Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-11 / 83. szám
www.ujszo.com | 2018. április 11. KULTÚRA Szerették Soóky László Disznótorát Debrecenben Czucz Enikő Vonatkoztatottság Még sosem játszottuk így az illeszkedést időbe, térbe, egymáshoz-LAKATOS KRISZTINA Debrecen/Komárom. Kétszer láthatta Soéky László Egy disznótor pontos leírása című monodrámáját Lajos András „mesálőszínházi" előadásában a debreceni Deszka Fesztivál közönsége a kortárs színházi szemle nyitónapján, múlt pénteken. Szombaton pedig a „házi bölcsek" is elmondták, miért szerették a Dialóg nonprofit szervezet produkcióját. A Csokonai Színház által szervezett Deszka Fesztiválnak ez már a 12. évfolyama. Szlovákiai előadást tavaly is meghívtak - a pozsonyi Nemzeti vitte el Esterházy Péter Mercedes Benzét a cívisvárosba szlovákiai magyar drámai szöveg viszont most először szerepelt ezen a szemlén. Ahol egyébként nem osztanak díjakat, helyette az úgynevezett „házi bölcsektől” kapnak szakmai visszajelzést a produkciók az értékelő beszélgetések során. Idén Árkosi Árpád, Dobák Lívia, Gimesi Dóra, Tasnádi István és Zalán Tibor elemezte az előadásokat, köztük a Disznótort is. „Kifejezetten pozitív visszajelzéseket kaptunk - meséli Varga Emese, az előadás dramaturgja. - Kíváncsi voltam, mennyire működik a Disznótor olyan közegben, ahol nincs különösebb jelentősége a kisebbségi létnek, a szlovákiai magyar fogalmának. Kiderült, olvashatók a karakterek, érthető a probléma magja. A speciális helyszíneket nyilván nem ismerték, de a bölcsek azt jelezték, amit elvesztettek a helyismeretben, azt bőven pótolta a játék. Nagyon jó visszhangja volt magának a szövegnek: ezt előre elküldtük, az értékelők közül többen olvasták, elmondták, milyen jól szórakoztak rajta. Kiemelték, hogy helyenként már-már Örkény humorát idézte a számukra, de hozzátették azt is, az előadás sem maradt el a szöveg mögött, csak máshova emelte - Lajos András színészi játékának köszönhetően egy egész közösség elevenedik meg, jól leválasztott karakterekkel. Kritikaként az merült fel, hogy helyenként meglátszik a rendező hiánya, például a nem mindig következetes eszközhasználatban. De alapvetően elfogadták azt a »szegény színházi« modellt, amit mutattunk, sőt, elhangzott, hogy még kevesebb eszközzel is működőképes lenne ez az előadás.” Varga Emese azt is elmondta, a visszajelzéseken és a presztízsen túl a szakmai impulzusok miatt is jó lehetőség a részvétel a Deszka Fesztiválon. „Hihetetlenül izgalmasan és rugalmasan kezelik azt a - még sok szakmabeli számára is ijesztő - fogalmat, hogy »kortárs magyar dráma«. A gyerekelőadástól kezdve a szociodrámán át az adaptációkig a legkülönbözőbb formákat mutatja meg a fesztivál, érzékeltetve, hogy ez a műfaj miként képes színházilag, kulturálisan megmutatkozni” - jegyezte meg a dramaturg. Az Egy disznótor pontos leírását tavaly júniusban mutatta be a Dialóg nonprofit szervezet. Lajos András „mesélőszínháza” egyfajta laza folytatása A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd című derűs szomorújátéknak, amelyet Soóky László szövege alapján Benkő Géza állított színpadra. A Disznótort idehaza a legközelebb április 26-án, Rimaszombatban, a Tompa Mihály Országos Verseny nyitóestjén láthatják az érdeklődők. Péntektől vasárnapig várja az érdeklődőket Budapesten a XXXVII. Országos Táncháztalálkoző és Kirakodóvásár. Péntek este „Halljunk szót...!" címmel egy koncerttel egybekötött „bemelegítő" táncházzal nyit a rendezvény a Fonó Budai Zeneházban, ahol bemutatjáka Táncház- Népzene című 2018-as válogatáslemezt. Az albumon a Pósfa zenekar (képünkön) is szerepel - a gellei vonószenekar tavaly megnyerte a Fölszállott a páva tehetségkutató műsort a hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában. A Pósfa az estet záró táncházban is muzsikál. (Fotó: Médiaklikk) Barak László könyvbemutatój a Dunaszerdahely. Barak László Én nem menni lakni külföld című verskötetét mutatják be holnap 18 órától a dunaszerdahelyi New York Coffeeban (Kukucín utca 459.), a Vámbéry Irodalmi Estek programsorozat részeként. A Kalligram gondozásában megjelent kötetet Vida Gergely irodalomtörténész méltatja, közreműködik Gál Tamás színművész. Barak László ebben a kötetben bizonyos értelemben visszatért a gyökerekhez: új versei egyszerre személyesek és közéletiek. A kötet címe sokat elárul, és a rontott nyelv sem szorul magyarázatra, hiszen alig van már olyan család tájainkon, amelynek legalább egyik tagja ne dolgozna Nyugat-Európában. A szerző jó érzékkel domborítja ki ezt a fura, mármár szürreális létállapotot, amelyben a szabadság a szolgasággal keveredik. Hol belebújik a hazájukat elhagyni kényszerülők bőrébe, hol elképzeli a befogadó ország polgárának attitűdjét, hol pedig marad a kettő között, egyszerű krónikási minőségben. Felteszi a kérdést: mit jelent idegennek lenni, ki hol számít betolakodónak, illetve van-e egyáltalán jogunk megítélni az ilyesmit. (k) bajból annyi, hogy hátrafelé ment a vonat, és az sem volt teljesen szabályszerű, hogy csak a velem szemben ülő rengő körvonalait figyelhettem, esetlegesen egy legyet az ablaküvegen, hogy mégse ziláljuk össze a határt, az összekapcsolódó tekintet egyenes vonalát, amit idegenek közt legalább tükröződéssel illik megtörni, még ha torz is a két önmagában rángó, színevesztett arc akadályozott egymásba fordulása. Mozgásunk irányát nem én jelölöm, viszont lehetek neked más, megint: jó napot, Maud vagyok, Chiléből jöttem. De mégis, hogy hinnéd el. Ki hinne el egy rögtönzött viszonyt két tetszőleges pont között. Hajtman Kornél migráns mellényzsebében hozta a földet és a cserjét melyet idegen földbe ültetett ápolgatta betakarta a fagy ellen lassan termése is lett édesfüge az arra járók letörték ágait otthon a kertjükben is akartak ilyen fát „takarodj haza" - mondták az embernek aki a fügefát hozta de két pofára tömték az idegen gyümölcsöt az ember ott ül a satnya növénye mellett a templomból hazafelé jövet lekopik és szakítanak egyet Mellár Dávid Formabontás A test törékeny fáradtsága, amikor elhagyatottnak és erőtlennek érzed: Az anyag gyengül. A belső szökni készül a rendből, mint bor a zuhanó pohárból. A meztelen test elfelejti a formát: üres csigaház, üres bőr. A kreatúra elhagyja fölös terhét. A kígyó túllép régi körvonalán, hogy újrateremtse önmaga határait. Vagy a csiga kényszeres meztelenedése, hogy tovább bontsa fajának világát. De nézd az üres kagylót, a résnyire nyílt csupasz gyönyört: a tengerhabból születő fehér hús helyét. Fehérboros mártásban úszó kagylóhéj: Dionüszosz magzatvize. Siralmas, híg leves: életképtelen lötty, testtől fosztott maradék. A belső lény vágya a kívüliségre: szökése a húsból megismételhetetlen. Innentől a test otthagyott, üres utalás. Húsa kiszárad, szálai szétesnek, nem tartja többé egybe a képlékeny, kiszabott testkeret. A kitin-vagy bőrpáncél értelmét vesztve sokáig mozdulatlan. Szimbólumként, lásd: az élettelen kézen a tetoválást. Hogy végül önmagát eméssze fel - tehetetlenül - minden jelentésével együtt. Feloldódása után marad a hiány, formátlanul, meg amit a helyébe képzelünk. Ma van a magyar költészet napja - ez alkalomból fiatal szlovákiai magyar szerzők verseit közöljük. Lajos András az előadás egyik jelenetében (Somogyi Tibor felvétele) I 5
