­zőjével Keserű József irodalomtör­ténész beszélget. A kötet az Új Szó Szalon mellékletében megjelent publicisztikai írásokat tartalmazza. Az irodalmi est vendége lesz Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik frontem­bere, az est házigazdája Kis Péter, a KultúrKorzó alelnöke. A hónap végén komolyzenei cse­megét ajánl a közönségnek a Kul­túrKorzó. Április 28-án 19 órakor az érsekújvári Fekete Tamás zongora­­művész estjére várják az érdeklődő­ket a főtéri kultúrházba. Az Új Szó a KultúrKorzó állandó médiapartnere. A Csemadok-székházban rendezett találkozón érsekújvári és komáromi gim­nazisták is részt vettek (A szerző felvétele) VasámapHáztartás - Konyhatitkokka! TÜNTETŐK JELENTIK i EGY SÁTOR ASSZONY 100 éves volna Horthy Miklós menye tipp, hogy tiszteljenek a 'munkahelyünkön MAMAKLUB Hat héttel Ján Kuciak újságíró és menyasszonya. Martina Kusnírová meggyilkolása után más Szlovákiában élünk, mint előtte. Néhány elszánt fiatal tiltakozásra hívta a polgárokat, s végül több tízezren vonultak Pozsony és egyéb hazai városok utcáira. De mit harcolhatnak ki a tribünökön tizen- és huszonéves diákok? Miért nem lehet három hét alatt helyrehozni mindazt, amit a mai negyvenes-ötvenes generáció harminc év választásaival elrontott? Miért lehetett Szlovákia 2018 márciusáig következmények nélküli ország? Miért nem tűr halasztást Tibor Gáspár rendőrfőkapitány leváltása? ► Egy bátor és erős asszony: Horthy Istvánné Edelsheim Gyulai Ilona idén volna 100 éves. Hogy viszonyult az apósához, Horthy Miklóshoz? Padlás 30 '-99 éves korig ajánlotta 30 éve musicalét Presser Gábor Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misa mai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom