Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-01 / 50. szám
WWW.UjSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM Betegségek A-tól-Z-ig külföldre mentek. Meg aztán anyagi háttere is van a kérdésnek. A fogorvosi kezelés sajnos nem olcsó, és az egészségbiztosítók csak bizonyos műveleteket térítenek meg, a többit a betegnek kell fizetnie. Ez az oka annak, hogy sokan későn diagnosztizált daganattal kerülnek hozzánk, mivel nincs fogorvosuk, vagy nem engedhetik meg maguknak a rendszeres fogászati kezelést, kivizsgálást. Elképesztő, hogy a kivizsgált betegek 70-75 százalékánál már csak a rák 3-4. stádiumát diagnosztizálják, ez pedig minden szempontból rendkívül rossz. A fejlettebb országokban is hasonló a helyzet? Nem, mert ott nem változott sem az anyagi háttér, sem pedig az egészségügy állapota. A kedvezőtlen jelenség elsősorban Kelet-Közép-Európára vonatkozik, ami - mint mondtam - nagyrészt a rendszeres szűrés hiányának a következménye. A megelőzést ugyanis már gyermekkorban el kell kezdeni. Minél előbb fedezik fel a kóros elváltozást, annál korábban el lehet kezdeni a kezelést, s annál nagyobb a gyógyulás esélye. Egyébként a szájüregi daganatok az 5-6. helyen állnak a rosszindulatú daganatok között. Számunkra különösön elkeserítő az a tény, hogy a magyarországi és a szlovákiai magyar férfiak a szájüregi daganatok tekintetében az „élmezőnybe" tartoznak, és nemcsak a betegség felismerésében, hanem az elhalálozásban is. Sajnos későn kerülnek orvoshoz. Mivel lehet pótolni az egykori rendszeres ingyenes fogorvosi ellenőrzést? Nagy a fogorvosok felelőssége. jó lenne, ha nemcsak akkor küldenék hozzánk a beteget, amikor már primer lelete van. A veszélyeztetett betegeket gyakrabban kellene figyelniük, hogy elkerüljék a rosszindulatú daganat kialakulását. Persze ehhez az szükséges, hogy a beteg elmenjen a fogorvoshoz. A fejnyaki daganatok ugyanis legjobban kezdeti stádiumban kezelhetők. A legnagyobb veszélyforrást a nagymértékű alkoholfogyasztás, a dohányzás, a rossz táplálkozási szokások és az utóbbi időben szignifikánsan megnőtt drogfogyasztás jelenti. Magyarországon és Szlovákia magyarok lakta területein sajnos ehhez még a genetikai hajlamot mint kockázati tényezőt is hozzá kell számítani. Az utóbbi években az emberi papilloma vírus (HPV) okozta fertőzés miatt is megnőtt a fej-nyaki daganatok száma. Mire alapozza azt az állítását, hogy a magyarok hajlamosabbak a fej-nyaki daganatokra? A magyarországi szájsebészeti kongresszusok állandó résztvevője vagyok, és ott gyakran előadást is tartok erről a témáról. Több mint 14 éve dolgozom a pozsonyi egyetemi szájsebészeti osztályon, és sajnos azt tapasztalom, hogy nagyon sok a magyar nemzetiségű szájüregi rákos beteg. Ezért erről írtam doktori disszertációmat, melyből több hazai és magyarországi előadást is tartottam. Pár éve készítettem egy retrospektív tanulmányt a Nyugat-szlovákiai kerület rosszindulatú fej-nyaki daganatban szenvedő betegeiről. 1132 páciens dokumentációját vizsgáltam meg. Kiderült: a betegek 32 százaléka - vagyis 400-an - magyarok vagy magyar származásúak voltak. Dunaszerdahely, Galánta és Komárom nagyon rossz eredménnyel végzett ebben a felmérésben. Pozsony, ahol jelentősebb a középosztály és több az értelmiségi, az átlagos európai szintet érte el. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás több mint 70-72 százalékban játszott szerepet a rák kialakulásában. A drogfogyasztásról nehéz beszélni, mert nincs hivatalos adat, a betegek pedig nem vallják be ezt a káros hajlamot. Amikor 2003-ban a klinikára kerültem, évente maximum 1-2 fej-nyaki daganatos beteget diagnosztizáltunk 30 év alatt, most már 4-5-öt. A korhatár egykor a férfiaknál 50, a nőknél 60 év volt, jelenleg 44-46 évnél tartunk. Ha a daganat nem nagyobb, mint 4 cm, és nincsenek egyoldali vagy kétoldali nyaki áttétek - metasztázisok, akkor az 5 éves túlélés 75-85 százalék. Mint említettem, a betegek 70-75 százáléka a betegség 34. stádiumában kerül hozzánk, ezért az ötéves túlélési ráta mindössze 25-30 százalék. Nem túl biztatók ezek a számok... így van. Felfoghatatlan, hogy a betegek egy részét még a műtét után is nehezen lehet rávenni az egészséges életmódra, több mint 50 százalékuk még a komplex kezelés után sem hagyja abba a dohányzást, gyakran az alkohollal sem szakítanak. Sajnálatos módon a családtól is nagyon kevés támogatást kapnak. Mintha nem tudatosítanák a veszélyt. Gyakran azt mondják, nem is tudták, hogy a szájüregben is lehet rosszindulatú daganat. Milyen szerepet játszik a megelőzésben