Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-22 / 68. szám
10 KULTÚRA 2018. március 22.1 www.ujszo.com Émesézed a füvek evangéljomát A fönti világot (a szentekét) lejjebb, közelebb húzza-hozza, a lentit (a füvek-fákét) a mennyekbe emeli Száz Pál CSANDAGÁBOR Első ránézésre herbáriumot kapunk: afféle f űben-fában orvosságot, bepillantást Isten patikájába, tehát mindent, amit a gyógynövényekről tudni jó. Száz Pál könyve négy fejezetbe sorolja a természet gyógyszereit: A fák, A virágok, A füvek, Gyükerek. Ezen belül az évszakok jeles napjai szerint is be van osztva a gyűjtemény: karácsonytól mindenszentekig. Valamint nemhiába Phytolegendárium az alcíme: hosszabb-rövidebb szekvenciái különféle prózai és lírai műfajokban íródtak: phytoenigma, i phytoikon, phytoanekdota, phytolegenda, phytoaforizma. De ezek a címkék nem egyszerűen prózai vagy lírai műfajokat jelölnek, hanem irodalmiakat; kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy szépirodalom ez a javából (a nyelve és még inkább nyelvteremtő ereje teszi azzá), az ember, ha olvassa, jobbnak érzi magát tőle, sőt, mindent jobbnak és szebbnek lát. Irodalomba oltott fitoterápia. (Aki a konkrét növény gyógyhatásaira kíváncsi, azt a könyv elejére tett tárgymutató segíti a megfelelő oldata.) Beleolvasva rögtön látjuk s halljuk, hogy több ennél: a herbárium elemeinek elősorolása ugyanis magába szippantja a leginkább népi vallásosságnak nevezhető szöveges műfajok sokaságát: az archaikus népi imáktól, eredetmagyarázatoktól, vallásos népénekektől kezdve a litániákig, beleértve a ráolvasásokat és a szakrális mondókákat, rigmusokat, evangéliumrészleteket. Ezek egyfelől a katolikus hitélet hangos megnyilvánulásai, másfelől a Parasztbibliába illő, evangéliumok ihlette népi elbeszélések Jézusról és Máriáról, a szent családról és a szentekről. Teljesen természetesen, hiszen a gyógynövények hatása és ereje isteni eredetű (a mérgező növényeké sátáni eredetű), de legalábbis mennyei, égi, Ismét Páratlan páros Kassán Kassa. Benkő Géza színművész tavaly novemberi halála miatt a kassai Thália Színház több repertoáron lévő előadása pihenőre kényszerűit. Most, hosszabb idő után visszatér a kassai színpadra Ray Cooney fergeteges vígjátéka, a Páratlan páros, Dudás Péter rendezésében. Stanley Curtis szerepében március 24-én először látható Kassai Csongor. Másnap Vajánban (Vojany) vendégszerepei a társulat ezzel az előadással. A főhős, John Smith Londonban éli átlagos, bevett szokások szerint működő életét. Napközben taxisofőr, éjjel hűséges, szerető félj. Vagy napközben hűséges, szerető félj, éjjel pedig taxisofőr? Egy véletlen folytán ugyanis kiderül, hogy kettő van belőle, két lakcímmel, két feleséggel, két mintaélettel. A gondosan felépített kispolgári kártyavár egyik pillanatról a másikra összedőlni látszik. Ezt igyekszik megakadályozni a főhős, akit Madarász Máté alakít. Quk) szent fogantatású. „Csak a szentek a égbe, meg a füvek mezőbe - marattak ugyanazok” - olvassuk egy helyütt. A fönt és a lent, a felsőbbrendű és a világi transzcendens összefüggésének, harmóniájának vagyunk szem- és fültanúi. A fönt és a lent harmóniája azt is jelenti, hogy e kettő gyakran egy és ugyanaz: „Fogaggyátok be a igét, a lilék erejit, legyetek Ma este a pozsonyi Majestic Music Clubban koncertezik a Laibach. Ha létezik kultikus zenekar Kelet-Európábán, akkor az az immár 38 éve töretlen lelkesedéssel működő szlovén Laibach, az indusztriális zene és a techno úttörője. Nem könnyű néhány sorban megfogalmazni, mekkora hatást gyakorolt ez a kommunista és náci jelképeket egyaránt kifigurázó avantgárd művész- és provokátorcsoport a szocialista blokk kultúrpolitikájára, és persze az új impulzusok iránt nyitott közönség ízlésére. A Laibach 1980- ban alakult meg Trbvljében, a titoista Jugoszlávia mini Sztálinvárosában. A Ljubljana német nevét kisajátító csapat a Neue Slowenische Kunst művészeti gyűjtőszervezet zenei szekciójává vált, erőteljes, indusztriál gesztusokkal. A Laibach tulajdonképpen egy zenés akciószínház, ahol bátran idéznek Hitlertől, Göbbelstől, Marcel Duchamptól, Mick Jaggertől, Freddy olyanok, mind a gyógynövínyék.” Más példát hozva: „Minden kórságra használl a imáccság, még a kamilla.” Megint másutt: „ha jól imátkozik az ember, olyan az, minha a szív kertyit nevéní.” Ennek a harmóniának van egy igen rokonszenves vonása: a fönti világot (a szentekét) lejjebb, közelebb húzza-hozza az olvasóhoz, a lentit (a Mercurytól vagy az egykori NDK vezetőitől. Kiröhögik az undergroundot, mindig is a mainstreamhez akartak tartozni. „Nem ragaszkodunk megszállottan ahhoz, hogy megértsenek bennünket, hiszen magunkat sem értjük” - nyilatkozták pár éve ironikusan, hozzátéve, hogy ők csak annyira nácik, amennyire Hitler festő volt. Tény, hogy a dolgok visszájára fordítása érdekében bátran nyúltak bármihez, legyen az giccses popsláger, Wagner-opera vagy nemzeti himnusz. És az is tény, hogy a Frankie Goes To Hollywoodtól a Rammsteinen át Marilyn Mansonig sokan meríttek ihletet a laibachi örökségből, akár a látványelemek, akár a szövegek tekintetében. 2015 augusztusában első külföldi rockzenekarként léptek fel Észak-Koreában, kétezer fős, alaposan megszűrt közönség előtt, műsorukon koreai népdalfeldolgozások is szerepeltek. Az újkori Laibach „csodafegyvere”, Mina Spiler énékesnő is bemutatkozik Pozsonyban, kettes számú frontemberként. A koncert gerincét Ma Pozsonyban lép fel az örökké aktutális Laibach füvek-fákét) meg a mennyekbe emeli. Jellemző és nagyon élvezetes példái a szakrális domesztikálásának azok a részek, amelyekben Jézus és Péter a földön jár: teljesen hétköznapi módon végzik a dolgukat - Jézus gyógyít és hirdeti az evangéliumot, Péter (Szempétér) pedig ott lábatlankodik és morog körülötte. Az egyik ilyen történet Lázár feltámasztásáról szól: Jézus előbb bekukkant a mennyek országába, vajon nem nézi-e Isten (Atyámteremtőm), s megkönnyebbülve látja, hogy épp a virágokat öntözi, tehát nyugodtan végrehajthatja a csodát. Vagy ilyen apokrif A rozmaring meséje, melyben Máriát (Máijácsko) akaiják a szülei kiházasítani: kihirdetik a „karónkiabállón”, Szenjózséf meg „mekhallotta, édopta minnyá a füríszt, othatta a asztalosműhelt, oszt ment úgy, ahogy vót, monterkábo”. (Mária azé lett, akinek az oltár előtt a szenteltvíztartóba dugott száraz rozmaringága kivirágzott.) A szöveg a beszélt nyelvre épül (mindig azéra, aki beszél), a hangos