Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-23 / 69. szám
www.ujszo.com I 2018. március 23. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Facebook: hatalmasra dagadt a botrány A Facebook már megint képtelen megvédeni a felhasználóit és az adatait, ahogy az már az álhírek és az orosz finanszírozású politikai hirdetések kapcsán a céget elözönlő kritikákban is felmerült (Fotó: Shutterstock) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hatalmasra duzzadt a Cambridge Analytica-botrány (CA), amely alaposan megrázta a Facebook közösségi oldalt is, olyannyira, hogy részvényei zuhanni kezdtek. Adatlopásokra, választások befolyásolására és megannyi mocskos módszerre derült fény a napokban. Közben az EU is bejelentette, vizsgálatot indít az ügyben. Először előállt egy szivárogtató, aki korábban a CA-nak dolgozott, és azt állította, hogy a cég 2014-ben több mint 50 millió - főleg amerikai - felhasználó Facebook-adataihoz jutott hozzá illetéktelenül. Ezeket szerinte a cég profilalkotásra és politikai mikrotargetálásra használta, vagyis arra, hogy extrém pontosan a személyiségükhöz szabott hirdetésekkel célozzon meg választópolgárokat - például azokat, akik 20lóban végül az Egyesült Államok elnökévé választották Donald Trumpot. Mindez egyébként nem is annyira újdonság. A másik vád ennél is meredekebb: egy rejtett kamerás videó szerint a CA legfelsőbb vezetői arról beszélnek, hogy vetnek be megvesztegetést, zsarolást és lejáratást egy-egy kampányuk sikerre vitelének érdekében. A CA adatokra épülő „viselkedésalapú kommunikációt” kínál. Azt írják magukról, az adatmodellezés mellett a pszichográfiai profilalkotásra építenek. A pszichográfia az emberek pszichológiai sajátosságok szerinti csoportosítását jelenti, a másik gyakran előforduló kifejezés, a pszichometria pedig nagyjából ennek a módszertana: pszichológiai tulajdonságok mérése, például kérdőívekkel. A Big five személyiségmodellt használják, ez öt fő kategória (nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság, neuroticizmus) szerint értékeli az emberek személyiségvonásait. A kérdőíveiket kitöltőknek 120 állításról kell eldönteniük, mennyire vonatkozik rájuk. Ezt a cég szerint több mint egymillió amerikai tette meg online, telefonon vagy személyesen. A pszichográfiai adatok mellett különböző adatbrókerektöl összevásároltak még egy jó nagy adag hagyományos adatot is. A honlapjukon azt írják, mind a 230 millió amerikai választóról ötezer adatponttal rendelkeznek. A szokásos demográfiai adatokon túl olyasmikre kell gondolni, hogy milyen újságot vesznek, mit néznek a tévében, milyen ételt rendelnek, milyen autójuk van, és így tovább. Ezeket a személyiségtesztekkel összevetve állítólag a teljes választóközönségre ki tudják vetíteni a pszichológiai modelljüket, amellyel már kikövetkeztethető, ki melyik jelöltre és miért szavazna a választáson. Ennek segítségével minden korábbinál pontosabban tudnak személyre szabott üzeneteket célozni a választóknak. Ezeket a Facebook „dark post” nevű, csak a finomhangolással megcélzott közönség számára látható hirdetéseivel tudták célba juttatni. Trump stratégiai döntéseit, például hogy hova menjen kampányolni és milyen üzenettel, szintén a CA adatai alapján hozta meg a csapata. Mindennapos gyakorlat A botrány kapcsán a reakciók fő iránya a Cambridge Analytica ekézése. Emellett azonban kirajzolódik egy másik irány is. Eszerint álszentség és naivitás azon szömyülködni, hogy a CA milyen sok adatot halmozott fel, és ezt milyen részletes profilalkotásra használja, hiszen ez valójában mindennapos gyakorlat, mert így működik manapság az internet: minden ingyenes szolgáltatás az adatainkból él. Persze a CA politikai szerepvállalásának köszönheti az extra figyelmet, és az, hogy az adatokhoz jogosulatlanul jutottak hozzá, nyilvánvalóan problémás. Mégis, a CA- sztorinak valójában nem az az igazán fontos része, hogy a Trumpkampányban közreműködő cég milyen adatokat használt fel, hanem hogy a Facebook már megint képtelen megvédeni a felhasználóit és az adatait, ahogy az már az álhírek és az orosz finanszírozású politikai hirdetések kapcsán a céget elözönlő kritikákban is felmerült. A C A vezetőj e, Alexander N ix egy videóban elmondta, hogy nincs ellenére, ha a politikai ellenfelek bemocskolásáról van szó. Például azt is alkalmazható stratégiának tartja, hogy a Cambridge beszervezett embere rejtett kamerák előtt hihetetlennek hangzó ajánlatot tesz egy politikai ellenfélnek: olyasmit, hogy rengeteg pénzzel támogatnák a választási kampányát, és cserébe földet kémének tőle. Az erről készült felvételt meg kell osztani az interneten, és máris kész akorrupciós vád. De az is működhet, hogy rossz hírbe hozzák az illetőt más nőkkel, például ukrán prostituálttal. Lopott adatok? Sokan adatszivárgásról beszélnek, de informatikai biztonsági szempontból