életmódunk, az, hogy mit eszünk, iszunk? Az egészséges táplálkozás, vagyis az elegendő mennyiségű és jó minőségű gyümölcs és zöldség fogyasztása, a jó szájhigiénia és a már többször említett rendszeres fogászati ellenőrzés a legfontosabb. El kell kerülni, hogy a szájban egy vagy több szuvas, esetleg törött fog, gyökér, rossz minőségű fogpótlás legyen, mert ezek mind hosszan tartó imitációt okozhatnak, később megtapadnak rajta a kórokozó baktériumok, romlik a szájhigiénia és így növekszik a szövetek elrákosodásának esélye. Néhány évvel ezelőtt sok vitát váltott ki a nagyon csípős és fűszeres ételek fogyasztása. Egyes ázsiai országokban például, ahol a dohányt rágják és nagy mennyiségű fűszeres ételt fogyasztanak, ott kimutathatóan magas a fej-nyaki daganatok előfordulása. Annyiban változott az álláspont, hogy a legújabb kutatások szerint a csípős ételek mértékletes fogyasztása egyfajta prevenciót is jelenthet, vagyis bebizonyosodott, hogy a csípős ízt okozó kapszaicinnak van rákellenes hatása. Semmiképpen sem tanácsos azonban nagyon forró és nem kellőképpen elkészített, főleg rostos és zsíros ételeket, tömény alkoholos italokat fogyasztani, amelyek lokális imitációt okoznak. Nyeléskor, rágáskor a nagyon csípős, erősen fűszerezett és rostos étel roncsolhatja a nyálkahártyát, s ha ezt még rendszeresen alkoholfogyasztás és dohányzás egészíti ki, a veszély rendkívüli módon megnő. Említette, hogy az első számú ellenség a nikotin, második a tömény alkohol. Miért? A nikotin káros hatásairól sokszor írtak már. A tömény alkohol esetében egyszerű a magyarázat: irritálja a nyálkahártyát, lassítja a sejtek anyagcseréjét, blokkolja regenerációjukat. Nem véletlen, hogy leggyakrabban a szájfenéken és a nyelven fejlődik ki roszszindulatú daganat, hiszen amikor a szánkba vesszük a tömény alkoholt, rövid ideig a szájfenéken, a nyelv alatt tartjuk, s csak utána nyeljük le. A számok azt mutatják, hogy a rendszeres alkoholfogyasztók között 10-szer, az erős dohányosok között pedig 10-15- ször gyakoribb a szájüregi daganatok előfordulása, viszont aki alkoholt is fogyaszt és dohányzik is, a veszély megszázszorozódik. Miben különbözik a fej- és nyald daganatok kezelése a többi daganatos betegségek kezelésétől? A rosszindulatú szájüregi daganatban szenvedő beteg nemcsak szájsebészeti, hanem teljes onkológiai kezelést kap. Az előrehaladott stádiumok miatt a beteg a diagnosztizálás pillanatában nem műthető, ezért nagyon gyakran a műtét előtt sugárkezelést kap, amit kemoterápiával kombinálunk. A kezelés hossza attól függő, milyen típusú rosszindulatú daganatról van szó, mekkora maga a tumor, annak szövetinváziója, s mikor válik biztosan eltávolíthatóvá a daganat a nyaki nyirokrendszerrel együtt. Erre a betegségre ugyanis az jellemző, hogy a nyakon gyakran képződnek lokoregionális áttétek. Ha ezeket a nyirokutakat és nyirokcsomókat nem távolítjuk el, nagy az esélye annak, hogy a betegség kiújul. Az utóbbi két évben már a Pozsony-ruzinovi kórházban is végzünk mikrovaszkuláris lebenyműtétet azoknál a betegeknél, akiknél a daganattal együtt nagyobb mennyiségű puha- és csontszövetet'is el kellett távolítanunk. E műtét lényege, hogy a lábból, az alkarból vagy a combból puha szövetet vagy csontot veszünk ki émyéllel együtt, s ezt ültetjük a hiányzó szerv - szövet helyére. Az ereket végül mikroszkóppal rákötjük a nyaki erekre, így élő szövetekkel rekonstruáljuk a hiányzó szerveket. Én Németországban és az Egyesült Államokban tanultam ezt a típusú műtétet, amelyet a világon és Magyarországon is már 30 éve végeznek. Mivel gyakran hosszú, 10-16 órás műtétről van szó, a betegnek jó egészségi állapotban kell lennie. A műtét után pedig gyakran sugárkezelésre és hosszú rehabilitációra van szükség, mely nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megviseli a beteget. Ezért szeretnék még egyszer visszatérni a fogorvos szerepére: rendkívül fontos láncszem nemcsak a megelőzésben, a daganat korai diagnosztizálásában, hanem a beteg műtét utáni kezelésében és fogászati rehabilitációjában, mely során gyakran lelki támaszt is nyújthat. Mindez persze csak akkor lehetséges, ha a beteg a komplex daganatkezelés után is valóban kötelességének tartja a rendszeres fogorvosi ellenőrzést. KovAcs Ilona SZÜKSÉGES ADATOK AZ ADÓ 2%-ÁNAK FELAJÁNLÁSÁHOZ Jogi forma: obcianske zdruzenie líO/SID: 30855748 Cégnév ŐERVENY NOS Clowndoctors Utca: Klenová Szám: 1687/8 Irányítószám: 831 01 Helység: Bratislava www.cervenynos.sk Eg0SZS6g EXTRA 2018. Március hhhhmhhhhhhhmhhhhmmmhhhhhhhmhhhhmí HIRDETÉS ■ DP180177
