Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-23 / 69. szám

www.ujszo.com I 2018. március 23. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Facebook: hatalmasra dagadt a botrány A Facebook már megint képtelen megvédeni a felhasználóit és az adatait, ahogy az már az álhírek és az orosz finanszírozású politikai hirdetések kap­csán a céget elözönlő kritikákban is felmerült (Fotó: Shutterstock) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hatalmasra duzzadt a Cambridge Analytica-botrány (CA), amely alaposan megrázta a Facebook közösségi oldalt is, olyannyira, hogy részvényei zuhanni kezdtek. Adatlopásokra, választások befolyásolására és megannyi mocskos módszerre derült fény a napokban. Közben az EU is bejelentette, vizsgálatot indít az ügyben. Először előállt egy szivárogtató, aki korábban a CA-nak dolgozott, és azt állította, hogy a cég 2014-ben több mint 50 millió - főleg amerikai - felhasználó Facebook-adataihoz jutott hozzá illetéktelenül. Ezeket szerinte a cég profilalkotásra és po­litikai mikrotargetálásra használta, vagyis arra, hogy extrém pontosan a személyiségükhöz szabott hirdeté­sekkel célozzon meg választópolgá­rokat - például azokat, akik 20ló­ban végül az Egyesült Államok el­nökévé választották Donald Trum­­pot. Mindez egyébként nem is annyira újdonság. A másik vád ennél is meredekebb: egy rejtett kamerás videó szerint a CA legfelsőbb vezetői arról beszél­nek, hogy vetnek be megvesztege­tést, zsarolást és lejáratást egy-egy kampányuk sikerre vitelének érde­kében. A CA adatokra épülő „viselke­désalapú kommunikációt” kínál. Azt írják magukról, az adatmodellezés mellett a pszichográfiai profilalko­tásra építenek. A pszichográfia az emberek pszichológiai sajátosságok szerinti csoportosítását jelenti, a másik gyakran előforduló kifejezés, a pszichometria pedig nagyjából en­nek a módszertana: pszichológiai tulajdonságok mérése, például kér­dőívekkel. A Big five személyiségmodellt használják, ez öt fő kategória (nyi­tottság, lelkiismeretesség, extraver­zió, barátságosság, neuroticizmus) szerint értékeli az emberek szemé­lyiségvonásait. A kérdőíveiket ki­töltőknek 120 állításról kell eldön­teniük, mennyire vonatkozik rájuk. Ezt a cég szerint több mint egymillió amerikai tette meg online, telefonon vagy személyesen. A pszichográfiai adatok mellett különböző adatbrókerektöl össze­vásároltak még egy jó nagy adag ha­gyományos adatot is. A honlapju­kon azt írják, mind a 230 millió ame­rikai választóról ötezer adatponttal rendelkeznek. A szokásos demo­gráfiai adatokon túl olyasmikre kell gondolni, hogy milyen újságot vesznek, mit néznek a tévében, mi­lyen ételt rendelnek, milyen autójuk van, és így tovább. Ezeket a szemé­lyiségtesztekkel összevetve állítólag a teljes választóközönségre ki tudják vetíteni a pszichológiai modelljüket, amellyel már kikövetkeztethető, ki melyik jelöltre és miért szavazna a választáson. Ennek segítségével minden ko­rábbinál pontosabban tudnak sze­mélyre szabott üzeneteket célozni a választóknak. Ezeket a Facebook „dark post” nevű, csak a finomhan­golással megcélzott közönség szá­mára látható hirdetéseivel tudták célba juttatni. Trump stratégiai dön­téseit, például hogy hova menjen kampányolni és milyen üzenettel, szintén a CA adatai alapján hozta meg a csapata. Mindennapos gyakorlat A botrány kapcsán a reakciók fő iránya a Cambridge Analytica eké­­zése. Emellett azonban kirajzolódik egy másik irány is. Eszerint álszent­ség és naivitás azon szömyülködni, hogy a CA milyen sok adatot hal­mozott fel, és ezt milyen részletes profilalkotásra használja, hiszen ez valójában mindennapos gyakorlat, mert így működik manapság az in­ternet: minden ingyenes szolgáltatás az adatainkból él. Persze a CA politikai szerepvál­lalásának köszönheti az extra fi­gyelmet, és az, hogy az adatokhoz jogosulatlanul jutottak hozzá, nyil­vánvalóan problémás. Mégis, a CA- sztorinak valójában nem az az iga­zán fontos része, hogy a Trump­­kampányban közreműködő cég mi­lyen adatokat használt fel, hanem hogy a Facebook már megint kép­telen megvédeni a felhasználóit és az adatait, ahogy az már az álhírek és az orosz finanszírozású politikai hirde­tések kapcsán a céget elözönlő kri­tikákban is felmerült. A C A vezetőj e, Alexander N ix egy videóban elmondta, hogy nincs el­lenére, ha a politikai ellenfelek be­­mocskolásáról van szó. Például azt is alkalmazható stratégiának tartja, hogy a Cambridge beszervezett em­bere rejtett kamerák előtt hihetetlen­nek hangzó ajánlatot tesz egy poli­tikai ellenfélnek: olyasmit, hogy rengeteg pénzzel támogatnák a vá­lasztási kampányát, és cserébe föl­det kémének tőle. Az erről készült felvételt meg kell osztani az inter­neten, és máris kész akorrupciós vád. De az is működhet, hogy rossz hírbe hozzák az illetőt más nőkkel, példá­ul ukrán prostituálttal. Lopott adatok? Sokan adatszivárgásról beszélnek, de informatikai biztonsági szem­pontból nem erről van