Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-07 / 55. szám
16| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. március 7. | www.ujszo.com Újabb kölcsönt vesz fel Királyhelmec Szmogriadó van az ország számos részén Közel 700 ezer eurós áthidaló kölcsönt vesz fel a város, hogy ebből finanszírozza a helyi szabadtéri színpad komplex rekonstrukcióját. Királyhelmec tavaly magyarországi partnerével közösen európai uniós forrásokból kért támogatást a tervei megvalósításához. A fő pályázó a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum volt, Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma, a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeuma fenntartója. Az intézménnyel közösen összesen 1 931 520 eurós fejlesztést valósíthatnak meg, melyből a támogatás összege 1 641 790 euró. Ebből a pénzből Széphalomban fejlesztéseket és kulturális programokat valósítanak meg. Királyhelmecen a Csonkaváron található létesítményben felújítják az öltözőket, a színpad mögött új épületet emelnek, ahol mosdók, tálaló és egy nagyobb közösségi terem kap helyet, de a tervek közt szerepelt a színpad befedésére alkalmas, szétszerelhető konstrukció megvásárlása, valamint a parcella körbekerítése is. Ezenkívül a régióban tematikus tanösvényeket alakítanak ki, workshopokat és kulturális rendezvényeket szerveznek, turisztikai és marketingterv is készül. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője elmondta, a település költségvetését csak az 5 százalékos önrész (35 570 euró) terheli, ám az elnyert 675 865 euró hozzájárulást is utófinanszírozott támogatásként kapják. Bár a város jelenlegi pénzügyi helyzete más megoldásokat is lehetővé tenne, úgy határoztak, a költségek fedezésére a hozzájárulás összegével azonos összegű, áthidaló kölcsönt vesznek fel, hogy a projekt megvalósításához ne legyen szükség az idei költségvetés módosítására. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a kölcsönt rendkívül kedvező, 0,4 százalékos évi kamattal kapják. Törleszteni viszont csak azokat az összegeket kell, melyeket a rendelkezésre álló keretből felhasználnak. Az önkormányzat azért is döntött az áthidaló kölcsön felvétele mellett, mert Királyhelmecen több jelentős fejlesztést is terveznek. Az amfiteátrum rekonstrukciójának, illetve a határon átnyúló projekt megvalósításának legkésőbb 2019 novemberében be kellene fejeződnie. (leczo) NÉMETI RÓBERT Szmogriadót rendeltek el több helyen is az országban, mert a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) mérései szerint több helyen magas szállépor-koncentráciét mutattak ki. A helyzet Kassán a legrosszabb, de Nagyidán és Eperjesen is szmogriadó van érvényben. Mivel a szokásosnál magasabb értékeket mértek, a figyelmeztetés számos településen, köztük Pozsonyban, Besztercebányán, Jolsván (Jelsava), Malackán (Malacky), Korompán (Krompachy), Nyitrán, Privigyén, Szencen, Nagyszombatban, Turócszentmártonban, Rózsahegyen, Zsolnán, Nyárasdon és Ruttkán (Vrútky) továbbra is érvényben marad. „Az elmúlt napok során több állomáson is 50gg/m3 feletti napi átlagértéket mértünk. A szállópor-koncentráció évente legfeljebb 35-ször haladhatja meg a napi átlagot” - olvasható az SHMU által közzétett jelentésben. A szállópor magasabb koncentrációjára a meteorológusok szerint elsősorban az idősebbek, a légzőszervi vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, allergiával és asztmával küszködök, valamint a kisgyerekek és az állapotos nők lehetnek érzékenyebbek. A por ingerelheti a szemet, az orrot és a torkot, köhögést idézhet elő. A sűrű szmogot az SHMU szakemberei szerint elsősorban. a szilárd fűtőanyagok használata és a kevésbé élénk légmozgás okozza, de a gyárak és a gépjárművek füstje is hozzájárul a problémához. A vidék jótevőjéről nevezték el a hidat SZÁSZI ZOLTÁN Hidat verni s nem éket - ezt a mondást Szent Kristófnak, a hajósok és vízen lévők védőszentjének is tulajdonítják, de hitelesebb Anton Strakához, a két világháború közt Budapesten kulturális irodalomszervezőként tevékenykedő jeles férfiúhoz kötni. E mondat jegyében kezdték építeni az azóta kissé megtorpant Ipolyhidak újjáépítési program keretében másodikként átadott Katalin hidat is. Természetes kapcsolatok Az Ipoly folyón egészen a második világháború itteni hadműveleteinek végéig félszáznyi híd ívelt át, a legtöbb vasból készült. Arról a régi térképek tanúskodnak, hogy már a 18. században szinte mindegyik jelentősebb településnél volt híd az Ipolyon, igaz, még faszerkezetű. A 19. század utolsó harmada a vashi-A híd Molnár Katalin, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás tavaly elhunyt első elnökének emlékére kapta a Katalin nevet (A szerző felvétele) dák építésének nagy korszaka volt, a Pösténypusztát Petőházával összekötő Katalin híd legkorábbi vaskonstrukciós elődje 1894-ben készült el. A természetes kulturális, kereskedelmi és családi kapcsolatok iránya a hidak építésekor még észak-déli volt, mivel a monarchia idején egy államalakulatba tartozott mindkét part. 1920 után ugyan alaposan megváltozott a helyzet, határhidakká váltak a korábbi természetes kapcsolódási útvonalak, de legalább léteztek, használhatók voltak, s ha akadályozva, lassítva is volt az áthaladás, az Ipoly folyó mellett élőknek továbbra is mindennapi életéhez, munkájához tartoztak a hidak. A hídpusztulás sötét korszaka 1944 végére és 1945 ele-Tájoló A Pösténypuszta és Petőháza közti hidat az Ipolyvarbóra vezető 2610-es útról a 2616- os útra letérve érhetjük el. A híd táblája a 48,109/19,494- es GPS-koordinátánáltalálható. jére tehető, amikor az előrenyomuló szovjet haderő ellen védekező német hadsereg az Ipoly-hidak java részét elpusztította, maga mögött felrobbantva az átkelésre alkalmas helyeket. A roncsok pedig az új határmegvonások miatt sok helyen nem épültek újjá. A Pösténypusztát Petőházával összekötő vaskonstrukciós hídnak egy idő után még a hídfőcsonkjait is lebontották. Hídverők ellenáradásban Hogy mennyire nem könnyű hidat építeni, erről sokan tudnának mesélni. Ahogy arról is, hogy minden kezdeményezésnek kell hogy legyen egy mozgatórugója, egy ember, aki céltudatosan, időt, pénzt és fáradságot nem kímélve minden létező kapcsolatot mozgósítva elindítja az ügyet. Az Ipoly-hidak újjáépítésének ügyét 2004-ben kezdeményezte egy polgári társulás, ennek a mozgatórugója volt a hét éve, 2011. március 5-én váratlanul elhunyt Molnár Katalin, akit sokan a vidék jótevőjének, a diplomácia helyi nagyasszonyának, a hidak újjáépítésében pótolhatatlan szerepet játszó embernek tartanak. A kezdeményezés 2004-ben nem állt meg a tervezgetés szintjén, világos célkitűzésük volt egy évtizeden belül legalább két híd megépítése, és a pályázati lehetőségekhez mérten további hídépítések előkészítése. 2005-ben Molnár Katalin és szakemberek csapata a néhány hete elhunyt Agócs Zoltán hídépítő mérnök professzort is megnyerte az ügynek, az ő vezetésével járták végig akkor az összes, a második világháború alatt elpusztult híd helyét. A munkák gyorsítása céljából felméréseket, megvalósíthatósági tanulmányokat készítettek, helyi, megyei és országos szintű politikai előkészítést folytattak. A két leghamarabb újjáépítendő híd pedig a Rárós és Ráróspuszta, valamint a Pösténypuszta és Petőháza közti híd lett. A 2004-es uniós csatlakozás segítette a hídépítőket, 2006-ban már a pályázatok készültek, majd a kormányközi szerződések aláírására került sor. Az alapkőletételek után a tényleges munka is megkezdődött. A 2010-es árvizek hátráltatták a munkálatokat, amelyek csak 2011-ben indultak be újra teljes gőzzel. Molnár Katalin sajnos nem élte meg az ünnepélyes hídavatásokat, 2011. március 5-én váratlanul elhunyt. A Rárós és Ráróspuszta közti hidat 2011. október 11-én, a Pösténypuszta és Petőháza köztit2012. február 24-én avatták fel. 2012 januáijában pedig az akkori szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda leleplezte Petőháza mellett azt az emléktáblát, amelynek szlovák nyelvű szövege szerint „a Katalin nevet a híd Molnár Katalinnak, az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás tavaly elhunyt első elnökének emlékére kapja”. Azét az asszonyét, aki egész munkássága és élete alatt hidat vert, nem éket! a gyarkemenyek ontják a rustot, ami szeicsenaes laooen komoly promema (a szerző reivéteiej
