Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-21 / 67. szám

www.ujszo.com I 2018. március 21. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Tesztelés miatt lezárták a ruzsíni hidat NÉMETI RÓBERT Tegnap délelőtt lezárták a nemrág felújított ruzsíni hidat. manvhimwMMm'i Azért volt szükség a forgalom­­korlátozásra, hogy a szakemberek tesztelhessék a híd konstrukciójá­nak teherbíró képességét ellenőrző rendszert. Mivel a közelben kiépí­tett kerülőút télen nem járható, a sofőröknek egy órát várniuk kel­lett. „A konstrukció megfigyelése és tesztelése a híd rekonstrukciós pro­jektjének része” - nyilatkozta Zu­­zana Bobriková, a Kassa Megyei Önkormányzat kommunikációs központjának vezetője. A 16 darab szondából és egy adatrögzítőből ál­ló mérőrendszert egy héttel ezelőtt szerelték be a híd megerősített konstrukciójába. A rendszer évente legalább kétszer kiértékeli a méré­sek eredményét. A megyei önkormányzat és az út­kezelő vállalat már napokkal ez­előtt bejelentette a híd lezárását, mégis voltak olyan sofőrök, akiket meglepett a lezárás, és vissza kel­lett fordulniuk. Teljes szélességében lezárták a hidat (A szerző felvétele) Internetes szavazásnak köszönhető az új járat NÉMETI RÓBERT Szavazást indított az Euro­­wings fapados lágitársaság, voksolással lehatott eldön­teni, melyik városba indítson állandó járatot a német­országi EuroWings. mm A mindössze 60 percig tartó szavazás során közel 22 ezren voksoltak Kassára. A második 11 ezer kattintással az írországi Cork, a harmadik 3100 szavazattal a né­metországi friedrichschafeni re­pülőtér lett. Mivel a WizzAir Kassa és a németországi Köln közti állandó járata májusban megszűnik, a szavazásba bekap­csolódó emberek nagy örömmel fogadták az eredményeket. Ha minden a terv szerint halad, ok­tóbertől újra légi folyosó nyílik Németország és a kelet-szlová­kiai nagyváros között. Michael Tmej, a kassai repülőtér vezér­­igazgatója szerint elsősorban a szavazásba bekapcsolódottaknak jár a köszönet. „Ismét bebizonyo­sodott, hogy ha összefogunk, sok mindent elérhetünk. A szavazók nélkül ez nem ment volna” - tol­mácsolta lapunknak Michael Az elmúlt hónapokban többször is változott a kassai repülőtér kínálata (A szerző illusztrációs felvétele) Tmej, a kassai repülőtér vezér­­igazgatójának szavait Juraj Tóth, a repülőtér szóvivője. A keleti or­szágrész egyetlen repülőterét Rastislav Tmka, Kassa megye el­nöke is a régió kulcsfontosságú létesítményének tartja, azt mond­ta, mindent megtesznek, hogy még több járat induljon Kassáról. „A kassai repülőtérnek nemcsak a helyi turizmus fellendítésében, hanem a hozzánk érkező külföldi befektetők letelepedésében is fontos szerepe van”—zárta Tmka. Szelíd barátok hajlékából kaszárnya és ágyútorony SZÁSZI ZOLTÁN Aranyat rejtő érehegysóg lábánál, a Korponai dombság peremén egy patakvölgy jól védhető kiemelkedésén állnak egy tekintélyes erődrom, Bozék várának vaskos falai. CES3IIüH3!2131 Az ágyúállásokkal, törésekkel ta­golt falak mögött pedig Szent István király tiszteletére alapított egykori kolostortemplom romjai várják sor­suk fordulását. Az építtető szelíd barátok Azt írják a források, valamikor a 12. század elején, vagyis a kolos­tortemplom védszentje, István ki­rály szentté avatása után alapította a Hont Pázmány nemzetség jeles tag­ja, bizonyos Lampert. Ez a híres és befolyásos család feltehetően a Kézai Simon által említett két sváb­földi lovag leszármazottja lehetett, akiket még Géza fejedelem telepített le az országalapítás idején, és mivel igen jelentős birtokokat kaptak, fel­tételezhetően István király hívei is támogatói lehettek. Emiatt szentel­hették a bozóki bencés kolostor templomát Istvánnak. A fennmaradt romok és az ezek alapján készített rekonstrukciós rajzok szerint egy, a korai templomépítési időszak idején elterjedt hagyományt követő kelet­nyugati tájolású templommal ellá­tott, U alakú kolostorrésszel bővített egyházi központ volt fénykorában Bozók, amelynek első építési fázisa a román stílus jegyeit viselte. Két­tornyú, kerengős, belső udvaros, számyépületes komplexum lehetett ekkoriban a kolostor, díszes farag­­ványokkal, kőkeretes ablakokkal. Feltételezések szerint a kor legje­lentősebb egyházi épületei közt tar­tották számon. A legrégebbi európai szerzetesrend, a bencések kolosto­rába valamikor 1178 és 1181 közt a premontreiek költöztek, erre az idő­szakra tehető a gótikus stílusú átépí­tés, bővítés ideje. A ruházatuk alap­ján fehér kanonokként számon tar­tott szerzetesek közel három és fél évszázadon át viszonylag háborítat­lanul élték itt mindennapjaikat. A rend életét a mohácsi vész utáni ese­mények forgatták fel. Lőrések Isten hajlékán Az 1526-os mohácsi vereség után a bányavárosok állandó fenyege­tettségben éltek, az országban való­ságos erődítési és várépítési láz tört ki, a legkisebb udvarházakat, a ko­lostorokat, főúri kastélyokat árkok­kal, sáncokkal vették körül, ágyúál­lásos, lőréses, gyilokjárós bástyák­kal, tornyokkal erődítették meg. Bo­zók akkor Balassa Zsigmond birto­kába került, akit kegyetlen zsarnok­ként, gátlástalan és olykor pártütésre is hajlamos úrként jegyez a történe­lem. Ő volt az, aki 1530-ban elza­varta a frátereket a kolostorból, és erődszerűen átépítette. A négyszög alakú erőd négy sarkára olyan vaskos falú, többszintes, ágyúállásos, fél­körív, azaz rondella formájú bástyák épültek, amelyekből minden irányba lehetett lőni, és a falak hosszmenté­ben is lehetett tüzelni. A fedett gyi­­lokjárókról szakállas puskákkal, számszeríjjal, kovás puskákkal, ké­zifegyverrel tudtak védekezni a ka­tonák, akik számára laktanyákat, a legszükségesebb műhelyeket is megépítették a vastag várfalak belső Tájoló Bozók váráta Korponára ve­zető 66-os útról az 526-os mellékútra letérve lehet elér­ni, az erőd a falutól délre ta­lálható, a 48,31/19,08 GPS- koordinátáknál. oldalán. Hogy hányszor ostromolták meg Bozókot, ezt nem tudni ponto­san, de a bányavárosok elfoglalását tervező vagy a portyázó hadak álla­dóan dúlták a környéket. Azt bizto­san lehet tudni, hogy 1620-ban tűzvész pusztított a várban, majd a 17. század végén ismét visszatértek a szerzetesek. Bozók végpusztulását Thököly Imre hadai okozták, az 1678-as elfoglaláskor alaposan megrongálták a kolostorerődöt. Sor­sa a további évszázadokban sem ja­vult, a 19. század elejétől, amikor végleg sorsára hagyta az egyház az objektumot, csak romlott az állapota. A második világháborúban súlyos belövéseket kapott, mivel a vissza­vonuló német hadsereg védőállás­ként használta. A háború vége után a még mozdítható értékeket a zabráló katonák és a helyiek rabolták szét, a kolostor belső berendezéséből sem­mi nem maradt. Jelenleg a település önkormányzata viseli gondját az épületegyüttesnek, régészeti feltárá­sok is folytak már a területén, és a fa­lak állagvédelme is folyamatos. Az erődített kolostor minden évszakban nagyon látványos. A zárt objektum­ba való bejutáshoz a helyi önkor­mányzatnál kell engedélyt kérni a 45/55 19 399-es telefonszámon. A legrégebbi európai szerzetesrend, a bencések kolostorába valamikor 1178 és 1181 közt a premontreiek költöztek (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom