Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-31 / 75. szám
8 I RIPORT 2018. március 31. | www.ujszo.com A cigányok lelke is a mennybe megy? (Somogyi Tibor felvételei) SÁNTA SZILÁRD A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház már hat éve intézményes keretek közt folytat cigénymissziós tevékenységet. A Gömörből koordináló referenst, Tóth Zsuzsannát terepen, Rimapálfalán és Rimasimonyiban látogattuk meg. Gömörben a mai napig úgy beszélik - meséli a gömöri író, Kovács Magda hogy a gonosz ember addig nem tud meghalni, amíg nem fogja valakinek a kezét, hogy itt hagyja a földön a gonoszságát. A cigányokról Kezdjük a nyelvvel, a nyelvhasználattal. Cigányt vagy romát illő mondani? Mindkettőt használhatjuk, ha „azt szépen mondjuk, nincs benne pejoratív attitűd, lekicsinylés, sértegetés” - véli Fleck Gábor és Szuhay Péter a Kérdések és válaszok a cigányságról című könyvükben. A cigány szó etimológiája is a szegregációra utal. A magyar cigány elnevezés a görög atsinganos szóra vezethető vissza, jelentése „érinthetetlen”. Feltehetően olyan pogány közösség jelölésére szolgált, amellyel tilos volt érintkezni. Melyek a közép- és kelet-európai cigányság közös jellemzői? Fleck Gábor és Szuhay Péter idézett könyvükben a következő válaszokat adják: az alacsony fokú iskolázottság, a szakképzetlenség, a magas munkanélküliségi arány, a rossz lakáskörülmények, a kirekesztettség, a marginalitás és az őket sújtó masszív előítéletek. A mélyszegénységben élők között felülreprezentáltak a cigányok, és a demográfiai szerkezetük is eltérő: a szegénységből nehéz kitörni, így egyre többen tartoznak majd ebbe a kategóriába - az államot pedig új kihívások elé állítja ez a probléma. A leggyakoribb előítéletek, sztereotípiák szerint a cigányok lusták, koszosak, a vérükben van a zene és a bűnözés, dögevők, a lakásban lovat tartanak, állandóan vándorolnak stb. A magyar nyelvben a közmondásaink és szólásaink is gyakran használják a cigány kifejezést, szinte mindig negatív értelemben. Nézzünk néhány példát: Nem szokta a cigány a szántást; Fia cigánygyerekek is potyognak az égből; Cigányútra megy (étel); Halogatja, mint cigány az akasztást; Elül isten, közbül király, hátul a nagy lompos cigány; Hallotta hírét, mint a cigány lelke a mennyországnak stb. - esetünkben az utolsó érdemel megkülönböztetett figyelmet. Elkülönítés, kirekesztés Az egyik legnagyobb probléma a cigánygyerekek iskolai szegregációja, különoktatása, mivel újratermeli, növeli az egyenlőtlenséget a társadalomban. Előfordul, hogy a formális oktatási rendszerben képtelenek lépést tartani a cigánygyerekek a többiekkel, ezért több szervezet is foglalkozik azzal, hogy a tanórákon kívül próbáljon segíteni, hiszen a lemaradás oka nem az alacsony értelmi képességben keresendő, hanem egyszerűen nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, vagy az alkalmazott módszerek és a tempó nem megfelelő. Sok helyen jól működő tanodarendszer igyekszik pótolni a közoktatás hiányosságait, civil szervezetek végeznek el olyan munkát, amelyet az államnak lenne kötelessége elvégezni. A cigányságra az állam leggyakrabban gazdasági kérdésként tekint, a munkanélküliségi ráta, a jövedelem, a termelékenység, a pénzügyi tudatosság szintje stb. kategóriáival közelít. Tóth Zsuzsanna, a református egyház cigánymissziójának koordinátora azonban úgy véli, amire minden embernek szüksége van az a szeretet, a tisztelet, a megbecsülés, az elfogadás. „Mit tudunk mi, keresztyének tenni, akik hitünk szerint Isten országának részesei vagyunk, s emellett állampolgárai egy többnemzetiségű országnak?” - teszi fel a kérdést Tóth. Európában nincs nyoma cigány ősvallásnak. Újabban a történelmi egyházak is érdeklődést mutatnak a cigányok iránt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház cigánymissziós tevékenysége 2012-ben nyert szervezett formát. A diakóniával és a börtönmisszióval a Missio Reformata emyőszervezetbe tagozódik be. Intenzíven együttműködik a Magyar Református Egyház tapasztalt cigánymissziós munkatársaival. A Magyarországi Református Egyház cigánymissziós programjának jövőképét elfogadja: ,A Magyarországi Református Egyház gyülekezetei missziói identitásukban megerősödnek, a cigányság befogadására nyitott és integráló, Istent dicsőítő közösségekké válnak, ahol az Istennel való megbékélés új távlatokat nyit meg az egyén, a családok és a tágabb közösség számára. Ennek következtében erősödni fog a társadalmi szolidaritás, csökkenni fognak a feszültségek a többségi és kisebbségi társadalom viszonyában. Az MRE szolgálatával hozzájárni a szociális, gazdasági, infrastrukturális szempontból súlyosan hátrányos helyzetű térségek életminőségének javításához.” A koordinátor A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház cigánymissziós munkáját Tóth Zsuzsanna koordinálja egy gömöri zsákfaluból, Felsővályból. A komáromi Selye János Egyetemen végzett magyar nyelv és hitoktató szakon, majd a Teológiai Kar Gyakorlati Teológia Tanszékén szerzett doktori címet - doktori értekezésében a cigánymisszió didaktikai kereteivel foglalkozott. Nagy lendülettel vázolja a helyzetet a régióban: A PURT szervezet (a gömöri és nógrádi - elsősorban - romák emyőszervezete) jól működik, ha valamelyik faluban felújított buszmegállót, utat, járdát stb. látunk, az jó eséllyel a PÜRT segítségével készült el. A környéken „hidas” szervezetnek tartják a PURT-ot, mivel több szállal is a Híd párthoz kötődik, de Tóth Zsuzsanna szerint a szervezetben párthovatartozás alapján nem szelektálnak. Az MKP is megígérte, hogy eljuttatja hozzá a romastratégiáját, de még nem kapta meg. Az MKP, vagy MKP-val együttműködő szervezet (FEMARO - Felvidéki Magyar Romák) terepmunkát nem végez. A FEMARO ugyanis fesztiválszervezésben jeleskedik, két hónap alatt háromszor hivták meg Bangó Margitot. Hajlamosak vagyunk a cigányságra homogén masszaként tekinteni, miközben ez a csoport is heterogén, hatalmas különbségek vannak az egyes alcsoportok között. A gömöri falvakban magyarul beszélő cigányok élnek. A cigánymisszió koordinátora próbálja megismertetni a gyerekekkel a cigány énekeket. Nagyon érdeklődőek, gyorsan megtanulják az éneket, és élvezettel ízlelgetik, ismételgetik az új cigány szavakat, kifejezéseket, dallamokat. Romológia szakon végzett magyarországi kollégáitól hallotta Tóth, hogy mindenhol népszerű gyakorlat, ha romák tanulnak cigány (lovári) nyelven valamit a missziót vezető, nem roma személytől. Korábban is foglalkoztak cigányokkal a lelkészek, például hittanórát tartottak, de nem volt koordinált a tevékenység, intézményi betagozódása nem volt az egyházban. Tengernyi tennivalója volt az egyháznak, a cigánymisszióra eddig nem volt sem forrás, sem humán erőforrás, most azonban olyan helyzet van, hogy lehet építkezni. Reményt mindenkinek Néhány éve Udvardon és Szentpéteren kezdett a cigányokkal foglalkozni Tóth Zsuzsanna, akkor még önkéntesként, később a dunaszerdahelyi karcsai úti cigánytelep, a komáromi Harcsás városrész is a látótérbe került. Egy külföldi, célirányos pénzcsomag adta az első löketet az intézményesülés felé, melynek egyik feltétele volt, hogy a hitoktatói diplomát bővítse, mert csak lévitaként lehetett alkalmazásban. A Svájci Protestáns Segélyszervezet (HEKS) támogatásával indult
