Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-23 / 69. szám
6 KÜLFÖLD 2018. március 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Vezekel Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója Koszovó elfogadta a határkiigazítást Pristina. Megszavazta a koszovói parlament a Montenegróval kötött határegyezmény ratifikálását (8200 hektár koszovói terület kerül a szomszédos országhoz), és ezzel az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy az Európai Unió eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert. A Montenegróval kötött határmegállapodás ratifikálásához kétharmados többségre volt szükség, ám ezt korábban 3 alkalommal sem sikerült biztosítania a javaslat támogatóinak. A voksolást többször is elhalasztották, mert az ultranacionalista Önrendelkezés (V etevendosje) képviselői négyszer is könnygázgránátot robbantottak az ülésteremben. (MTI) Lemond Kuczynski perui államfő Lima. Bejelentette lemondását a korrupciós botrányba keveredett Pedro Pablo Kuczynski perui elnök, ezzel elejét vette annak, hogy alkotmányos vádeljárás keretében szavazzanak a perui kongresszusban a leváltásáról. A korrupcióellenes ügyészség azt indítványozta az elnök lemondása után, hogy a bíróság tiltsa meg a leköszönő államfőnek, hogy elhagyhassa az országot. Azért indítottak vádeljárást az államfő ellen, mert elhallgatta az Odebrecht brazil óriásvállalathoz fűződő üzleti kapcsolatait. (MTI) Orbán Brüsszelben nagyot sorosozott Brüsszel. Orbán Viktor kormányfő a Brüsszelben rögzített üzenetében azt mondta, Magyarországon már lelepleződött „kétezer zsoldos, egy egész zsoldoshadsereg”, amely Soros Györgynek dolgozik a magyar kormány ellenében. Brüsszelben sincsenek kevesen - tette hozzá, rámutatva: céljuk ott is ugyanaz, Magyarországot bevándorlóországgá tenni, lebontani a kerítést és beengedni a migránsokat. Az utóbbi napokban a Fidesz álaposan rákapcsolt: szerdán a kormány azt mondta, hogy a „Sorosszervezeteket be kell tiltani”, maga Orbán pedig arról, hogy a következő években a „Sorosbirodalmat ki kell szorítani” Magyarországról. (MTI, ú) Terrorvád az ukrán Szavcsenko ellen Kijav. Terrortámadás kitervelésének gyanúja alapján őrizetbe vették Nagyija Szavcsenko ukrán képviselőt, miután a parlament megfosztotta őt mentelmi jogától. A katonaként két éve orosz fogságból szabadult képviselőnő Volodimir Rubannal, a Tisztikar elnevezésű, állítólagosán a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok fogságába esettek kiszabadításával foglalkozó civil szervezet nemrég őrizetbe vett vezetőjével közösen terveit ki az államrend megdöntésére irányuló terrortámadásokat. (MTI) Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója teljes körű vizsgálatot ígért ttasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója beismerte a Facebook tévedését és teljes körű vizsgálatot ígért a Cambridge Analytica ügyében. Mark Zuckerberg - aki először nyilatkozott nyilvánosan a britamerikai politikai elemző és tanácsadó cég botrányának kirobbanása óta - saját Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját. Nyilatkozatában kijelentette: a Facebook „követett el hibákat”, de mostantól az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik annak biztosítását, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében a közösségi oldalon elérhető valamennyi applikációt alaposan átvizsgálják, és kitiltják az oldalról azokat a fejlesztőket, akik visszaélnek a személyes adatokkal, illetve nem vállalják a mostantól kötelező auditálást. A felhasználók adataihoz történő hozzáférést pedig ezentúl korlátozzák: csupán a nevek, a profilképek és az e-mailcímek lesznek nyilvánosak, minden további adat csakis akkor lesz elérhető, ha a fejlesztő előzetesen írásos szerződést köt a Facebookkal, megszerzi a felhasználó jóváhagyását is - hangsúlyozta Zuckerberg. A Facebooknak „megvan a felelőssége felhasználói adatainak védelmében” - fogalmazott a közösségi fórum alapítója, s hozzátette, hogy ha e felelősségnek nem képes eleget tenni, akkor „nem is érdemli meg, hogy szolgálja” a közösséget. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt vizsgálatot indítottak a hatóságok a Cambridge Analytica ellen, a Facebook adatainak feltételezett nem megfelelő felhasználása miatt. A botrány hétvégi kirobbanása óta a Facebook részvényeinek értéke zuhanórepülésbe kezdett, a nagyvállalat piaci értéke pedig dollármilliárdokkal csökkent. Az Egyesült Államokban vezető kongresszusi politikusok, köztük Dianne Feinstein, a szenátus igazságügyi bizottságának vezető demokrata párti politikusa, már a hét végén sürgették Zuckerberg kongresszusi meghallgatását. A Facebookot már 2011-ben tájékoztatták arról, hogy kihasználják a gyenge pontjait, de a közösségi portál akkor azt állította, hogy nem lát okot a módszerek megváltoztatására - állította egy, a felhasználók adatainak védelméért küzdő osztrák aktivista. Max Schrems, aki több ügyben is európai bíróságokhoz fordult a felhasználók adatvédelmének megerősítése érdekében, azt mondta, hogy a most kipattant botránnyal kapcsolatos adatfelhasználásnál pontosan ugyanazokat a módszereket használták, amelyek miatt feljelentést tett 2011- ben az ír Adatvédelmi Hatóságnál. Sajtójelentések szerint a londoni székhelyű, de New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül. A botrány kirobbanása után letiltották a közösségi oldalról a Cambridge Analyticát, melynek alapítói és befektetői között van Steve Barmon, Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója. A Facebook botrányának hátteréről a 11. oldalon írunk bővebben. Uniós csúcs: forró témák Brit kémügy: orosz tiltakozás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Elsősorban a gazdaság- és a kereskedelempolitika kérdéseit, Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök angliai megmérgezésének ügyét, valamint az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről szélé tárgyalások állását vitatják meg a tegnap kezdődött kétnapos csúcstalálkozójukon az uniós tagországok állam- ós kormányfői. A tegnap esti munkaülésen kereskedelempolitikai kérdésekkel, s mindenekelőtt az Egyesült Államok által bejelentett importvámokkal foglalkoztak. Elsősorban azt szeretnék elérni az uniós vezetők, hogy az EU-ra ne vonatkozzanak az amerikai védővámok. Kanada és Mexikó kapott mentességet, és lehet, hogy Ausztrália is fog. Az Európai Unió és további hat ország egyelőre mentességet kap az USA-ba importált acélra és alumíniumra kivetett vámok megfizetésére - jelentette be tegnap az USA kereskedelmi főképviselője. Este meghallgatták az Európai Központi Bankot vezető Mario Draghi beszámolóját a gazdasági helyzetről, illetve a bankunióról tárgyaltak Mario Centenóval, az eurócsoport elnökével. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetőknek küldött meghívólevelében arról számolt be, hogy a munkavacsorán reményei szerint „nyílt, őszinte” vitát tarthatnak az adópolitikáról, a digitális nagyvállalatok megadóztatásáról. A tegnapi napirendi pont részeként külügyekről is szó volt: áttekintették a legfrissebb törökországi fejleményeket, valamint nyilatkozatot fogadtak el az idegméreggel elkövetett angliai gyilkossági kísérlettel kapcsolatban, amelyért a brit kormány szerint Oroszország a felelős. Litvánia orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt - közölte Dalia Grybauskaite litván elnök a csúcson. A ma reggeli ülésen Theresa May brit miniszterelnök már nem lesz jelen, csak a bennmaradó tagállamok vezetői. A 27 tagállam áttekinti a brexittárgyalások állását, és várhatóan irányelveket fogadnak el a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszerre vonatkozóan. Tusk azt közölte: javasolni fogja a résztvevőknek, hogy adják elvi jóváhagyásukat a szigetország kilépését követő átmeneti időszakhoz, amelynek feltételeiről néhány napja állapodtak meg a felek főtárgyalói. Végül eurócsúcsot tartanak a valutaövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek részvételével, a fő téma a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése lesz. (MTI, index) London. Oroszország londoni nagykövete szerint a brit kormány az angliai Salisburyben március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet óta eltelt 18 napban semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adott Moszkvának, és mintát sem szolgáltatott Oroszországnak a felhasznált méreganyagból. Alekszandr Jakovenko kijelentette: mivel Nagy-Britannia nem hajlandó együttműködni Oroszországgal az ügyben, „a brit nyilatkozatoknak sincs semmi értelmük”. Jakovenko elfogadhatatlannak és teljességgel felelőtlennek nevezte, hogy Boris Johnson brit külügyminiszter előző nap helyénvalónak nevezett egy olyan képviselői felvetést, amely párhuzamba állította a náci Németország fővárosában rendezett 1936-os olimpiát és a nyári oroszországi labdarúgóvilágbajnokságot. (MTI) Franciaországban a vasúti dolgozók és a közalkalmazottak tegnap zavargásokkal tarkított országos sztrájkot tartottak Emmanuel Macron államfő reformjai ellen. A 140 ezer embert foglalkoztató és közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott francia vasúttársaság reformja és modernizációja Macron egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta. (tasr/ap) Sarkozy: a rágalom pokla Párizs. Passzív korrupció, törvénytelen kampány finanszírozás és líbiai közpénzzel történő csalás gyanúja miatt eljárás indult szerda este Nicolas Sarkozy volt francia államfő ellen a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében - közölték igazságügyi források. Az exelnök - aki tagadja a vádakat - rendőri felügyelet alá került. A párizsi ügyészség az ügyben öt évvel ezelőtt indított eljárást ismeretlen tettes ellen aktív és passzív korrupció, befolyással való üzérkedés, okmányhamisítás, hűtlen kezelés, pénzmosás, bűn-pártolás, valamint ezen bün-cselekmények eltitkolásának gyanújával. A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a kampányához : összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több ; mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. ; Az ügylet ráadásul azért is törvényellenes, mert a törvények tilt: jak a kampányok külföldi finanszí: rozását. A rágalom poklának nevezte kihallgatásán Nicolas Sarkozy a vá: dakat a Le Figaro-napilap szerint. „Az őrizetbe vételem 24 órája alatt : megpróbáltam minden meggyőző erőmmel jelezni, hogy azok a sú- i lyos bizonyítékok, amelyek a vád ; alá helyezést lehetővé teszik, nem léteznek, tekintettel az igazságügyi vizsgálat tárgyát képező bizonyta: lan dokumentumra és Ziad Taki; eddine erősen gyanús jellemére és súlyosan terhelt múltjára” - fogal- I mázott a volt elnök. (MTI)