Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-08 / 56. szám

Fókuszban WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Megéri ADÓBEVALLÁST KÉSZ ÍTENI Sokan vállalnak munkát a nyugdíjuk mellett - egyrészt mert a járandóságok nagyon alacsonyak és egyesek szegénységi kockázatnak vannak kitve, másrészt lélektani szempontból is hasznos lehet egy kicsit dolgozni Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az adóhivatallal szemben el kell számolni a nyugdíjon kívüli összes bevétellel, melyek összege túllépi az 1901,67 eurót A nyugdíj adó­mentes bevétel, és sokszor olyan alacsony, hogy az idősek kénytelenek alkal­mi munkát vállalni vagy más jövedelemkiegészítés után nézni. Néhányan nyugdíjba vonulásuk után is alkalma­zottként dolgoznak - meg­tehetik, hiszen az öregségi nyugdíjasok munkavállalását semmi sem korlátozza. A kor­­engedményes nyugdíjasokra már vonatkoznak bizonyos korlátozások, nekik jelenleg választaniuk kell a munka és a nyugdíj között, illetve saját vállalkozást indíthatnak. Pár hónap múlva azonban eny­hülnek a megkötések: július­tól a korengedményesek is dolgozhatnak majd megbízá­si szerződésre, miközben ha havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót, nem fogják leál­lítani a járandóságuk folyósí­tását. Viszont ha a megbízási szerződés alapján kapott fi­zetésük évente túllépi majd a 2400 eurót, akkor a Szociá­lis Biztosító ugyanúgy leállítja nyugdíjuk folyósítását, mint jelenleg. A következő évben aztán ismét folyósítják majd a járandóságot, és elszámol­nak a visszatartott tételekkel. . A rokkantnyugdíjasokra nem vonatkoznak semmi­lyen munkavállalási korláto­zások, sőt, a munkaviszony megszűnése után ők mun­kanélküli-segélyben is része­sülhetnek. Ugyanakkor az ő járandóságukat nem szá­mítják át, hiába dolgoznak, nem számíthatnak maga­sabb rokkantsági nyugdíjra. Ezzel szemben az öregségi nyugdíjasok esetében a Szo­ciális Biztosító átszámolja az idősek járandóságát a nyug­díjkorhatár elérése utáni tár­sadalombiztosítási időszak alapján. Az ilyen nyugdíj­­modosítást évente egyszer lehet kérni, ám ha valaki elfe­lejti igényelni, a munkaadótól kapott adatok alapján az év elején a Szociális Biztosító saját magától is megteszi. A munkavégzés alatti társa­dalombiztosítási időszakokat a rokkantnyugdíjasok eseté­ben is figyelembe fogják ven­ni, amikor jogosultságot sze­reznek az öregségi nyugdíjra. Vagyis amikor elérik a nyug­díjkorhatárt, igényelhetnek öregségi nyugdíjat, s a Szo­ciális Biztosító az életük alatt összegét, s ha az magasabb lesz a rokkantsági nyugdíjnál, a nagyobb összeget fogják folyósítani. BÉRBEADÁS ÉS INGATLANELADÁS Vannak, akik nem dolgoz­hatnak, és úgy próbálnak némi pluszpénzre szert tenni, hogy albérlőt fogadnak, bér­be adják a lakásuk, házuk egy részét, sokszor csak egyetlen szobát. A bérbeadásból szár­mazó bevételt 500 euróig nem kell bevallani, csak az azt meghaladó összeggel kell elszámolni, és adót fizet­ni. Az adóbevallásban már ezzel a tétellel csökkentett összeget kell feltüntetni. Aki több ingatlant ad bérbe, a Sok idős személy, hogy ne éljen magányosan, öregott­honba vagy a gyerekeihez, rokonaihoz költözik, s eladja a házát, lakását. Az ingatlan eladásából származó bevétel csak az eladástól számított 5 év után mentesül az adó alól. A lakás vagy ház eladásából származó összegből nem kell adót fizetni, ha közvetle­nül az eladás előtt legalább 2 évvel állandó lakhellyel ren­delkeztünk az ingatlanban. Ha valaki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, me­lyet az ingatlan beszerzési és eladási ára közötti külön­bözeiként számítanak ki. Az adóalapból le lehet vonni mindent, amit az eladó az ingatlanba fektetett, vagyis zajlott biztosítási időszakot is figyelembe véve megha­tározza az öregségi nyugdíj lakások, házak számától füg­getlenül csak egyszer számít­hatja le az 500 eurós tételt. csak a haszonból kell adót fizetni. Ha olyan ingatlant ad el valaki, melyet még a szüle-Szenior 2018. március itől vagy a házastársától örö­költ, az eladásából származó bevétel mentesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában. Az eladásból származó be­vételből nem kell adózni, ha az örökhagyónak legalább 2 évig volt állandó lakhelye az ingatlanban. Ha nem egye­nes ágon való öröklésről van szó, az ingatlan eladása esetén szintén van lehető­ség adómentességre - attól függően, az örökös mennyi ideig birtokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lakhellyel. Előfordulhattak olyan ese­tek is, hogy az idősebbek is külföldi idénymunkát vállal­nak a nyári hónapokban - ez esetben a külföldről szárma­zó bevételt is be kell vallani. A ÉS B TÍPUSÚ NYOMTATVÁNY Aki a munkaadójától feb­ruárban nem kérte az éves adóelszámolás elvégzését, március végéig adóbevallást kell készítenie. A többi adó­zóhoz hasonlóan a nyugdíja­sok is két nyomtatvány közül választhatnak. Az A típusú űr­lapot választják azok, akiknek a nyugdíjon és az alkalma­zotti fizetésen kívül nem volt más bevételük. A B típusú azokra vonatkozik, akiknek egyéb bevételforrásuk (is) volt - például nem pénzbeli nyeremény, bérbeadásból, ingatlan értékesítéséből vagy vállalkozásból származó jö­vedelem, értékpapírokból, részvényekből származó ha­szon stb. A központi adó- és vám­hivatal minden évben fel­hívja a figyelmet arra, hogy ha a nyugdíjban részesülő adózónak az előző évben a meghatározott összegnél (jelenleg 1901,67 eurónál) alacsonyabb jövedelme volt, nem köteles adóbevallást ké­szíteni, ám ha a munkaadója a fizetéséből levont adóelő­leget, előnyös lehet számára önkéntes alapon kitölteni az A típusú nyomtatváriyt, ugyanis minden bizonnyal adótúlfizetése keletkezik, amit az adóhivatal visszaad­hat, ha azt az illető visszakéri, és ha az összeg magasabb 5 eurónál. Ha valakinek év közben több állása volt, több alkalmi munkát vállalt (egyidejűleg vagy egymás után), akkor is csak egy adóbevallást dolgoz ki. A nyomtatvány kitöltéséhez szükség van a munkaadó(k) igazolására arról, hogy tavaly mennyi volt a fizetése, és a bruttó bérből mennyi adót és járulékot von­tak le. Ezt az igazolást mellé­kelni kell az adóbevalláshoz. Az űrlapon fel kell tüntetni az összes munkáltató ada­tait. Aki tavaly több cégnél is dolgozott, előbb össze kell adnia, hogy összesen meny­nyit keresett, és a munkaadók összesen mennyi adót és já­rulékot vontak le. Azok az idő­sek, akiknek 2017-ben egész évben folyósítottak nyugdíjat, vagy visszamenőleg jóvá­hagyták számukra év elejétől, az adóbevallásban feltüntetik az egész évi járandóságuk összegét is - de nem a bevé­telek között a nyomtatvány V. részében, hanem az adóalap csökkentésére vonatkozó III. részben. Csak a rendes nyug­díjat kell bevallani, a karácso­nyi nyugdíj-kiegészítést nem, arra ugyanis úgy tekintenek, mint egyfajta szociális segély­re, ami nem minősül saját jövedelemnek. Az adóbeval­láshoz nem kell csatolni iga­zolást a nyugdíj nagyságáról. A járandóság összege annak a megítélése szempontjából fontos, hogy az adott sze­mély jogosult-e valamilyen adómentes részre. Ha egy vagy több eltartott gyermek él egy nyugdíjassal egy háztartásban, az érvé­nyesítheti az adóbónuszt, de csak akkor, ha 2017-ben a nyugdíj mellett munkaszer­ződés alapján vagy vállalko­zásból legalább a minimál­bér 6-szorosának megfelelő, azaz legalább 2880 euró be­vételre tett szert. Az adóbó­­nusz összege 21,56 euró havonta, 258,72 euró éven­te. Az ún. passzív bevételek­re ezt a kedvezményt nem lehet érvényesíteni. Passzív bevételnek számít például a bérbeadásból, a nem pénz­beli nyereményből, ingatlan eladásából, értékpapírokból származó jövedelem. Az A és a B típusú nyom­tatvány beszerezhető az adóhivatalban vagy az erre szakosodott papírboltokban, illetve letölthető az adóhi­vatal honlapjáról. A kitöltött űrlapokat elektronikusan, személyesen vagy postai úton kell legkésőbb március végéig eljuttatni az adóható­sághoz. (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom