Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-01 / 50. szám

Egy finom vérnyomáscsökkentő Norvég kutatók bebizonyították, hogy a kivi hatásos vérnyomáscsökkentő, rendszeres fogyasztása a vérnyomást a normál értékhez közelíti - olvasható a J. Human Hypertension című folyóirat tanulmányában. Rune Blomhoff és munkatársai évek óta fog­lalkoznak a kivi hatásainak kutatásával. Korábban bebizonyították, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcs gá­tolja a véralvadás alapjául szolgáló vérlemezkék ösz­­szecsapódását. A kivi szinte minden fontos vitamint tar­talmaz, gazdag antioxidáns vegyületekben. Európában a gyümölcs főként akkor terjedt el, amikor a kivi ter­mesztésének vezető orszá­ga a II. világháború után Olaszország lett. A norvég kutatók szív- és érbetegség szempontjából kiemelten veszélyeztetett vizsgála­ti alanyokat választottak. Igen kövér, erős dohányos férfiakat kértek részvételre. A vizsgálatot 100, emelke­dőben lévő vérnyomású vagy már eleve magas vérnyomású férfi fejezte be. Először egy hónapig arra kérték a résztvevő­ket, hogy ne szedjenek gyógyszereket, antioxi­dáns készítményeket, és mivel a véralvadás kér­dése is érdekelte a vizs­gálókat, ne vegyenek be aszpirint. Véletlenszerű elosz­tás szerint 33 résztvevő naponta három kivit fo­gyasztott, ugyanannyi vizsgálati alany minden­féle más gyümölcsöt és zöldséget evett ugyan­olyan mennyiségben, végül a többiek a meg­szokott étrendjüket tar­tották. A kivicsoportban már a kissé emelkedett vér­nyomású résztvevők vér­nyomása is csökkent, de a magas vérnyomásúak első értéke, a sziszto­­lés vérnyomás átlag 15 Hgmm-el ment lejjebb, a második érték, a diaszto­­lés nyomás 13 Hgmm-el lett alacsonyabb. Ez új gyógyszerek bevezetése­kor is kiemelkedő hatás­nak számít. A kivi a vérnyomásnö­velő enzim hatását is gátolta, és a véralvadási készséget csökkentette. Ez azt jelenti, hogy há­romféle kedvező szívvé­dő hatása van. (imapidoktor) Sérülés hatására a szer­vezet idős, érett sejtjei őssejtekre jellemző gyors osztódásnak indulnak, ami könnyen rákot okoz­hat - derítették ki ameri­kai tudósok. A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem korábbi kutatása már meg­állapította, hogy a gyomor érett sejtjei időnként, úgy tűnik, mintha „visszafejlőd­nének", és úgy viselkednek, mint a gyorsan osztódó őssejtek. A kutatók ezúttal felfedezték, hogy a folyamat, amely bizonyos szövetkáro­sodások reakciójaként indul el, univerzális lehet füg­getlenül attól, hogy melyik szervben zajlik le. A gyors osztódás pedig olyan hely­zetet teremt, amely rákhoz Kiderült a rákról, amit eddig nem tudtunk vezethet. Emberekben és egerekben tanulmányozták a gyomor és a hasnyál­mirigy sejtjeit, illetve a rágcsálók vese- és májsejt­jeit, továbbá több mint 800 emberi rákos daganatot és a rákot megelőző káro­sodásokat. A vizsgálatok során megállapították, hogy amikor a szövetet fertőzés vagy sérülés miatt károsodás éri, az érett sejtek őssejtszerű gyors osztódásba kezdenek. Az idősebb sejtek veszélyesek lehetnek, amikor így vissza­fejlődnek, mert magukkal hordozzák az összes, életük során lezajlott, eset­leg rákot okozó mutációt. Elég, ha csak hétvégén edz az ember? A hivatalos ajánlás heti legalább 150 perc visszafogott intenzitású testmozgás. Ez akár 30 perc séta is lehet heti ötször, de sokan erre egyszerűen képtelenek időt szakítani. De vajon elképzelhető, hogy elég hétvé­genként sportolni egy nagyot a cél érde­kében? Igen, egy friss kutatás szerint akkor sincs baj, ha képtelenek vagyunk napközben időt szakítani a mozgásra, a hétvégi aktivitás ugyanúgy segíthet abban, hogy fittek ma­radjunk. A journal of the American Medical Association Internal Medicine című szaklap friss számában publikált anyag szerint a „hétvégi harcosok" lényegesen tovább élnek, mint teljesen inaktív társaik. „Ha az ember túl elfoglalt a heti ötször 30 perces testmozgáshoz, elég a 150 percet egy vagy két részletben, a hétvégén letudni. Persze egyes vélemények szerint nem mindegy, hogy milyen mozgásfor­máról van szó, de a tempós gyaloglás például mindenképpen hatékony eszköze annak, hogy fittek maradjunk" - fogalmaz a kutatást vezető Hannah Arem, a George Washington University munkatársa. A szakember szerint azok, akik a hét többi napján is edzenek, további pozitív élettani hatásokra számíthatnak. Ez akár apró dolgokkal is kivitelezhető: gyaloglás a lépcsőn felfelé liftezés helyett, séta minél több helyre autózás helyett, (nuus) Mivel pedig a gyomorban, a hasnyálmirigyben, a máj­ban és a vesében ezek az érett sejtek ugyanazokat a géneket hozzák működésbe és ugyanazon a folyamaton mennek végig, amikor újra osztódni kezdenek, ez arra utal, hogy a rák kialakulása az egyes szervekben sokkal jobban hasonlít egymásra, mint korábban vélték. ,Amikor az 1970-es években felvettük a harcot a rák ellen, a tudósok azt gondolták, hogy minden rák hasonló. Ám kiderült, hogy nagyon is külön­böznek szervenként, sőt be­tegenként is. Ám ha úgy van, ahogy a tanulmány sugallja, azaz sok szervben ugyanúgy kezdenek újra szaporodni az idős sejtek, akkor elképzel­hető, hogy kifejleszthetőek a rák kialakulására irányuló kezelések függetlenül attól, hogy melyik szervet érinti a daganat" - magyarázta Jason C. Mills, a gasztroenterológiai tanszék professzora. A folyamat annyiban hasonlít a programozott sejthalálhoz - amely az egészséges sejtek normális életciklusának része -, hogy úgy tűnik, a szervezet vala­mennyi sejtjében hasonlóan megy végbe, (hazipatika) Egészség EXTRA 2018. Március WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM

Next

/
Oldalképek
Tartalom