szó - állítja a Facebook CSO-ja, vagyis az IT-biztonságért felelős vezetője. A kö­zösségi oldal a frissített közlemény­ben maga is leszögezi, hogy nem adatszivárgás történt, ugyanis nem támadók jutottak hozzá információk­hoz, és nem kerültek ki a rendszerből jelszavak vagy hasonló típusú érzé­keny adatok. Ebben az esetben Alek­sandr Kogan kutatóként maga kért és kapott hozzáférést a meghatározott facebookos adatokhoz, amelyeket nem az eredeti céloknak megfelelően használt fel. Annyit viszont a közös­ségi óriás is elismer, hogy akkoriban még nem volt elég kifinomult a rend­szer, hogy meg tudja határozni, pon­tosan milyen adatokat és milyen cél­ból gyűjtenek be a kutatók közösségi oldalról - mint úja, azóta szigorúb­bak a követelmények. Ahogy a Times egyik szerzője a Twitteren fogalmaz, a problémát inkább maga a Facebook üzleti mo­dellje okozza, amelynek következ­tében ilyen esetek megtörténhet­nek. Ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiség­re épít monetizációs rendszert, ak­kor az adatokat előbb-utóbb fel fogják illetéktelenek is használni, akár támadásra, szivárgásra, cél­zásra vagy profilozásra. Ráadásul mint ahogy a Facebook is írja, eb­ben az esetben még adatszivárgás sem történt, hanem ennél egyszerűbb módon lehetett hozzá­jutni az adatokhoz. Töröld a Facebookot! „Itt az idő. #deletefacebook” - írta a Twitteren Brian Acton, a Whats- App társalapítója. A bejegyzést nem kommentálta. A WhatsAppot Jan Koum és Brian Acton alapította. Az üzenetküldő fő húzóereje az volt, hogy a legbutább Nokián éppúgy fu­tott, mint a legokosabb iPhone-on, és kétoldali titkosítással tette biztonsá­gossá a kommunikációt. A Facebo­ok 2014-ben fölvásárolta a What­sAppot, 16 milliárd dollárért. Koum azóta is ott dolgozik, de Acton idén távozott, és saját céget alapított. A múlt hónapban 50 millió dollárt fek­tetett be a Signal üzenetküldő alkal­mazásba. (szí, Index, hwsw, MTI) RÖVIDEN Telekom: számlán fizetünk az appokért A Telekom ügyfelei mostantól új lehetőséget kaptak arra, hogy Apple készülékekre letöltött tar­talomért fizessenek. Eddig erre egy előre regisztrált hitelkártyára volt szükség, most már a letöltött tartalomért a havi számlával, vagy kártyás ügyfelek esetén egyen­legből is fizethetnek. Ha így sze­remé fizetni az App Store, az Apple Music, az iTunes és az iBooksból letöltött tartalomért, akkor előbb be kell állítani a sze­mélyes beállításokban „fizetés mobiltelefonnal” opcióba. Az 02 és az Orange ügyfelei számára már korábban is elérhető volt ez a szolgáltatás. Nőtt a hazai 4G-lefedettség Folyamatos háború van a hazai szolgáltatók között abban, kinek van nagyobb 4G-lefedettsége. El­sőként az 02 jelentette be, hogy tovább bővítette a 4G- lefedettségét, ezúttal 50 új telepü­léssel bővült a lista, így a szolgál­tató LTE-hálózata már a lakosság 93,56 százaléka számára érhető el. A Telekom szintén a napokban tájékoztatott arról, hogy már elér­ték a 93 százalékos lefedettséget, az Orange pedig 90,1 százalékon áll ebben a versenyben. Kakaóbiztos billentyűzet Forradalmi újítást nyújtott be az Apple az Egyesült Államok sza­badalmi hivatalához, derül ki a The Verge cikkéből. Aki löttyin­­tett már véletlenül kólát méreg­drága MacBookjának billentyűzetére, hogy aztán a cu­kor és sav miatt pillanatok alatt bekrepált fődarabot ugyancsak méregdrágán cseréltesse, az most óvatosan pezsgőt bonthat. Az új szabadalom ugyanis a rendkívül kifinomult és érzékeny Apple­­billentyűzetek (MacBook Áir és Pro notebookok főleg) védelmé­ről szól, arról, miképp lehet meg­akadályozni, hogy a rájuk kerülő szilárd és folyékony szennyező­dések ne tegyenek kárt az alattuk megbúvó mechanikában, elekt­ronikában. A most közzétett sza­badalom alapvetően kétféle módszert ír le a szennyeződések távoltartására: az egyik légmen­tesen zárja a műanyag billentyű alatti teret, a másik egy membrán segítségével minden leütésre le­vegőt pumpálna a billentyű köré, kifiívatva ezzel az odakerült szennyeződést. A dokumentáci­óból kiderül, hogy a fejlesztés nem új: az Apple 2016. szeptem­ber 8-án nyújtotta be a szabadal­mat, amit most tettek közzé. Ez kissé aggodalomra is adhat okot: elképzelhető, hogy az Apple-nek esze ágában sincs kajabiztossá tenni laptopjai billentyűzetét, hogy ne essen el a cég a szervizbe beadott gépek fődarabcseréjéből befolyó bevételektől. Nem lesz gond, ha a készülékre fo­lyadékot borítunk (Fotó: Shutterstock) Telekom: jön a gigás internet A Telekom lapunkhoz elküldött tájékoztatása szerint hamarosan tovább növeli az optikai hálóza­ton elérhető intemetcsatlakozás sebességét. A szolgáltató egye­lőre csak annyit közölt, hogy még tavasszal érkezik az lGbps/100 Mbps-es sebességű internet, amelyet azok használhatnak, akik optikai hálózaton csatlakoznak a hálózatra. (szí, index, MTI) Folyamatos háború van a hazai szolgáltatók között abban, kinek van na­gyobb 4G-lefedettsége (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom