Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-24 / 70. szám
8 KULTÚRA 2018. március 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kulturális dömping Kassán Kassa. A színházi világnap előtti és utáni estén is lesznek izgalmas előadások Kassán. Hétfőn, március 26-án egy egykori vándorszínészre emlékeznek: Ferenczi György és a Rackajam Petőfiestjét, azaz minden idők egyik legjobb versmegzenésítéseit élvezhetik az érdeklődők a történelmi városháza színháztermében. Március 28-án Mucsi Zoltán és Scherer Péter főszereplésével a budapesti Nézőművészeti Kft. és a Szkéné közös előadása, az EztRád kerül színre a Thália Színházban. Quk) Lengyel film nyert a Febiofesten Pozsony. Amaud Desplechine Ismael szellemei című drámájának bemutatója zárta a művészfilmek fesztiválját, a Febiofestet. A vetítésen a francia rendező személyesen is részt vett, és átvette a Szlovák Filmklubok Egyesületének (ASFK) díját, egy jelképes filmtekercset. A záróünnepségen kihirdették az Európa közepén című rövidfilmes verseny eredményét is. A versenyben 20 szlovák, cseh, magyar, lengyel és osztrák alkotás mérkőzött meg. A filmeket értékelő négytagú nemzetközi zsűri tagja volt Bollók Csaba magyar filmrendező is. A zsűri díját a lengyel Jakub Radej Por című dokumentumfilmje kapta, amely a halál beállta után a holttest körül a temetésig történő eseményeket követi nyomon. A zsűri elismerésben részesítette Karin Berger osztrák rendező Work in Progress című dokumentumfilmjét, amely egy anya kapcsolatát mutatja be lányával annak születésétől egészen az önállósulásáig. A közönségdíjat szlovák alkotás kapta, Matús Ryäan I want to Believe című kisjátékfilmje, (tb) Egy legenda érkezik Kassán látható március 27-én a Jel Színház díjakkal elhalmozott Woyzeck-előadása JUHÁSZ KATALIN Igazi csemegét láthat március 27-án, a színházi világnap alkalmából a kassai közönség. A Jel Színház Woyzeck, avagy a szédület karcolaté című előadása egyben a Thália Táncestek következő állomása is. Georg Büchner Woyzeck című drámájának szabad adaptációját Nagy József rendezte és koreografálta. Elnyerte vele a közönségdíjat a 32. BITEF Fesztiválon (Belgrád, 1998), és az Oroszországban bemutatott legjobb külföldi előadásnak járó Arany Maszk díjat Moszkvában (2002). Az előadást 1994 márciusában mutatták be a Theatre National de Bretagne-ban, Franciaországban. Azóta több mint 200 alkalommal játszották világszerte. A tragikus, mégis humorral feldolgozott történet alapja egy 1824- ben történt gyilkosság: egy Woyzeck nevű lipcsei borbélylegény féltékenységből megölte kedvesét. A bűnös kivégzéséről egy újságcikk is született. A bíróság nem vette figyelembe a gyilkos beszámíthatatlanságát, ami szóbeszéd tárgyává tette a történteket, és mítosszá emelte az ügyet. Ebből a mítoszból írta drámáját négy különféle változatban Georg Büchner. A fennmaradt szövegekből a huszadik században számos színpadi és filmes adaptáció készült. Nagy Józsefék is az irodalmi anyagot tekintették kiindulópontjuknak, de előadásukban egyetlen szó sem hangzik el, vagyis a szöveget képekké illetve groteszk képek folyamává alakították. „Mi marad a Woyzeckből? Semmi - semmi, kivéve Büchner művének rejtélyét, amelyet Nagy csodálatos módon megőriz: a látomás, a gyötrelem, a gyilkosság. A természet alantas parancsai, amelyek az embert egy fájdalmas bábu-Woyzeck, avagy a szédület karcolata (Fotó: Lukács Tihamér) vá alacsonyítják le. A balsors atavizmusa. A végzetszerű szakadék” — írta az előadásról Frédéric Femey a Le Figaróban. A tancforum.hu-n Kutszegi Csaba így méltatta a darabot: „A Jel Színház Woyzeckjének cselekményszála a töredékes Büchner-dráma történései mentén szerveződik, de Nagy Józseféknek nem céljuk pontosan elmesélni a teljes történetet, hanem visszafogott narrációs szálon haladva, különböző hangulatú képek sorozatát fűzik egymásba, mely képek az eredeti történet egyegy szakaszát szokatlan mélységben tekintik át, sőt a mozgással, a színészi játékkal, a tárgyak szimbolikájával, általában a vizualitással olyan pluszt társítanak hozzá, amely csak szavakkal nem kifejezhető. Az a bizonyos sokat emlegetett elv és/vagy szándék, hogy tudniillik azt kell mozdulattal és vizualitással kifejezni, amire a szó már nem képes, a Woyzeckben maradéktalanul érvényesül”. Nagy József táncművész-koreográfus évtizedekig Franciaországban élt. A Délvidéken született alkotó ikonikus alakja, valóságos intézménye lett az európai kulturális életnek. Előadásai a tánc, a színház, a cirkusz, a pantomim és a bábszínház határmezsgyéjén mozognak. A színháztörténeti jelentőségű alkotások koreográfusa (Pekingi kacsa, A hét rinocéroszbőr, Commedia Tempio, Woyzeck, Virrasztók, Filozófusok, Egy ismeretlen naplója) számos díj mellett 2001- ben elnyerte az Európai Színházak Szövetségének Taormina nagy díj át, amelyet eddig olyan huszadik századi nagyságok kaptak, mint Peter Brook, Ariane Mnouchkine, Giorgio Strehler vagy Heiner Müller. Kitüntették a Becsületrend lovagja érdemrenddel, 2006-ban pedig őt kérték fel az Avignoni Fesztivál társszerkesztőjének. A Woyzeck, avagy a szédület karcolata című előadást 2012-es felújítása óta Magyarországon csupán egyszer játszották, Debrecenben. Információink szerint emiatt kedden Budapestről is szép számmal érkeznek nézők Kassára. Az előadás szereplői: Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Nagypál Gábor, Nagy József, Varga Henrietta. A díszlet- és jelmeztervező szintén Nagy József, a zenét Rácz Aladár szerezte. A hatvanperces előadás 19 órakor kezdődik, a belépés ingyenes. Nádas Péter Aegon-díjas (Képarchívum) Ünnepel a múzeum Budapest. Nádas Péter író kapja Világié részletek című regényéért a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat. A 13. alkalommal odaítélt díj Magyarország egyik legnagyobb pénzjutalommal járó, magánalapítású irodalmi elismerése, amelyet április 10- én adnak majd át a budapesti Katona József Színházban. Az elismeréssel az előző év kiemelkedő, kortárs szépirodalmi alkotását jutalmazzák. Nádas Péter a több mint 1200 oldalas könyvet saját és családja élete nyomán a közelmúltról írta. Elmondta, hogy írás közben nemcsak családjának történetével és igazságaival kellett szembenéznie, de saját depressziójával és öngyilkos gondolataival is. Az idei díjra csaknem száz kötetet jelöltek a könyvkiadók. Négy verseskötet és hat regény került a szűkített listára, amelyről hétfős zsűri döntött: Radnóti Sándor kritikus, művészetfilozófüs, a zsűri elnöke, Angyalosi Gergely irodalomNádas Péter történész, Balajthy Ágnes irodalomtörténész, Diószegi Endre tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke, Füle Ágnes kulturális szervező, Für Anikó színművész és Takács Ferenc irodalomtörténész. Diószegi Endre az eredményhirdetésen elmondta, a művekben közös, hogy őszintén beszéltek a közelmúlt Magyarországáról, ami fontos a felnövekvő generációk számára is, hogy később önmaguk igazságával is szembe tudjanak nézni. (MTI) Pozsony. Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A jubileumi alkalomból szervezett csütörtöki találkozón részt vettek mindazok, akik az elmúlt másfél évtizedben a kulturális kormányzat képviselőjeként, hazai vagy határon túli szakmai partnerként, külső vagy belső munkatársként segítették a pozsonyi székhellyel, a Szlovák Nemzeti Múzeum (SZNM) részeként működő intézmény munkáját; a rendezvényen hozzájárulásuk elismeréseként átvehettek egy eredeti, az ünnepi alkalomra készült litográfiát - Feke Amoldnak, a múzeum munkatársának Örökségünk című alkotását. Az évforduló tiszteletére összegző tartalommal jelent meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának évkönyve, a Museum Acta Hungarica. A kötet áttekinti a múzeum eddigi történetét, azt a folyamatot, melynek kezdetét 2001-ben az SZNM Történeti Múzeuma keretén belül létrejött magyar dokumentációs központ jelentette. A szervezeti egység 2002-ben kapta meg múzeumi alapítólevelét, 2003 tavaszán pedig a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit - ekkor nyílt meg a felújított Brämerkúriában, az intézmény pozsonyi székházában a Hagyományok és értékek című állandó kiállítás. (Amelynek, mint azt a találkozón elhangzott, a következő két évben elkészül a felújított változata.) A Museum Acta Hungarica a múzeumi gyűjtemények gyarapodását, a publikációs tevékenységet is ismerteti, valamint bemutatja a kiállítóhelyeket - a pozsonyi Brämerkúria mellett az alsósztregovai Madách-kastélyt és a szklabonyai Mikszáth-emlékházat - az ott látható állandó kiállításokkal. E két utóbbi helyszín, illetve a ma ott látható tárgyi valóság a múzeum legnagyobb eredményei közé tartozik: mindkét irodalmi emlékhely komoly pályázati forrásokból született újjá az elmúlt években. A jubileumi találkozón Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára a Szlovák Köztársaság Ezüst Emlékérmét adta Jarábik Gabriellának, a múzeum igazgatójának szakmai tevékenysége elismeréseként. (as)
