Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-13 / 60. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. március 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Körülzárták a kelet-gútai Dúmát Damaszkusz. A szíriai hadsereg teljesen körülzárta a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta térség legnagyobb városát, Dúmát, és egy másik várost, Harasztát is elvágott a lázadók kezén lévő többi területtől. A két nagyvárost, Dúmát és Harasztát elvágták a lázadók kezén lévő területektől a Damaszkusz szomszédságában fekvő száz négyzetkilométeres enklávéban, amely az utolsó, még lázadók kezén lévő terület Szíriában. A damaszkuszi katonai média szerint a lázadók ellenőrzése alatt maradt kelet-gútai terület most egy 27 és egy 22 négyzetkilométeres területre van osztva. A kormányerők offenzívájának február közepi kezdete óta 1100-nál több civil halt meg. Szíriában már meghaladta a 353 ezret (ebből kb. 100 ezer a civil) a hét éve tartó polgárháború halálos áldozatainak a száma. (MTI) A tálibok lecsaptak egy afgán központra Kabul. A kormányellenes tálib lázadók lerohantak egy körzeti központot a nyugat-afganisztáni Faráh tartományban. A szélsőséges lázadók megölték vagy megsebesítették az afgán biztonsági erők legalább 15 fegyveresét. Mintegy 300 tálib fegyveres éjfél körül ostromolta meg Anardarát. A felkelők kezére került a helyi rendőrség parancsnoksága és a körzeti kormányzói hivatal is. A hadsereg szerint a tálibok az ország legalább 14,3 százalékát tartják ellenőrzésük vagy befolyásuk alatt. (MTI) Dól-Korea dicséri Kína szerepét Peking. Nagyra értékelte Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzatának szerepét Észak-Korea tárgyalásokra késztetésében a szöuli nemzetbiztonsági hivatal vezetője, miután felmerült annak a lehetősége, hogy májusban csúcstalálkozót tart Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Csüng Jui Jong a kínai fővárosban tájékoztatta a két Korea közötti tárgyalásokról Jang Csiecsét, Hszi Csin-ping külpolitikai főtanácsadóját, és találkozott az államfővel is. A dél-koreai hírszerzés főnöke, Szuh Hun Japánba látogat, hogy tájékoztassa az ottani vezetőket az észak-déli tárgyalások eredményeiről. (MTI) Kreml: nem tartozik ránk a kém ügye Moszkva. Nem tartozik Oroszországra a Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző ezredessel és volt brit ügynökkel Nagy- Britanniában történt incidens - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A 66 éves Szkripalt és 33 éves lányát múlt vasárnap találták meg eszméletlenül Salisburyben, azóta válságos állapotban kezelik őket. A brit hatóságok szerint ritka idegméreggel követtek el támadást ellenük ismeretlen tettesek. (MTI) Sínen a német hármas koalíció Kurdok és törökök csaptak össze Németországban, Berlinben egy török mecset lángolt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Sok dolga lesz az új német szövetségi kormánynak, és megalakulása után rögtön el is kezdi a munkát - mondta Angela Markel német kancellár a koalíciós szerződés aláírásakor. Ismeretlen tettesek felgyújtottak egy berlini mecsetet, s még kát hasonló incidens történt. Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a koalíciós szerződés aláírásakor, a közös kormányzásra készülő pártok vezetőinek tájékoztatóján elmondta, hogy az új kormánynak választ kell adnia az embereket foglalkoztató kérdésekre, így gondoskodnia kell a szociális piacgazdaság modelljének megújításáról és arról, hogy „mindenkihez eléljen a jólét”, és a szociális biztonságtól a közbiztonságig terjedően biztonságot nyújtó, cselekvőképes államot kell építenie. Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a negyedik nagykoalíció „nem szerelmi házasság”, de a szociáldemokraták készen állnak a konstruktív együttműködésre. Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hangsúlyozta, hogy a három párt „nagykoalíciót alkot a kisemberekért”, a társadalom többségét alkotó középrétegekért, amelyek bizalmát csak munkával és teljesítménnyel nyerheti el. A Bundestag holnap választja meg ismét - negyedik alkalommal - Angela Merkelt kancellárnak. Utána Horst Seehofer, a CSU, Angela Merkel, a CDU és Olaf Scholz, az SPD elnöke (jobb szélen) tegnap aláírta a kormánykoalíciós szerződést. Három török intézményt is felgyújtottak a hétvégén Németországban, nagyobb szigor jöhet. (TASR/AP) Frank-Walter Steinmeier államfő kinevezi a kormány tagjait. Szigorít a belügyminiszter A menedékkérelmek elbírálásának és a visszautasított menedékkérők hazatelepítésének felgyorsítását ígéri Horst Seehofer, a következő német szövetségi kormány belügyminisztere. A bajor miniszterelnöki tisztségből távozó politikus szerint Németországnak nyitott és liberális államnak kell maradnia, „ám amikor a polgárok védelméről van szó, erős államra van szükségünk.” Németország 2015-ben és 2016-ban több mint egymillió migránst fogadott be. Többségük muszlim volt és érkezésük felerősítette a migránsellenességet Németországban. Az idegenellenesség megnyilvánulásaként ismeretlen tettesek felgyújtottak egy berlini mecsetet, amelyben egy török kulturális központ is működik, illetve két másik németországi török intézményre is gyújtópalackokat dobtak. A gyújtogatásban senkinek sem esett baja, de a mecset központi helyisége teljesen kiégett, és a többi is hasznavehetetlenné vált. Nem zárható ki, hogy a mecset elleni támadás kurdok számlájára írható, vagy a török közösségen belüli ellentétekre vezethető vissza. Importált konfliktus Erőszakba torkollott a szíriai kurdellenes török offenzíva miatti tiltakozás Berlinben és Düsseldorfban, illetve Londonban és Manchesterben is tüntettek kurdok, fennakadásokat okozva a vasúti forgalomban. A német fővárosban mintegy kétszáz tüntető vonult fel a kurd zászlót lengetve, és kiáltozva Affínnak, annak szíriai településnek a nevét, amely ellen a török hadsereg január végén indított offenzívát. A kurdbarát tüntetők kövekkel hajigáltak egy épületet a multietnikus Kreuzberg városrészben, miután egy ottani lakos török zászlót lengetett a lakása ablakából. A dühöngő tömeget rohamrendőrök fékezték meg. A hétvégén Németország más városaiban voltak spontán kurd demonstrációk az afríni offenzíva miatt. Nemzeti Front: névcsere Olvad a Fidesz fölénye Miközben a francia Nemzeti Front (FN) kongresszusa vasárnap Lille-ben újraválasztotta Marine Le Pent a párt elnökének, a politikusnak a mozgalom újraalapításáért felelős parlamenti asszisztensét, Davy Rodriguezt rasszista beszéddel vádolták meg. Lille. A radikális jobboldali pártot 2011 óta irányító Marine Le Pen pártelnök a kongresszust záró beszédében azt javasolta, hogy Nemzeti Összefogás (FR) néven működjön tovább a párt. Elemzők szerint a névváltoztatás célja, hogy a párt nevéből a harcias jellegű és megosztást célzó „front” kifejezés eltűnjön, és elsősorban a hazafias és a nemzeti jegyek határozzák meg ezentúl a mozgalmat. A 49 éves pártelnök évek óta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik, és a kormányzati szerep elérése érdekében a holokausztot relativizáló és provokatív megszólalásai miatt rasszistának és idegengyűlölőnek tartott apját 2015-ben ki is záratta a pártból, ami hosszú jogi csatározáshoz vezetett. Jean-Marie Le Pentől egyébként a pártkongresszus vasárnap visszavonta a tiszteletbeli elnöki címet. „Koszos afrikai majom" Mindezek miatt keltett visszhangot Marine Le Pen asszisztensének botránya. A mozgalom ifjúsági tagozatának helyettes vezetője az internetre felkerült felvétel szerint egy fekete bőrű biztonsági őrt sértegetett a kongresszus idején egy lille-i bárban. Az incidens néhány óra alatt óriási visszhangot kapott a francia sajtóban, miután a Nemzeti Front tisztújító