nem erről van szó - állítja a Facebook CSO-ja, vagyis az IT-biztonságért felelős vezetője. A közösségi oldal a frissített közleményben maga is leszögezi, hogy nem adatszivárgás történt, ugyanis nem támadók jutottak hozzá információkhoz, és nem kerültek ki a rendszerből jelszavak vagy hasonló típusú érzékeny adatok. Ebben az esetben Aleksandr Kogan kutatóként maga kért és kapott hozzáférést a meghatározott facebookos adatokhoz, amelyeket nem az eredeti céloknak megfelelően használt fel. Annyit viszont a közösségi óriás is elismer, hogy akkoriban még nem volt elég kifinomult a rendszer, hogy meg tudja határozni, pontosan milyen adatokat és milyen célból gyűjtenek be a kutatók közösségi oldalról - mint úja, azóta szigorúbbak a követelmények. Ahogy a Times egyik szerzője a Twitteren fogalmaz, a problémát inkább maga a Facebook üzleti modellje okozza, amelynek következtében ilyen esetek megtörténhetnek. Ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiségre épít monetizációs rendszert, akkor az adatokat előbb-utóbb fel fogják illetéktelenek is használni, akár támadásra, szivárgásra, célzásra vagy profilozásra. Ráadásul mint ahogy a Facebook is írja, ebben az esetben még adatszivárgás sem történt, hanem ennél egyszerűbb módon lehetett hozzájutni az adatokhoz. Töröld a Facebookot! „Itt az idő. #deletefacebook” - írta a Twitteren Brian Acton, a Whats- App társalapítója. A bejegyzést nem kommentálta. A WhatsAppot Jan Koum és Brian Acton alapította. Az üzenetküldő fő húzóereje az volt, hogy a legbutább Nokián éppúgy futott, mint a legokosabb iPhone-on, és kétoldali titkosítással tette biztonságossá a kommunikációt. A Facebook 2014-ben fölvásárolta a WhatsAppot, 16 milliárd dollárért. Koum azóta is ott dolgozik, de Acton idén távozott, és saját céget alapított. A múlt hónapban 50 millió dollárt fektetett be a Signal üzenetküldő alkalmazásba. (szí, Index, hwsw, MTI) RÖVIDEN Telekom: számlán fizetünk az appokért A Telekom ügyfelei mostantól új lehetőséget kaptak arra, hogy Apple készülékekre letöltött tartalomért fizessenek. Eddig erre egy előre regisztrált hitelkártyára volt szükség, most már a letöltött tartalomért a havi számlával, vagy kártyás ügyfelek esetén egyenlegből is fizethetnek. Ha így szeremé fizetni az App Store, az Apple Music, az iTunes és az iBooksból letöltött tartalomért, akkor előbb be kell állítani a személyes beállításokban „fizetés mobiltelefonnal” opcióba. Az 02 és az Orange ügyfelei számára már korábban is elérhető volt ez a szolgáltatás. Nőtt a hazai 4G-lefedettség Folyamatos háború van a hazai szolgáltatók között abban, kinek van nagyobb 4G-lefedettsége. Elsőként az 02 jelentette be, hogy tovább bővítette a 4G- lefedettségét, ezúttal 50 új településsel bővült a lista, így a szolgáltató LTE-hálózata már a lakosság 93,56 százaléka számára érhető el. A Telekom szintén a napokban tájékoztatott arról, hogy már elérték a 93 százalékos lefedettséget, az Orange pedig 90,1 százalékon áll ebben a versenyben. Kakaóbiztos billentyűzet Forradalmi újítást nyújtott be az Apple az Egyesült Államok szabadalmi hivatalához, derül ki a The Verge cikkéből. Aki löttyintett már véletlenül kólát méregdrága MacBookjának billentyűzetére, hogy aztán a cukor és sav miatt pillanatok alatt bekrepált fődarabot ugyancsak méregdrágán cseréltesse, az most óvatosan pezsgőt bonthat. Az új szabadalom ugyanis a rendkívül kifinomult és érzékeny Applebillentyűzetek (MacBook Áir és Pro notebookok főleg) védelméről szól, arról, miképp lehet megakadályozni, hogy a rájuk kerülő szilárd és folyékony szennyeződések ne tegyenek kárt az alattuk megbúvó mechanikában, elektronikában. A most közzétett szabadalom alapvetően kétféle módszert ír le a szennyeződések távoltartására: az egyik légmentesen zárja a műanyag billentyű alatti teret, a másik egy membrán segítségével minden leütésre levegőt pumpálna a billentyű köré, kifiívatva ezzel az odakerült szennyeződést. A dokumentációból kiderül, hogy a fejlesztés nem új: az Apple 2016. szeptember 8-án nyújtotta be a szabadalmat, amit most tettek közzé. Ez kissé aggodalomra is adhat okot: elképzelhető, hogy az Apple-nek esze ágában sincs kajabiztossá tenni laptopjai billentyűzetét, hogy ne essen el a cég a szervizbe beadott gépek fődarabcseréjéből befolyó bevételektől. Nem lesz gond, ha a készülékre folyadékot borítunk (Fotó: Shutterstock) Telekom: jön a gigás internet A Telekom lapunkhoz elküldött tájékoztatása szerint hamarosan tovább növeli az optikai hálózaton elérhető intemetcsatlakozás sebességét. A szolgáltató egyelőre csak annyit közölt, hogy még tavasszal érkezik az lGbps/100 Mbps-es sebességű internet, amelyet azok használhatnak, akik optikai hálózaton csatlakoznak a hálózatra. (szí, index, MTI) Folyamatos háború van a hazai szolgáltatók között abban, kinek van nagyobb 4G-lefedettsége (Fotó: Shutterstock)