beszédre. A maradiak (róluk szólnak a történetek) a maguk táj szólásában adják elő az eseményeket. Kiemelt szerepet kap, hogy ezek a lejegyzett történetek a hangos mesélésből, a hallgatásukból erednek. Elbeszélőt és hallgatót igényelnek. A két fő elbeszélő Öreganyád és Öregapád, a hallgató pedig az unoka, e szövegek közreadója (gyerek, ídeském, virágom, csöppsígem, gyönyörűm stb.). A mesélésjelleg végig hangsúlyozottan jelölve van: monta, monta Szenjános, aszongyák a nípek, monta a Kukucskaelftárs, monta Lébus, monták Öregapádnok, Krisztusurunk monta stb. Az elbeszélőknek jól kivehető stílusuk van, bár a két főszereplő, Öreganyád és Öregapád beszéde szinte elválaszthatatlan egymástól. (A legjobb, amikor egymással beszélnek.) S itt jön Száz Pál nagy lépése: magát a történetmondást teszi meg a szöveg alanyává és tárgyává: „No és azt tudod-e, hogy mér teremtette Atyámteremtőm e világot? Annyi má biztos, hogy a jó mesékér, nemigaz? Hogy legyen kinek meséznyie, embert teremtett.” És tovább, kitekintve az olvasóra is: „Úgy teremnek a mesék, mind a füvek, magjukot viszi a szél.” A szerelem evangéljoma című részben: „A jó mese meggyógyítsa a megtört szíveket.” Azaz ajó történet (a „mesézís”) fölér a gyógyhatású növényekkel és az imával is. így kerekedik egésszé a phytolegendárium: „Ilyen a evangéljom, akár a mesézís.” Külön kell említeni, hogy a történetekben számos nyelv elevenedik meg. A szlovákiai magyarok által ismert és használt kifejezéseken túl (kripka, bordél, maringotka, bandaszka) megszólal a cigány, a zsidó, a szlovák, a cseh, az orosz, a Magyarországról áttelepült szlovák („azok olyan szépen beszéltek”), a vietnami stb. Öregapád még a falu török kebabosát is megszólítja: „Komu vi modlítyé, estye Aláhovi, esi uzs Jézuskrisztusovi?” A tulajdonneveknek külön kisugárzásuk, költői aurájuk alakul ki: Szemmózés, Péncilvánijábo, Micsurinelftárs, Pilátuselftárs, Szemmarksz, Gelántáro stb. Kérdés, vajon a történelmi sorsfordulókat (visszacsatolás, zsidóüldözés, világháború, az orosz katonák erőszakoskodása, hadifogság, áttelepítés, deportáció, padlássöprés, erőszakos szövetkezetestés, a hit üldözése stb.) elbeszélő oral history részek nem válnak-e a herbárium terhére, nem feszítik-e túl a füveskönyv elbeszélői keretét. Nos, szerintem amit Száz Pál veszt a vámon, megnyeri a réven, lévén „a mírges növínyék meséjjinek” is ideje van, ekként mintegy végighallgatjuk a szlovákiai magyarok megpróbáltatásait is. Egy nagyon tehetséges meséiének köszönhetően. És miután végighallgattuk, könnyebben viseljük ezeket a sebeket, ezt a rosszat is. Ez is fitoterápia, a mesélés gyógyhatása. A csatolt CD-n Culka Ottó olvas fel részleteket a könyvből, melyet Szőke Erika illusztrált. Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek. Phytolegendárium. Kalligram, 2017.344 oldal. A Laibach Észak-Koreában (Képarchívum) pedig a tavalyi album adja, a Nietzschétől kölcsönvett címmel (Also Sprach Zarathustra), amelynek apropójából ez a turné összeállt, és amely eredetileg egy színházi előadás kísérőzenéjeként látott napvilágot. Az anyagot a lemezverzió előtt kissé átgyúrták, de az még ebben az állapotában sem könnyen fogyasztható a széles tömegek számára. Quk)