kongresszusát tartotta az északi városban. A Twitteren közzétett felvételen látszik, hogy a feltételezhetően ittas állapotban lévő politikust barátai próbálják nyugtatni és arra figyelmeztetni, Marine Le Pen nem szeretné őt így látni, miközben ő „koszos négernek” nevez valakit. A biztonsági őr elmondta: a politikus ok nélkül sértegetni kezdte, amikor beszorult az egyik ujja a bár ajtajába, azt állítva, hogy az őr okozott neki fájdalmat, majd „koszos afrikainak és majomnak” nevezte. Sébastien Chenu pártszóvivő jelezte, „átmeneti jelleggel felfüggesztették” Davy Rodriguezt, amíg nem ad magyarázatot arra, hogy mi történt pontosan a bárban. Populisták biztatása Donald Trump elnök lemondatott főtanácsadója, Steve Bannon volt a Nemzeti Front közgyűlésének sztárvendége. Bannon a nemzetközi populizmust azzal bátorította, hadd nevezzék őket rasszistáknak vagy idegengyűlölőknek, szerinte ezeket a jelzőket kitüntetésként kell viselni: „A hazátokért harcoltok, ők meg rasszistának neveznek. De elmúltak azok az idők, amikor ezek a sértések működnek. A hagyományos média a rendszer kutyája: mi egyre erősebbek vagyunk, ők pedig egyre gyengébbek”-mondta Bannon. (MTI, 24.hu) Lilla/Budapest. Hősnek, patriótának, korunk egyik legfontosabb emberének mondja Orbán Viktor kormányfőt Donald Trump volt tanácsadója és főideológusa, Steve Bannon. Az Európában utazgató, legutóbb a francia Nemzeti Front kongresszusán provokáló Bannon azt sem tartja kizártnak, hogy Budapestre is ellátogat. Pedig a radikális populista rajongása a választások előtt árthat a magyar kormányfőnek. Bannon szenzációs felemelkedése majd szélsebes bukása az utóbbi idők legtanulságosabb amerikai története. A politikai életben járatlan bankár, hollywoodi producer, a radikális jobboldali internetes portál, a Breitbart vezetője 2016 nyarán csatlakozott a Trump-kampányhoz, főtanácsadóként. Bannon arra biztatta Trumpot, semmit se adjon fel megosztó elveiből, provokatív stílusából. A 2016-os novemberi győzelem őt igazolta, amiért megkapta a jutalmát: Trump magával vitte a Fehér Házba, immár elnöki stratégaként, ahol jelentős hatalomhoz jutott. Ám fél évvel később Bannon távozni kényszerült. Menesztése a hírhedt leleplező könyv, a Fire and Fury (Tűz és düh) megjelenése után történt, amikor nyilvánvalóvá vált Bannon véleménye Trumpról. Ugyanis azt mondta volt főnökéről, hogy „mentálisan alkalmatlan az elnökségre”, lányáról, Ivánkáról pedig azt, hogy „buta, mint a fold”. Trump a megjegyzéseket azzal intézte el, hogy Bannon nemcsak az állását, de az eszét is elveszítette. Még ha hízelgőnek tűnnek is Steve Bannon szavai Orbán Viktorról („ő egy igazi hazafi és egy igazi hős”), nem biztos, hogy jól jönnek a választások előtt. A magyar miniszterelnök legbelső táborát ugyan tovább erősítheti Bannon rajongása, de a mérsékelt támogatókat és a bizonytalanokat taszíthatja. Sokan nem vennék szívesen, ha Bannon együtt emlegetné a magyar kormánypártot és a francia szélsőjobbot. Másrészt a Fidesznek mobilizálni kell az április 8-i választások előtt, ugyanis az IDEA Intézet felmérése szerint csökken a Fidesz népszerűsége a választók között, az ellenzék támogatottsága viszont növekedik. A hódmezővásárhelyi időközi választás után végzett reprezentatív közvélemény-kutatás azt hozta ki, a Fidesz népszerűsége a biztos szavazók körében a januári 36%-ról mára 31%-ra esett vissza. A Jobbik feljött 19%-ra (14-ről), az MSZP és a Demokratikus Koalíció pedig egyaránt 13-13%-on van most, mindkettő 8%-ról jött fel, végezetül az LMP a januári 5%-ról 8%-ra kúszott fel. Az ellenzéki pártok közül az Együtt és a Momentum egyaránt mélyen a parlamenti küszöb,alatt maradt. A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók leginkább az egészségügyet tekintik annak a területnek, amelyet a pártválasztásnál a legfontosabbnak ítélnek. (válasz.hu, atv.hu)
