Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-14 / 61. szám
www.ujszo.com | 2018. március 14. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁK1A 117 Közterületek felújítására pályáztak A lakótelepen új sportpályák, parkok és tanpálya épülne, modernizálnák a közvilágítást is (A szerző felvétele) Banki hitelből fejeznék be a tornatermet LECZO ZOLTÁN Idén szeretné elkezdeni a város a Centrum l-es lakételep közterületeinek komplex rekonstrukcióját, ám az ezzel kapcsolatos pályázatról egyelőre nem született döntés. NAGYKAPOS Petrikán Péter polgármester tájékoztatása szerint az 503 046 eurós .fejlesztés költségeinek 95 százalékát állami támogatásból finanszíroznák, a városnak csupán az 5 százalékos önrészt kellene kifizetnie. A Centrum I-es lakótelepen az utak és a járdák egy része is felújításra szorulna, de ehhez most nem lehetett támogatást igényelni. Az önkormányzat ezért úgy határozott, ha a közterek rekonstrukciójára készített pályázat sikeres lesz, az út- és járdafelújítást saját forrásból végezteti el. A tervek szerint a hozzájárulásból egy sportpálya helyén és környékén kb. 50 parkolóhelyet alakítanának ki, valamint megváltoztatnák a közlekedés rendjét is, hogy a forgalom biztonságosabb, a városrész pedig könnyebben megközelíthető legyen. A fejlesztés keretében modernizálnák a közvilágítást, parkosítanának, új játszótereket és sportpályákat alakítanának ki. Közlekedési tanpályát is kiépítenének a gyerekeknek. A polgármester elmondta, a pályázatról egyelőre nem született döntés, de ha megkapnák is a kért hozzájárulást, a munkálatok csak a jövő évben fejeződhetnének be. Nagykaposon egyébként az elmúlt években komoly összegeket költöttek a város közterületeinek a megszépítésére. Előbb a Fábry utcában és a városközpontban valósítottak meg több száz eurós projektet, majd a város nagy részén felújították az utakat és a járdákat. Később modernizálták a közvilágítást, idén pedig a Dobó István tér átépítését tervezik. Ez utóbbi beruházás költségeit banki hitelből fedezik. LECZO ZOLTÁN Banki kölcsönből építené fel a magyar alapiskola tornatermét a város. Az eredeti tervek szerint 930 négyzetméter alapterületű tornaterem épült volna a Hunyadi utcában lévő iskola mögötti telken. Az új épületet 2002-ben átadták, de a tornaterem és a sportpályák nem készültek el. A kétezres évek közepén az akkori önkormányzat úgy határozott, egy nagyobb, 1546 négyzetméter alapterületű és legalább 300 néző befogadására alkalmas létesítményt emeltet. Az építési munkálatok megkezdésére 2006-ban a Kassai Kerületi Iskolaügyi Hivataltól 9,3 millió koronát (308 ezer euró) kapott a város, de ebből akkor 1,2 milliót (40 ezer euró) a tanintézmény szaktantermeinek kialakítására kellett fordítani, a megmaradt pénzből csupán az építmény alapjai, néhány tartópillér és falszakasz készülhetett el. Az építkezés abbamaradt. Balogh Csaba, a városi hivatal vezetője elmondta, tavaly magyarországi forrásokat szerettek volna szerezni az építkezés befejezéséhez, de a kezdeményezés nem járt sikerrel. Ezután szakemberekkel vizsgáltatták meg, mi az, ami all évvel ezelőtt megépített dolgokból még hasznosítható. Kiderült, hogy a sportcsarnok kb. 1-1,5 millió euróból megépíthető, és a város hitelképessége is lehetővé teszi egy ekkora kölcsön felvételét. Az építkezéshez szükséges projektdokumentáció elkészült, most a beruházás engedélyeztetésének utolsó fázisában tartanak. A hivatalvezető ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az önkormányzat a kölcsön felvétele mellett döntene, az elkövetkező 5-6 évben további jelentős beruházások megvalósítására nem lenne mód. A város banki adóssága a tavalyi év végén 1,22 millió euró volt, ami minden évben 232 ezer euróval csökken. Ha a település pénzügyi helyzete nem változna, ezt a hitelt kevesebb mint öt év alatt rendezni lehetne. Ha azonban újabb, jelentős összegű kölcsönt vennének fel, az eladósodottság 40-45 százalékra nőne, ezután pedig csak áthidaló kölcsönöket vehetne fel a település, továbbá a támogatásokból finanszírozott beruházások 5 százalékos önrészét tudnák fizetni. márványsírkő, avagy egy falu viszontagságai A sírkő minden pusztítás ellenére máig épségben és sértetlenül megmaradt (A szerző felvétele) A vándorló SZÁSZI ZOLTÁN Igen különleges emlőket őriz Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus templomában ez a Losonctól alig nyolc kilométerre, a magyar országhatártól néhány száz méterre fekvő Ipoly menti kisközség. KÁLÓNPA A templom bejárata mellett, a falba illesztve a település egykori birtokosának és névadójának, a Kalonday család egyik tagjának, István fia Györgynek vörös márvány sírköve található. Az a vándorló sírkő, amelyet a hívek mindig, minden változást, főleg romlást hozó és a templomot érintő történelmi eseményt követően megmentettek. Nyolc évszázad történelme Idén lesz 780 éves a falu első írásos emléke, amely 1238-ban még Kalanda néven jegyezte fel a helyet. Valószínűleg az Ipoly áradásai is Legközelebb Bozók uárál mutaljuk be. befolyásolhatták abban az itt élőket, hogy a település bizonyos időközönként az ártértől távolabbra költözött. így születhetett meg az Alsó- és Felső-, valamint a Középső- és az Egyházaskalonda elnevezés, de a nevek és helyek változásában a birtokviszonyok módosulása, a nemesek és a jobbágyok, a kisnemesek és a szabadok által lakott részek kialakulása is szerepet játszhatott. A Kalonday nevet egy vörös márvány sírkőbe faragták bele 1504-ben, amely bizonyos István fia Györgynek készült, és az egykori donátori templomban volt elhelyezve. Még egy Kalondayt, bizonyos Gáspárt említ a történelem, 1553-as adóösszeírásban szerepel a neve mint jelentős nógrádi birtokosé. Hogy hol állhatott az ősrégi templom, arról a régi katonai térképek adhatnak információt. Lázár deák térképén is szerepel a falu és temploma, amelyet az Ipoly bal partján, az egykori, az Ipoly által meghajtott vízimalomhoz vezető út melletti dűlőnél lehet keresni. E helyet a korábbi és még az 1941 -es térképek is temetőként jelölik, nagy valószínűséggel itt állhatott a település ősi, a sírkő stílusa szerint a gótika idején épített temploma. Az oszmán dúlás idején súlyos károk érhették a templomot, a falu egy ideig a szécsényi szandzsákhoz is tartozott, évtizedekig a hadak vonulásának útjába került, mindenféle seregek többször végigdúlták, kifosztották. A sírkő azonban minden pusztítás ellenére máig épségben és sértetlenül megmaradt. Egy epitáf ium vándorlása Körülbelül tudni lehet hát, hol volt az egykori Egyházaskalonda temploma. Azt viszont pontosan lehet tudni, hogy a ma is álló templomot 1946-ban kezdték építeni a falu közepén, egy helybeli család által adományozott telken. Erre azért volt szükség, mert a település korábbi, 1854-ben klasszicista stílusban építetttemplomát 1944 szilveszter napján felrobbantották a visszavonuló németek. A klasszicista templom alapfalait az ezredforduló előtt tárták fel. A 19. század híres történésze, Mocsáry Antal Nógrád vármegyét ismertető, 1826-ban kiadott leírásában egy a falun kívül eső régi templomot említ, de ez a feljegyzés korábbi a klasszicista építkezésénél. A Kalonday család donátori temploma az Ipolyhoz közeli helyen állhatott. Mocsáry falun kívüli elhelyezkedéséről szóló megjegyzését igazolja az 1763 és 1787 közt elkészített első katonai felmérés is. E felmérés is a malom melletti dűlő környékén jelöl templomot. Egyesek ezen a helyen apátságról is írnak, de megbízható adatot eddig nem találtak erről. Hogy mikor pusztult el ez az ősi szent hely, arról nincs pontos adat, de sorsa feltételezhetően hasonló lehetett a nagycsalomjai pusztatemploméhoz. A török pusztítás és az azt követő elnéptelenedés, a pusztító járványok miatt a gazdátlanul maradt templom állaga a 19. Tájoló Kalonda községbe Losonc felől az 594-es úton lehet eljutni, a templom a 48,259/19,654 GPS- koordinátánál található, kulcsát a községházán, Erdélyi Erzsébet polgármesternél lehetelkérni. század derekára olyan mértékben megromolhatott, hogy a visszatért vagy újonnan ide letelepedett hívek inkább a faluhoz közelebb építették fel új templomukat. Az viszont érdekes és figyelemreméltó, hogy a korábbi, a településnek nevet adó család elhunyt tagjának díszes sírkövét mindig átmentették az újabb templomba, 1854-ben és a második világháború pusztítását követően is. Feltételezhető, hogy a Kalonday család a maga idejében jó gazdája, tisztelt és megbecsült ura volt a vidéknek. Ha nem tudunk is már szinte semmit a falualapítók érdemeiről, a kései utódok mégis mindig fontosnak tartották a néhai uraság emlékének megőrzését, epitáfiumának megmentését. Remélhetőleg már soha többé nem kell áthelyezniük.
