Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-15 / 62. szám

HIRDETÉS ■ DPI 80049 KÍNÁLATUNK a baromfiudvarba 308-as húshibrid naposcsibék (pestis és bronchytis ellen vakcinázva) ROS hetes fiatal tyúkok, fajta: LOHMANN BROWN CLASSIK - A TOJÓTYÚKOK BAJNOKA! (pestis, kokcidiózis, bronchytis ellen vakcinázva) Ügyfélszolgálat: AGROCCflTRUffl 031 55 82 664 topoiíiíhv A csibék általában 21 nap után kelnek ki a tojásból. A keltetés ideje alatt javasolt a tojások legalább kétszeri biológiai vizsgá­lata lámpázással. Az. esetlegesen befulladt tojások boncolásából megállapítható az embrió elpusztulásának az oka. Ha ismert az ok, lehetőség nyílik a megelőzésre. Normális keltetési körülmények között a 19. napon halk csipogó hang hallatszik. Ez a pattogzás időszaka - megindul a tüdőlégzés. A következő 2d órában a esi be feltöri a mészhéjat és kibújik. Ha a 21. napon sem bújt ki, akkor tegyük a tojást 40°C-os vízbe 2-3 percre. Ha él a magzat, akkor a tojás a felületen úszik és mozog, ha elpusztult, a tojás lesüllyed. A kibújást a mészhéj megnyitásával is elősegíthet­jük, de ezzel nő az elvérzés esélye. Azok a csibék, amelyek segítséggel bújnak ki a tojásból, rendszerint kevésbé életképe­sek, gyenge felépítésűek. Az egészséges napos csibe életerős, testtömege 40-50 g, fejlett nyak és törzs jellemzi, szemei fényesek és kidudorodók. Egész testét száraz, dús, fajtára jellemző pihetoll fedi. Szikzacskója felszívódott, köldöke záró­dott, kemény tapintású. A kibújás után kapirgái és csipked, néhány órán belül „pihegolyóvá“ változik. KERTésUDVAR 2018. március A háztájiban a kettős haszno­sítású fajták és keresztezettjeik tartása a legalkalmasabb. A tojáshozamuk ugyan nem éri el a tojóhibridek termelé­sét, viszont igénytelenebbek, és nagyobb testrámájuknak köszönhetően magasabb húshozamot biztosítanak. A vegyes hasznosítású faj­ták egyes tyúkjai nagyon jó kotlósok. A kotlásra hajlamos fajtát természetes keltetésre is alkalmazhatjuk. A tojás­termelésre nemesített fajták kotlási hajlama rossz. A baromfifajok létszámát keltetéssel biztosítjuk, ami ter­mészetes (kotlós alatt) vagy mesterséges környezetben (keltetőgépben) történik. MILYEN A]Ó TENYÉSZTOJÁS? A keltetés sikerét a jó mi­nőségű keltetőtojás is befo­lyásolja. A tenyésztojás sza­bályos tojásdad alakú, nem lehet hosszú, rövid, keskeny, széles, gömbölyű. Alakját a tojásindex szerint a hossz- és a kereszttengely aránya adja meg. A jó tenyésztojás egészséges, sima, tiszta mészhéjú, mosatlan. Alkalmatlan a túl zottan szemcsés, hibás héjszerke­zetű, vájatokkal borított, vastag héjú, deformált vagy ' kétszikű tojás. Keltetésre nem felel meg a vérgyűrűs, a vér- és húsfoltos, szakadt jég­­zsinórú, héjhoz tapadó vagy szétfolyó sárgájú, za­varos állományú tojás sem. A 14 napnál tovább tárolt tenyésztojások jelentősen veszítenek a keltethetősé­­gükből. A tenyésztojás betegségtől mentes állománytól szár­mazzon, melyet érvényes állatorvosi igazolás sza­vatoljon. A tojást termelő szülőpárok táplálása és ta­karmányozása kifogástalan, a tojás szabványtömegű le­gyen. Optimális tömege és héjszíne függ a baromfi fajá­tól és a hasznosítási típustól: ■ TYÚK; Tojófajták (hib­ridek): 55-65 g, fehér vagy barna színű; hústípusú fajták (hibridek): 55-70 g, barna vagy krémszínű; kettős hasz­nosítású fajták: 55-65 g, bar­na, krém, fehér színű. ■ CYÖNCYTYÚK: 35- 50 g, barna, világos pety­­tyekkel. ■ PULYKA: 70-80 g, fe­hér, szeplős színű. ■ KACSA: 70-100 g, fe­hér színű. ■ LÚD: 140-200 g, fehér színű. Az otthoni tojások kelteté­se nem mindig jár sikerrel, ennek gyakori oka a belte­nyészet kialakulása. Javasolt ilyen esetben új kakasra vál­tani, illetve a régi tyúkokat újakra cserélni. Az állomány ivararánya nagyban befo­lyásolja a tojások megter­­mékenyítettségét. Almon tartás esetén ajánlatos a hím- és nőivarú egyedek arányának opti­mális betartása: tojótípusú tyúk 1:15-20, hústípusú tyúk 1:8-12, pulyka 1:8-12, kacsa 1:4-6, lúd 1:3-5, gyöngy­tyúk 1:4-6. Kelnek AKISCSIBÉK! A háztájiban tartott baromfi mindennapi gondoskodást igényel. Igazán megéri vele foglalkozni, mert ezáltal friss, megbízható minőségű tojást, baromfihúst termelünk. Keltetés otthon zése is javasolt, mert sok bosszúságtól megkíméli a gazdát. A kelési erély jobban megtartható külön keltetővel és bújtatóval. A keltető párásítása hatással van a légkamra kialakulására (50-55%), magas páratar­talom esetén a kikelt egye­­deknél nem húzódik vissza a szik. A tojások szellőztetése a keltetés középidejétől fontos. A szellőztetés hiánya túlhű­­téshez, pusztuláshoz vezet, de a 2-3 C-fokkal magasabb hőmérséklet is elhullást okoz. A tojások forgatásával meg­akadályozható az embrió feltapadása a héjhártyára. A keltetés alatt két alkalommal javasolt a tojások biológiai vizsgálata (lámpázás). A to­jásban elhalt embrió szag­lással is kiválogatható (záp­tojás). Az embriófejlődéshez fontos a faj igényének meg­felelő keltető-hőmérséklet. A csibekeltetés esetében az első kilenc nap 37,8°C, a 10-18. nap között 37,5°C, a bújtatóban három napig 37,2°C javasolt. MESTERSÉGES KELTETÉS Egész évben folyamatosan biztosítja a kívánt baromfi­szükségletet. Főleg a nagy­üzemi baromfitelepeken alkalmazzák, de napjainkban a kisgazdaságokban is el­terjedt. A kistermelők asztali keltetőgépekkel keltetnek az olyan gazdaságban, ahol két hét alatt összegyűlik 100- 350 darab tenyésztojás. A nagyüzemekben gépi egység biztosítja a beállított hőmérsékletet, a párásítást, a szellőztetést és a tojások forgatását. Nélkülözhetetlen a tojáslámpázó (a biológiai vizsgálathoz) 40-60 W-os infraégővel, páratartalom- és hőmérő. A keltetőőr (bizton­sági berendezés) beszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom