Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-17 / 64. szám
6 KÜLFÖLD 2018. március 17.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Svéd kapocs az USA és Phenjan között Stockholm. Svédországba érkezett Ri Jong Ho észak-koreaj külügyminiszter. Azzal hozzák összefüggésbe a phenjani politikus útját, hogy Stockholm a minap felajánlotta közvetítését az USA és Észak-Korea között a kommunista rezsim nukleáris programjáról tervezett párbeszédhez. Ri Jong Ho tárgyalt svéd kollégájával, Margót Wallströmmel, és a megbeszéléseken szó volt a Koreai-félsziget helyzetéről, valamint Svédország amerikai diplomáciai képviseletéről Eszak-Koreában. Stefan Löfven svéd kormányfő emlékeztetett: országa az 1970-es évektől Phenjanban nagykövetséget tart fenn, amely az USA érdekeit is képviseli a kommunista államban. (MTI) Kubai dzsihádistát tartóztattak le Bogotá. Letartóztattak egy kubai dzsihádistát Kolumbiában. A férfi állítólag azt tervezte, hogy robbantásos merényletet hajt végre egy bogotái étteremben, amelynek gyakori vendégei amerikai diplomaták. A vádlott 45 éves, és gyaníthatóan kapcsolatban állt az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezettel. A rendőrség a férfi telefonüzenetei között olyanokat talált, amelyek a tervezett öngyilkos merénylet részleteiről szóltak. (MTI) Beregszász: magyar autókat rongáltak Budapest. Elfogadhatatlannak tartja és elítéli a magyar miniszterelnökség, hogy ismeretlen tettesek péntekre virradóra magyar rendszámú autókat rongáltak meg Beregszászon. Hajnalban ismeretlen elkövetők betörték hét magyar rendszámú gépkocsi ablakait Beregszászban. A hosszú, keskeny becsapódások alapján feltételezhető, hogy a rongálást baseballütővel követték el. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes szerint ez az akció is egyértelmű provokáció a kárpátaljai magyarság ellen, illeszkedik az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásainak sorába, amelyek közül a legsúlyosabb a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházának felrobbantása volt. (MTI) Izraeli katonák közé hajtott egy palesztin Jeruzsálem. Egy palesztin autójával halálra gázolt két, és súlyosan megsebesített két másik húsz év körüli izraeli fiatalt Ciszjordániában péntek délután. A rendőrség szándékos gázolásra gyanakszik, az áldozatok katonák voltak, az izraeli hadsereg egyenruhásai közé hajtott be autójával egy 26 éves palesztin gázoló, aki szintén megsérült. A palesztin Bartaa faluban lakik, amelynek közepén húzódik az 1967-es határ: 51 éve egyik fele a Palesztin Hatósághoz, a másik pedig Izraelhez tartozik. (MTI) Holnap orosz elnökválasztás Vlagyimir Putyin a toronymagas esélyes, a többiek nagyokat veszekedtek a tévévitákban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Holnap 8 elnökjelölt közül választanak az oroszok. A Kreml a közvélemény-kutatások alapján biztos lehet benne, hogy a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök a választáson megkapja a szavazatok legalább 66%-át. Oroszország 2019-ben missziót küld a Marsra, a Hold pólusain pedig szakemberei víz után fog kutatni - jelentette be Vlagyimir Putyin egy adásba még nem került, de az orosz média által közvetlenül a holnapi elnökválasztás előtt széles körben ismertetett televíziós dokumentumfilmben. Az orosz elnök a választási kampánya főnökének, Andrej Kondrasovnak nyilatkozott erről, aki a Rosszija 1 állami televíziós csatorna számára Putyin címmel forgatott róla portréfilmet, amelynek a második része került ki az internetre. A nyolc elnökjelölt közül a hét esélytelen jelölt csütörtöki tévévitáján kevés híján kommunista belharc alakult ki a Rosszija 1 csatornán: Makszim Szurajkin, az Oroszország Kommunistái elnevezésű (nyíltan sztálinista) párt vezetője megpróbálta megütni Makszim Sevcsenkót, aki az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja színeiben induló Pavel Grugyinyint helyettesítette a stúdióban. „Mindjárt kapsz a pofádra!” - süvítette Szurajkin, és megindult Sevcsenko felé, de végül a műsort vezető Szolovjov és Borisz Tyitov, a Növekedés Pártja elnökjelöltje segítségével sikerült feltartóztatni és kivezetni. A korábbi fordulók során az egyetlen női jelölt, Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés) vízzel öntötte le Vlagyimir Zsirinovszkijt (Liberális Demokrata Párt), aki válogatott szidalmakat szórt rá. A tévévitákról Putyin a hivatali kötelezettségei miatt igazoltan marad távol. A vezető független orosz közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Elemzőközpont - mivel külföldi ügynökké minősítették - nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során, de a korábbi mérései nem vonták kétségbe, hogy Putyin toronymagasan a legesélyesebb a győzelemre. A jelenlegi elnök 70% körüli eredményt érhet el, mindössze Grugyinyin és Zsirinovszkij számíthat 10% körüli voksra. A választási biztosok a nehezen megközelíthető helyeken - meteorológiai állomásokon, a szíriai katonai bázisokon, a határőrposztokon, a tengerjáró hajókon vagy rénszarvaslegelőkön - már a hónap elején megkezdték a szavazatok begyűjtését. A Kreml stratégái azt szeretnék, ha a nagyarányú győzelmet magas részvételi arány is alátámasztaná, aminek elérésében azonban - mint azt a 2011-es és 2012-es választások manipulálása miatt kirobbant tiltakozások jelezték - erősen meg kell válogatniuk eszközeiket és tartózkodniuk kell a direkt hatalmi beavatkozástól. A voksolást ezért folyamatos, masszív és szinte minden elérhető eszközre kiterjedő hirdetéssel próbálják meg népszerűvé tenni. London: Putyin döntött a kém megmérgezéséről Sokkolónak és megbocsáthatatlannak minősítette a Kreml szóvivője, hogy Boris Johnson brit külügyminiszter a Szkripal-üggyel összefüggésben szóba hozta Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét. Moszkva/London. A brit Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint az angliai Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök ellen idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet ügyében el kell kerülni az elhamarkodott ítélkezést. A legnagyobb baloldali brit parlamenti erő vezetője szerint azonban a brit közvélemény jogos elvárása, hogy politikai vezetői „hűvös fejjel, kimért válaszlépésekkel” reagáljanak a történtekre, mert a rendőrség által összegyűjtött bizonyítékokat „rohanvást megelőző, felhevült parlamenti légkörben” meghozott döntések sem az igazságszolgáltatást, sem Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit nem szolgálják. A Munkáspárt vezetője szerint például az iraki háború káoszához is hibás hírszerzési adatok vezettek, elsöprő politikai támogatottsága volt a brit parlamentben a líbiai katonai beavatkozásnak, amely azután szintén elhibázottnak bizonyult. Corbyn úgy véli, bizonyítékokra támaszkodva kell megítélni, hogy az orosz hatóságokat milyen felelősség terheli a gyilkossági kísérletért. Boris Johnson.brit külügyminiszter szerint viszont „elsöprő a valószínűsége” annak, hogy a mérgezéses akcióról személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött arról, hogy „a II. világháború óta első ízben idegmérget használjanak Európában”. Johnson, kijelentette: Nagy-Britanniának nem az orosz néppel, nem a szigetországban élő oroszokkal, hanem „a Putyin vezette Kremllel” van vitája. Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a Salisburyben történtek Oroszország-fóbia kialakulásához vezessenek. Oroszország brit diplomaták kiutasításával válaszol arra, hogy 23 orosz külszolgálati tisztségviselőnek el kell hagynia Nagy-Britanniát a Szkripal-ügy miatt - jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov azt viszont nem közölte, hogy hány brit diplomatának kell majd távoznia. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz katonai tárca szóvivője „arcátlannak” nevezte Gavin Williamson brit védelmi miniszternek azt az orosz sajtóban vastagon idézett kijelentését, amely szerint a Szkripal-ügy miatt „Oroszországnak félre kellene vonulni és befognia a száját”. Konasenkov szerint a brit tisztségviselő kirohanása az egyetlen dolog, ami „a szolgálati tevékenységgel elért sikerek híján megmaradt őfelsége fegyveres erőinek arzenáljában”. A tábornok azt hangoztatta, hogy Nagy-Britannia nemcsak a világ szökevény hírszerzőinek, hanem az „álhírgyártó cégeknek” is kényelmes fészke, mint az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja, vagy az egy brit hírszerző tiszt által megalapított szíriai fehérsisakosok. A mentőalakulat Moszkva állítása szerint csupán fedőszerv. (MTI) Merkel a menekültekről Söder a bajor kormányfő Nem a nyomásgyakorlás, hanem a meggyőzés útján kell előrelépni az Európai Unió új menekültügyi rendszere felé - mondta tegnap Angela Merkel német kancellár. Berlin. Angela Merkel kancellár I szerint a védelemre szoruló embereket be kell illeszteni a társadalom- : ba és a munkaerőpiacra, a védelem- : re nem szoruló embereket pedig ; vissza kell juttatni hazájukba. Ä me- I nekültkvótákkal kapcsolatban - : kérdésre válaszolva - leszögezte, : hogy a meggyőzésre kell építeni, és : lehetőleg júniusig meg kell állapodni az új rendszerről, amelynek a tag- ; államok közötti szolidaritás alapján része a terhek méltányos elosztása. Mint mondta, Olaszországot nagy kihívás elé állítja a Líbiából az EU felé irányuló illegális migráció, és ennek egyedüli oka az ország földrajzi elhelyezkedése. „Szerintem ha szolidárisak vagyunk egymással, : Angela Merkel kancellár (Sita/ap) akkor ebben a helyzetben segítenünk kell egy olyan tagállamnak, mint Olaszország, és mindenkinek fel kell kínálnia a segítséget”. A német kancellár tegnap este Párizsba utazott, ahol tárgyalt Emmanuel Macron francia államfővel az Európai Unió jövőjéről, az eurózónán belüli együttműködés szorosabbá tételéről. (MTI, ú) München. Tegnap megválasztotta a bajor tartományi gyűlés miniszterelnöknek Markus Sódert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát. Söder a német tartomány 11. és legfiatalabb kormányfője a II. világháború óta. Elődje, Horst Seehofer kedden távozott a tisztségből, mert kinevezték a szövetségi kormány belügyminiszterének. Az 51 éves politikus a megválasztása után kiemelte, Bajorország valamennyi polgárának miniszterelnöke kíván lenni, és az első helyre az emberek gondjainak megoldását helyezi. Programjáról egy lapinteijúban azt mondta, Bajorország menedzsereként” kíván tevékenykedni, és olyan kormányfőként, aki meghallgatja az embereket. A Süddeutsche Zeitung müncheni lapban közölt interjúban arra a kérdésre, hogy mi az a három pont, amely különösen fontos neki, elsőként a modernizációt és a digitalizációt említette, és hangsúlyozta, hogy a távközlési infrastruktúra korszerűsítése mellett az oktatási rendszerben és a munkavállalók továbbképzésében is kiemelt ügy a digitalizáció. Programja második legfontosabb pontját ismertetve azt mondta, hogy a legsikeresebb tartományok között számon tartott Bajorország „szuperül áll”, de nem mindenkinek megy „szuperül a sora”, ezért főleg a betegek és idősek ápolásában kell előrelépni. így a tartományi kormány külön támogatást juttat majd a családtagjaikat ápoló embereknek, és növeli a helyek számát az ápolással foglalkozó intézményekben. Hozzátette, hogy a „Bajorország plusz” elvet követi, vagyis ha a szövetségi kormány elindít valamilyen fejlesztést, „Bajorország rátesz még egy lapáttal”. A harmadik kiemelt ügy az életminőség javítása, különösen a leggyorsabban fejlődő régiókban, ami elsősorban lakásépítést és a modem közlekedési infrastruktúra kiépítésétjelenti. (MTI) 3utyin a biztos befutó. Az utolsó simítások az elnökválasztás előtt. (sita/ap)
