Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-03 / 76. szám

2 KÖZÉLET 2018. április 3. | www.ujszo.com 2-3 mandátumról döntenek a külhoniak Tájainkon még fideszes plakátot sem látni, nemhogy ellenzékit. .(Somogyi Tibor felvétele) FINTAMÁRK Óriási meglepetés lenne, ha a magyarországi választásokon szavazó külhoni magyarok körében nem a Fidesz nyerne - egyetlen jel sem utal arra, hogy ne így lenne. Míg Orbán Viktorék erőből kam­­pányoltak a határon túlon, az ellen­zék nem próbált meg különösebben dacolni velük, Gyurcsány Ferenc pártja pedig egyenesen antikampányt folytatott: felvetette a határon túliak szavazójogának elvételét. „Ha négy évre nyerni tudunk, és utána az 5 millió magyarnak állam­­polgárságot tudnánk adni, és szavaz­hatnának, húsz évre minden eldőlne“ - ezt a mondatot 2006-ban Mikola István, a Fidesz akkori második em­bere mondta egy választási fórumon. Bár a Fidesz végül 2006-ban nem győzött, és azóta Mikola is kikopott a politikai élvonalból, a határon túliak állampolgársága és szavazój oga 2010 után valósággá vált. Maximum 378 ezer voks Mikolának abban igaza volt, hogy a határon túli magyarok az eddigi vá­lasztásokon döntő többségében a Fi­­deszre szavaztak - és ez várhatóan nem lesz másképp most sem. Az ará­nyokat azonban nem sikerült eltalál­nia: 2017 novemberéig egymillió új magyar állampolgár lett ötmillió he­lyett, a választási névjegyzékbe pe­dig 462 ezren kérték a felvételüket - közülük eddig 378 404 magyarorszá­gi lakcímmel nem rendelkező válasz­tópolgárt vett névjegyzékbe a Nem­zeti Választási Iroda. A határon túli magyarok egyéni je­löltekre nem szavazhatnak, csak or­szágos pártlistákra, így csak a listás mandátumokra lehetnek hatással, méghozzá legfeljebb 2-3-ra a 199 parlamenti mandátum közül, ha bel­földön alacsony lesz a részvétel. Azonban ezen a 2-3 mandátumon is sok múlhat, akár az is, hogy a Fidesz megszerzi-e a kétharmadot. Kérdés, végül mennyi határon túli magyar szavaz a 378 ezerből. A rész­vételt sok tényező befolyásolhatja, például az, hogy a regisztrált szava­zók fele 2014 előtt került a választási RÖVIDEN Árvízkószültsóg keleten Tők«torebes. A hidrometeoro­­lógiai intézet (SHMU) a legma­gasabb, azaz harmadfokú árvíz­készültséget hirdetett a Tőkete­­rebesi járásban a heves esőzések miatt. Egyes fokozatú figyel­meztetés Besztercebánya, Nyit­­ra, Kassa és Eperjes megyében van. A hétvégi intenzív esőzések miatt Szlovákia csaknem egész területén figyelmeztetés volt ér­vényben. Húsvétvasámap he­lyenként 35-55 milliméter eső esett. A Hemádon a heves esőzés miatt kisebb árhullám vonult le, a sáros, zavaros víz itt-ott elhagyta a folyó medrét. Tőketerebes tér­ségében a Ronyva áradt meg, ott harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget hirdettek. A hosszú hétvégén az erős szél is gondokat okozott, a hegyekben egyes he­lyeken 150 km/órás, orkán erejű széllökéseket mértek. (TASR, ú) nyilvántartásba, és mivel 10 évig ve­­zetik őket, a nyilvántartásban olya- : nők is szerepelnek, akik már meg- ; haltak. 2014-ben a külhoniak név- ; jegyzékében 193 ezren szerepeltek, ; közülük 128 ezren szavaztak érvé- ; nyesen. A 2016-os kvótanépszavazás idején a névjegyzékbe vettek száma 274 ezer volt, ám csak 130 ezer érvé­­nyes szavazat érkezett be. Pállfy Ilo­na, a Nemzeti Választási Iroda elnö­ke körülbelül 200 ezer érvényes ha­­táron túli szavazatot feltételezett ta- j valy, ez némiképp felfelé módosulhat a nyilvántartásba vettek számának l növekedése miatt. Fidesz-dominancia A határon túl elsöprő Fidesz-do­minancia figyelhető meg, az eddigi eredmények 90% feletti Fidesz­­gy őzeimet mutattak. Ennek két fö oka : van: az egyik, hogy a Fidesz nagyon ’ erősen mozgósított a határon túl, és nemzetpolitikai támogatásként fo- ; rintmilliárdokat öntött a külhoni in- ; tézményekbe. A másik, hogy a ma­­gyár ellenzék teljesen feladta a hatá­­ron túli kampányolást. Orbán Vikto­­réknak így a meggyőzéssel nem so­kat kell törődniük, csak a mozgósí­tással, amit már tavaly nyáron el- j kezdtek. A miniszterelnök az erdélyi Tusnádfurdőn mondott beszédében külön kiemelte, mennyire fontosak a DEMECS PÉTER Módosul az autók környezet­­vódelmi felülvizsgálatának (EK) rendszsre. Pozsony. Míg eddig a gépkocsi csak közlekedésre alkalmas vagy al­kalmatlan értékelést kaphatott, újon­nan már ideiglenesen alkalmas mi­nősítés is lesz. A hiányosságok több­sége, amelyeket az ellenőrzés során eddig észleltek, ebbe a kategóriába tartozik. Ilyen esetben a járművet 60 napon belül ismételten vizsgára kell vinni; ennyi idő lesz a hiányosság megszüntetésére. Ha a meghibáso­dást az ismételt ellenőrzés során is észlelik, illetve ha a sofőr nem tartja be a 60 napos határidőt, akkor ajármű automatikusan közlekedésre alkal­matlan minősítés kap. Füstmentes" övezet Újdonság az ún. környezetvédel­mi plakett kiadása; ez a bizonylat le­határon túli voksok. Később levele­ket is küldött a kettős állampolgárok­nak. A mozgósításban kulcsszerepet játszanak a Fidesz külhoni stratégiai partnerei. Erdélyben elsősorban a legnagyobb magyar párt, az RMDSZ mozgósít, ez pedig különösen fontos a Fidesznek, hiszen 160 ezren a név­jegyzékbe vett szavazók közül erdé­lyiek. A fo téma egyértelműen a nem­zetpolitika, és az anyaországból ér­kező támogatások. Az RMDSZ ko­rábban kijelentette, a Fidesz nemzet­politikáját tartja jónak. Amikor Ka­rácsony Gergely, az MSZP-Pár­­beszéd miniszterelnök-jelöltje kam­­pánykörútra érkezett Erdélybe, hiába találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével. „Megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges idő­töltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar em­berek világosan tudják, hogy kire szavazzanak” — mondta Kelemen a maszol.ro portálnak. Hasonló keretek közt zajlik a kam­pány a Vajdaságban, ahol több mint 53 ezer szavazót tartanak nyilván. Itt a VMSZ a fö partner, és itt is nagyon intenzív a mozgósítás. A magyar kor­mány az elmúlt időszakban a vajda­sági intézményekbe is rengeteg pénzt hetőséget ad arra, hogy a gépjárművel az úgynevezett ala­csony károsanyag-kibocsátású zó­nákba is behajtsanak. Németország­ban már évek óta hasonló plakette­ket állítanak ki; amelyik autó nem rendelkezik ilyennel, azzal nem le­het behajtani a nagyvárosok köz­pontjába. így akaiják kitiltani az öreg, légkörszennyező járműveket. Szlovákiában ilyen zónák ugyan nincsenek, ám a két évvel ezelőtti komoly légkörszennyezés után a környezetvédelmi minisztérium le­hetőséget adott az önkormányzatok­nak ilyen zónák kialakítására, újon­nan pedig a közlekedési minisztéri­um is szabályozza a plakettek kiál­lítását. A levonókat a szélvédő jobb alsó sarkába kell ragasztani. A mat­ricán a gépkocsi légkörszennyezési besorolása vagy üzemanyaga lesz feltüntetve, eszerint fogják megha­tározni, hogy használható-e bizo­nyos zónában. A plakettet az elekt­romos vagy hidrogénmeghajtású autókon kívül az Euro 3 kömyezet­juttatott, gazdaságfejlesztő csomag­jával 65 milliárd forintot pumpált a régióba - gyakorlatilag az összes pénzt a VMSZ-en és a hozzá kötődő intézményeken keresztül. A politikai narratíva itt is hasonló: a Fidesz nem­zetpolitikai stratégiája követendő és folytatandó, és meg kell köszönni a magyar kormánynak a forrásokat. A VMSZ nagyon intenzíven dolgozik ezen: lakossági fórumokat tart, rá­adásul házaló aktivistáik - meglehe­tősen furcsa módon - azzal keresik meg a polgárokat, hogy segítenek a szavazólapok kitöltésében, és vállal­ják, hogy a borítékokat eljuttatják a Nemzeti Választási Irodához. Kárpátalja sem kivétel, de itt kicsit óvatosabban mozgósítanak, ugyanis Ukrajna tiltja a kettős állampolgár­ságot, ahogy Szlovákia is: az ilyen or­szágbeli lakcímet megadó regisztrált külhoni választók 23 144-en vannak. A feltételezések szerint nagy többsé­gük kárpátaljai. A mozgósítás itt ki­csit más: az Azonnali.hu portál azt ír­ja, a szervezést végző (szintén a Fi­deszt támogató) KMKSZ az egyhá­zakkal szervezetten buszoztatja Üng­­várra és Beregszászra a szavazókat. Nálunk csend van A legkevésbé Szlovákiában inten­zív a mozgósítás - itt van ugyanis a vélhetően legkevesebb kettős állam­polgár. A Fidesz itteni stratégiai part­nere, az MKP ennek megfelelően csaknem teljesen kimaradt a mozgó­sításból. Bár a párt kommunikáció­jában domináns a magyar kormány támogatása, és vezető politikusai ar­ról beszélnek, hogy a szlovákiai ma­gyarok hálával tartoznak az Orbán­­kormánynak az idejövő támogatáso­kért (melyek célba juttatását a párt ta­nácsai alapján, illetve a párthoz kö­zeli szervezetek révén végzik), de az MKP tevőlegesen nem vette ki a ré­szét a kampányból. Egyedül a párt if­júsági társszervezete, a ViaNova ICS, és annak elnöke, Gubík László állt ki nyilatkozatban a Fidesz-KDNP mel­lett, további négy hasonló ifjúsági politikai szervezettel együtt. Az ellenzéki pártok kampánya a Fideszéhez képest elhanyagolható. Az MSZP-Párbeszéd falakba ütkö­zött Erdélyben, az LMP pedig szinte teljesen lemondott a határon túli kampányról. A Jobbik sem folytat védelmi besorolásnál magasabbal rendelkező járművek kaphatják meg. Vége a tekergetésnek? Szintén újdonság az üzembentar­­tási jegyzék. Egy központi rendszer­be táplálják be a regisztrált gépko­olyan intenzív kampányt, mint ko­rábban. Szlovákiában ugyan egyedül ők kampányolnak óriásplakátokkal, ám ez nem újdonság, ezt négy éve is megtették, és idén csupán Dunaszer­­dahelyre korlátozták a plakátozást. Pallér Péter, a Jobbik felvidéki szer­vezője elismerte, hogy a párt kampá­nya visszafogottabb a határon túl. Ennek fő oka szerinte az, hogy a párt nem tud konkurálni a kormány hatá­ron túlra juttatott milliárdos támoga­tásaival, másrészt most sokkal in­kább a belföldre koncentrálnak. Egyetlen ellenzéki párt választott teljesen más stratégiát a határon túli­­akkal kapcsolatban, Gyurcsány Fe­renc pártja, a DK. Egyik fö kampány­témájává tette a határon túli magya­rok szavazati jogának megvonását. Gyurcsány tavaly októberben hozta fel ezt, aláírásgyűjtést is indított a jog megvonásáért. A Republicon Intézet 24.hu hírportál számára készített fel­méréséből kiderül, hogy a teljes né­pesség mindössze ötödé ért egyet a határon túliak szavazójogával, a megkérdezettek 40 százaléka pedig el is venné azt, így Gyurcsányék kam­pányszempontból jogosan érezték meg a témában rejíő lehetőséget. A dolgok azonban nagyon hamar szél­sőséges fordulatot vettek az interne­ten és a közösségi hálókon: a határon túli szavazók ellen hergelő Facebook­­oldalak jelentek meg, terjedni kezd­tek az uszító, dezinformációs tartal­mak is, és ez azután sem szűnt meg, hogy a legnagyobb ilyen Facebook­­oldal végül eltűnt a közösségi oldal­ról. A DK közölte, nincs köze az uszí­tó tartalmakhoz, ám Gyurcsányék nem határolódtak el ezektől, és rá is erősítettek azzal, hogy nemrégiben közösségi oldalukon közzétettek egy hatásvadász videót, amelyben idő­sebb, kitakart arcú kolozsvári ma­gyarokat kérdeztek meg arról, elmennek-e szavazni. Gyurcsány ké­sőbb az ATV-nek erről aztmondta, ők nem kérték számon a határon túliak­­tól, miért szavaznak a Fideszre. Arra akartak csupán rámutatni, hogy a DK nem ért egyet azzal, hogy olyanok szavazhatnak Magyarországon, akik sosem éltek ott. A többi ellenzéki párt jelezte, nem ért egyet Gyurcsányék kezdeménye­zésével, és nem venné el a határon tú­liak szavazati jogát. esik futott kilométereit, a tachomé­­terekkel való manipulációt akaiják kiszűrni így. A műszaki vizsgákat végző állomások, az autóbazárok, biztosítók vagy lízingtársaságok is kötelesek lesznek betáplálni a rend­szerbe a futott kilométereket. Közlekedésre majdnem alkalmas minősítés is lesz (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom