Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-28 / 73. szám

www.ujszo.com | 2018. március 28. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Könyvet írt az erőember A magyar kiadás megjelentetését is tervezik (A szerző felvétele) Jegyescsomaggal kedveskedik a város NÉMETI RÓBERT Megjelent Szanyi Richárd, a restéi erőember könyve. A huszonhat éves férfi sok ver­senyt nyert mér meg. Orszá­gos, Európa- és világbajnok­ként fekvenyomásban a világ legjobbjai között emlegetik a nevét. nrein Szanyi Richárd 15 évesen kezdett sportolni. Elmondása szerint soha­sem tartozott a vékony gyerekek kö­zé, mindig „nagyobb” volt az osz­tálytársainál. „Amikor az osztály­társaim 50 kilósak voltak, én már közel 90-et nyomtam. A fekvenyo­­máshoz viszont pont erre van szük­ség. Az egyik barátom vetette fel, mi lenne, ha kipróbálnám magam ben­ne. Nagyon örülök, hogy hallgattam rá” - nyilatkozta lapunknak koráb­ban az erőember, aki legelső ifi baj­noki helyezését 130 kiló kinyomá­sával szerezte, de pár évvel később már negyedtonnányi súly sem oko­zott gondot neki. Mindig arra töre­kedett, hogy egyre nehezebb súlyo­kat emeljen. Elmondta, nagyon so­kat számít a rendszeres munka és a heti ötszöri edzés, de pszichikailag is helyt kell állni. Négy világbajnoki, két Európa-bajnoki és a hét országos bajnoki cím elnyerése után néhány évvel ezelőtt a szlovákiai erőembe­rek amatőr versenyére való felké­szüléseken kétszer is komolyabb sé­rülést szenvedett. „Érdekes, hogy amikor kamionokat húzgáltam, semmi bajom sem volt, de a fútópa­­don úgy elestem, hogy izomszaka­dást szenvedtem. Most, hogy a fek­­venyomás országos bajnokságára való felkészüléssel szeretnék visszatérni a játékba, legalább két­szer olyan keményen edzek, mint a sérülés előtt” - mondta Szanyi. Szlovák nyelven megjelent köny­vében eddigi győzelmeiről és sike­reiről ír, de csalódásaiba is beavat, és azt is elárulja, hogyan és miért szen­vedett baleseteket. „2014-ben, egy rádiós műsor rögzítése közben meg­ismerkedtem egy zenésszel, akinek saját kiadója van. Mivel tudta, hogy verseket is írok, a balesetem után azt ajánlotta, írjak néhány történetet az életemből. Hármat el is küldtem ne­ki, és annyira megtetszettek neki, hogy kiadtunk egy 26 történetből ál­ló könyvet. Talán a külsőm nem azt sugallja, de szeretem a művészetet. Ha a súlyokból túl sok volt, úgy éreztem, valami másra van szüksé­gem” - árulta el Szanyi Richárd, majd hozzátette, ha a szlovák pél­dányok elkelnek, és lesz érdeklődés, magyarra is lefordíttatnák a köny­vet. „így a nagymamám is elolvas­hatná” - zárta Szanyi Richárd. LECZO ZOLTÁN Megajándékozza a jegyes­párokat az önkormányzat. Az ajándékkal azoknak ked­veskednek, akik a városban jelentik be házassógkötési szándékukat. MWiNlVÜJ Az első ilyen jegyescsomagot Boda Dávidnak és Panyko Tímeá­nak adta át ünnepélyes keretek közt Pataky Károly polgármester. „Te­kintettel arra, hogy a házasságok több mint fele válással végződik, úgy gondoljuk, itt az ideje legalább megpróbálni ellensúlyozni ezeket a negatív tendenciákat” - mondta a polgármester. A szimbolikus aján­dékcsomaggal, mely egyebek közt az esküvővel kapcsolatos gyakor­lati tanácsokat tartalmazó füzetből, valamint apró emléktárgyakból áll, elsősorban a házasság és a család fontosságát szeretnék hangsúlyoz­ni, s egyben hagyományt szeretné-AJÁNLÓ Április 4. (szerda) Rimaszombat -11.00: Az egykori Fülek-kiállítás Schnelczer Zoltán gyűjteményéből Rimaszombatban, nek teremteni. Molnár Ildikó, a vá­rosi hivatal közigazgatási és szer­vezési osztályának vezetője, a kez­deményezés elindítója lapunknak elmondta, tavalytól a Gólyahír programban a település újszülötteit is köszöntik. Az ünnepség után, melyen a polgármester üdvözli az új királyhelmeci polgárokat, a Mil­lennium téren kialakított parkban fát ültetnek, és feljegyzik az abban a félévben születettek nevét. Az osztályvezető tájékoztatása szerint a soron következő akcióról 31 gye­rek szüleinek küldtek értesítőt, kö­zülük 25-en jelezték, hogy részt vesznek a rendezvényen. Négyen azért nem lesznek ott az ünnepsé­gen, mert a család jelenleg nem Ki­­rályhelmecen él, két családot pedig nem tudtak elérni. Molnár Ildikó elmondta, egy 2016-ban indított akció keretében a 90. életévüket betöltött polgárokat is köszöntik a város vezetői, és meg is ajándékoz­zák őket. Az ünnepeltek többsége örömmel veszi, hogy nem feled­keztek meg róluk. a Városháza Galériában (Fő tér 5.). A kiállítást - amely április 30-ig látogatható - Agócs Attila, Fülek polgármestere nyitja meg. Honfoglalás kori település, ősi nemesi fészek SZÁSZI ZOLTÁN Igazán szép ás viszonylag jó állapotban megmaradt, ás remélhetőleg jobb sorsára váré vidéki kastélyt talál az, aki botár a magyar határhoz közeli Sajálenke településére. A falu fölé délkeleti irányból emelkedő dombon épült vaskos falú úri lakon érdemes lenne alapos épí­tészettörténeti és régészeti kutatást végezni. Alig némi változás Kintről egyelőre nem sok javulás látszik az egyemeletes, érdekesen és ízlésesen megépített kontyolt tetős épületen, igaz, nagyobb romlás, om­lás, károsodás sem. Sajólenke kas­télya ép tetővel, karbantartott kör­nyezettel fogadja az ide érkezőt. Tíz éve még arról lehetett tudósítani, hogy új gazdája van a kastélynak, s külföldi tulajdonosának komoly ter­vei vannak vele, a rekonstrukciót el­kezdték. De egy évtizednyi idő sem­miség egy kastély életében, melynek múltja igen gazdag és sok részletét még máig nem ismerni. Maga a te­lepülés szinte biztosan honfoglalás­kori , a gömörőrök települései voltak ezen a vidéken. A Keszi és Kér nem­zetségnév a környéken máig fenn­maradt, ami szintén erre utal. Azt biztosan lehet tudni, hogy Sajólenke település területét a szomszédos Sa­­jókeszi kataszteréből kanyarították ki, és ezt a részt 1232-ben mint a ki­rályi udvamokok földjét említik. Az első írásos említése 1323-ból való, ekkor Nenke néven jegyezték fel, s minden bizonnyal a birtokos Nen­­key, később Lenkey családról kap­hatta a nevét. A későbbi okiratok már Lenkey-Nenkey birtokként emlege­tik, mint e család ősi fészkét. A vi­dék termékeny, van vize, erdeje, él­tek itt szorgos emberek, de mivel a Sajó völgyében, a legrégebbi hadi utak közelségében alakult ki, emiatt sokat szenvedett a település. Mo­hács után alig pár évtizeddel, 1564-re például teljesen elnéptelenedett, ahogy a vidék számos többi faluja is. Újranépesedése az oszmán kiverése után kezdődött, de a rendi háborúk idején ismét viszontagságos volt itt az élet. A település ma is kisközség, alig több mint kétszáz lakosú, lakos­sága vegyes. Tájoló Sajóién két a Rozsnyó és Szentkirály közti 67-es úton, Méhl községnél kelet felé, a 2765-ös útra letérve érhetjük el. A kastély a 48,389/20,347 GPS-koordinátáknál található. Milyen lehetett? A ma Sajólenke domináns épüle­teként számon tartott kastély, ame­lyet Szilárdy-kastélynak hívnak, egyemeletes, utcai frontra néző, öt­tengelyes osztató, címerdíszes homlok rizalitos, kontyolt tetős L alakú épület, robusztus falakkal, amelyeket finom homlokzati vako­lásokkal díszítettek. V alószínü, hogy a ma álló, főleg barokk-rokokó ele­meket is magán hordozó kastély egy korábbi, feltételezhetően reneszánsz udvarház falainak, esetleg marad­ványainak felhasználásával épült. Erre főleg a fekvése utal, ugyanis egy viszonylag jól védhető domboldal­nak támaszkodik, előtte és mögötte egy későbbi, mára sajnálatosan le-CegköZQÍebb a paíásli csata helyszínét mutáljak be. csupaszított angolpark maradvá­nyai, amelyen át felfelé kocsiút ve­zet a kastély bejáratáig. Remélhető­leg egy teljes régészeti és építészet­­történeti feltárással pontosan beazo­nosítható a kastély építésének kora. A falu utolsó jelentős birtokosai, a Szilárdy család régi fényképfelvéte­lei alapján igazán otthonos nemesi lak volt fénykorában, még alig hetven-nyolcvan éve is. Sajnos a második világháború után kifosz­tották. A homlokzat rizalitjában ér­dekes címer látható, amely egy ágaskodó kecskebakot ábrázol. Ez a a kastélyt építtető Mumhart család címere volt, ebből származik egye­nes ágon a Szilárdy család, amely a 18. század második felétől volt bir­tokos Sajólenkén. A Mumhartok, ahogy később utódaik, a Szilárdyak az egyház lelkes és bőkezű támoga­tói voltak. Családi kriptájuk Sajó­lenke temetőjében van. A családban Jénában végzett lelkész, vasgyár­tásban érdekelt iparvállalkozó, föl­­desúr is volt. Remélhetőleg egy teljes régészeti és építészettörténeti feltárással pontosan beazonosítható a kastély építésének ko­ra (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom