Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-13 / 60. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. MÁRCIUS 13. VB-TÖRTÉNELEM 13 lője a vb-nek: a chilei válogatottat ugyanis Orth György, az MTK nyolcszoros bajnoka és háromszo­ros gólkirálya irányította. A vá­logatottban 1917 és 1927 között 32 alkalommal szereplő játékos érdekes módon került Dél-Ame­­rikába: 1930-ban a chilei szövet­ség vezetői levelet írtak a magyar vezetőknek, hogy ajánljanak egy edzőt, aki felkészíti a válogatottat az első világbajnokságra. A lehető­séget Orthnak ajánlották fel, ő el­fogadta, és edzői tapasztalat híján is belevágott a feladatba. Felkészülési mérkőzés nélkül elvitte a csapatát Uruguayba, ahol előbb Mexikót 3-0-ra, majd Franciaországot 1-0- ra legyőzték ugyan tanítványai, de az Argentína elleni 1-3-mal nem jutottak a négy közé, végül az 5. helyen zártak. Akadtak a pályán is olyanok, akik magyarnak (is) vallhatták magu­kat: a román válogatottban pél­dául ott volt a miskolci születésű Raffinsky László, aki a mai napig tartja a román élvonal gólcsúcsát: az 1929/30-as idényben a Juven­tus Bucuresti játékosaként tíz gólt szerzett a Dacia Unirea Braila ellen. De szintén a keret tagja volt Kovács Miklós, aki 1941-ben egy mérkőzé­sen a magyar válogatottban is szere­pelt, és akinek öccse Kovács István, az Ajaxszal 1972-ben és 1973-ban BEK-et nyert szakember volt. Az első magyar érem Valószínűleg minden futballrajon­gó tudja, hogy a magyar váloga­tott 1938-ban vívta története első világbajnoki döntőjét, de a párizsi Colombes Stadionban 4-2-es vere­séget szenvedett az olaszoktól. Arra azonban kevesebben emlékeznek, hogy az első magyar játékos négy évvel korábban már szerzett érmet: így kapcsolódik össze a magyarok és a csehszlovákok történelme. 1934-ben már selejtezőn kellett kivívni a részvételt, a magyarok Ausztria és Bulgária legyőzésével ju­tottak ki a tornára, a csehszlovákok pedig a lengyeleket búcsúztatták Utóbbi párharc érdekesen alakult, az első, varsói mérkőzést a vendé­gek 2-1-re megnyerték, a vissza­vágó azonban elmaradt, a lengyel kormány ugyanis politikai okok miatt megtiltotta a válogatottnak, hogy Csehszlovákiába utazzon. A vb-résztvevő válogatott kereté­be bekerült a beregszászi születésű Kalocsay Géza is, aki akkoriban a Sparta Praha játékosa volt. A világ­­bajnokságon aztán végül nem ját­szott - balszerencséjére a kor egyik legkiválóbb balszélsője, Antonín Puc volt a vetélytársa -, a csapat végül a döntőben hosszabbítás után kapott ki 2-1-re az olaszok­tól, Kalocsay pedig megkapta az ezüstérmet. Játékosként 1940-ben kétszer a magyar válogatottban is szerepelt, bajnok volt a Fradival 1941-ben, edzőként KEK-elődön­­tőbe vezette az Újpesti Dózsát. Összesen 230 magyar bajnoki mér­kőzésen ült a kispadon, dolgozott Nyíregyházán, Pápán, Debrecen­ben, Szegeden, a Vasas Izzónál, Pé­csett, Újpesten, a Ferencvárosnál, a Videotonnál és az MTK-nál. Első döntő, kétféle labda Az 1930-as vébének még nem volt hivatalos labdája, olyannyi­ra, hogyha döntő résztvevői nem tudtak megállapodni arról, hogy melyik fél labdájával játsszanak. Végül a FIFA képviselőinek kellett közbelépniük, az első félidőben az argentin (Tiento), a másodikban az uruguayi biztosította a játékszert (T modell). 1934-ben már egyféle labda volt csupán, amely a Federale 102 névre hallgatott. Luden Laurent szerezte a világbajnokságok történelmének első gólját A független Szlovákia 2010-ben jutott ki először a vb-re, és bombameglepetésre kiejtette Olaszországot Az első világbajnokságokon hasz­nált labdák színe barna volt, a szá­ját fűzővel kötötték meg. 1951 óta már hivatalosan is használtak fehér labdákat, a színt végül a televíziózás elterjedése tette általánossá, hogy a fekete-fehér készülékeken is jól lát­ható legyen. 1970-ben mutatkozott be az Adi­das sportszergyártó cég első modell­je, a Telstar, amely már pentagon és hexagon elemekből állt. Az 1998-as francia vb-re készült Tricolore volt a legelső többszínű meccslabda. Az idei vébére az Adidas az 1970-es mexikói vb-labdának megújított változatát dobta piacra: a Telstar 18 az első meccslabda a világon, amely beágyazott - okostelefonnal össze­köthető - NFC csipet tartalmaz. Az 1970-es világbajnokság volt az első, amelyet hivatalos labdával játszottak A tv-közvetítés térhódítása Annak ellenére, hogy 1950 óta létezett az Európai Műsorszóró Szövetség (European Broadcasting Union), az Eurovízió csupán 1953- ban vetette fel a programcserék és az országok közötti műsorszolgálta­tások lehetőségét. Egyre több ház­tartásban volt már tv-készülék, a BBC élőben közvetítette a magya­rok 6-3-as londoni győzelmét. Az 1954-es világbajnokság volt az első, amelyet a fejlettebb országokban a televízió is közvetített, a vébéről kilenc mérkőzést adtak élőben. A műsort nyolc olyan .ország vette át, amely már rendelkezett megfelelő technikával. Az első színesben köz­vetített világbajnokságra 197Q-ig kellett várni. A legviccesebb baleset Az 1930-as világbajnokságon akadt elég dolguk a játékvezetőknek, több súlyos sérülés is történt, az Argentí­­na-Chile csoportmérkőzés (amely az elődöntőbe jutásról döntött) pedig tömegverekedésbe torkollt, és a rendőröknek kellett rendet ten­niük. Az Argentína-Egyesült Álla­mok elődöntő (6-1) viszont olyan jelenetet hozott, amit se addig, se azóta nem láthattak sportpályán: az egyik megsérült amerikai játékos­hoz berohanó segítő, Jack Coll el­esett, a nála lévő kloroformos üveg széttört, amitől elájult, és őt kellett ápolni, majd levinni a pályáról. 2018: az első videóbíró A labdarúgás szabályalkotó testü­leté (IFAB) egyhangúlag igent mondott a videóbírós technológia (VAR) használatára, így a játékve­zetők munkáját segítő új rendszert A videóbíró nagy segítség lehet a bírónak, végre döntés született, mondta Infantino. már az oroszországi világbajnoksá­gon alkalmazhatják. Az IFAB soros ülésén szavazott a reform mellett, aminek a bevezetéséről véglegesen és részleteiben a FIFA vezérkara ha­tározhat március közepi, kolumbiai összejövetelén. A FIFA mind a hat kontinentális elnököt meghívta a zürichi ülésre, amin a világszövetség négy képvi­selője mellett ott voltak az IFAB további tagjai: az angol, a skót, a walesi és az északír szövetség elnö­kei is. A FIFA delegáltjai általában elnöküket, Gianni Infan tinót tá­mogatják szabálykérdésekben, a svájci-olasz sportdiplomata pedig AZ ELSŐ... ... hivatalos plakát természetesen már az 1930-as eseményre elké­szült, de az első hivatalos vb-logóra 1950-ig, az első kabalára 1966-ig várni kellett. ... triplázás 1970-ben történt, Brazília elsőként hódította el harmad­szor a Jules Rimet-kupát. ... az első európai játékos, aki négy világbajnokságon szerepelt, a nyugatnémet Uwe Seeler volt (1958,1962,1966,1970). ... és máig egyetlen dél-amerikai válogatott a brazil, amely kétszer egymás után megnyerte a világbajnok­ságot (1958,1962). Vavá az első olyan játékos, aki két vb-n is gólt szerzett. ... olyan finálé, amelyen két földrész válogatottja csapott össze egymással, az 1958-as brazil-svéd mérkőzés volt. ... kiállított játékos a perui csapatkapi­tány, Plácido Galindo volt, akit a Románia ellen 3-1-re elveszített összecsapáson küldtek az öltözőbe 1930. július 14-én. ... vb-mesterhármast az amerikai Bert Patenaude szerezte 1930. július 17-én Paraguay ellen (3-0). ... alkalom, hogy a FIFA a kluboknak fizetett, amiért a játékosokat a nemze­ti válogatottak rendelkezésére bocsá­tották, 2010-ben volt: a nemzetközi szövetség 40 millió dollárt fordított erre a célra. ... hivatalos videojáték a SEGA által kifejlesztett World Cup Italia '90 lett a vébék történetében. ► 1970-ben került sor az első triplázására: a Pelé vezette brazilok harmadszor nyertek vb-t régóta azt szorgalmazza, hogy hasz­nálják a vb-n a VAR-t. A videóbírót eddig 13 országban tesztelték, többek között a Bun­­desligában, a Serie A-ban és az MLS-ben, emellett a tavalyi Kon­föderációs Kupán és a klubvilágbaj­nokságon is bevetették. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke ugyanak­kor leszögezte: a Bajnokok Ligájá­ban még nem vezetik be a követke­ző szezonban. Az első meccsek A magyar és a csehszlovák váloga­tott egyaránt az 1934-es világbaj­nokságon debütált, mindketten május 27-én léptek pályára, és győztek Csehszlovákia a románo­kat vette 2-1-re Triesztben, míg Magyarország Egyiptom ellen nyert 4-2-re Nápolyban. A fuggetíen Szlovákia eddig egyszer harcolta ki a vb-szereplést: 2010- ben a csoportjából továbbjutott, de a nyolcaddöntőben 2-1-re kika­pott Hollandiától. 1934. május 27., vb, első forduló: Csehszlovákia-Románia 2-1 (0-1) Trieszt, Littorio-stadion, 8000 néző © 50. Puc, 67. Nejedly, ill. 11. Dobay Vezette: Langenus (belga) Csehszlovákia: Frantisek Plánicka - Ladislav Zenísek, Josef Ctyfoky - Josef Kostálek, Stefan Cambal, Rudolf Krcil - Frantisek Junek, Josef Silny, Jifí Sobotka, Oldrich Nejedly, Antonín Puc Szövetségi kapitány: Karel Petrü Magyarország-Egyiptom 4-2 (2-2) Nápoly, Ascarelli-stadion, 12 000 néző © 11. Teleki, 31., 61, Toldi, 53. Vincze, ill. 35., 39. Fawzi Vezette: Bariassina (olasz) Magyarország: Szabó Antal - Futó Gyula, Sternberg László - Palotás István, Szűcs György, Lázár Gyula - Markos Imre, Vincze Jenő, Teleki Pál, Toldi Géza, P. Szabó Gábor. Szövetségi kapitány: Nádas Ödön 2010. június 15., F-csoport, 1. forduló: Új-Zéland-Szlovákia 1-1 (0-0) Rustenburg, Royal Bafokeng-stadion, 33 820 ezer néző © 90+3. Reid, III. 50. Vittek Vezette: Jerome Damon (dél-afrikai) Szlovákia: Ján Mucha - Radoslav Zabavník, Martin Skrtel, Ján Durica, Marek Cech - Zdeno Strba, Vladimír Weiss (90+1. Juraj Kucka), Marek Hamsík, Erik Jendrisek - Róbert Vittek (84. Miroslav Stoch), Stanislav Sesták (81. Filip Holosko) Szövetségi kapitány: Vladimír Weiss Pincési László

Next

/
Oldalképek
Tartalom