Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-07 / 55. szám
www.ujszo.com | 2018. március 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Ficón már Soros sem segít Fico nagyívű karrierje méltatlan végjátékba fulladhat A mindig oly magabiztos Robert Fico kezdi elveszíteni a lába alól a talajt. Amikor egy miniszterelnököt saját sajtótájékoztatóján úgy röhögnek képen az újságírók, hogy aztán ennek híre bej álja országot-világot, onnan már aligha van visszaút. Fico egyetlen dologban lesz érdekelt a következő napokban: feszültséget szítani, hitelt rontani, ahol csak lehetséges. Ebben segítségére lesznek az összeesküvés-elméletek gyártói, az olcsó újságíróhamisítványok és egyéb kétes elemek - ilyenekből pedig nincs hiány a környezetében. Jelen pillanatban úgy tűnik, Fico nagyívü karrierje méltatlan végjátékba fulladhat. Néhány hete még egy européer, az uniós magba igyekvő vezetőként villogott, most pedig a legolcsóbb konteókkal próbálja menteni a bőrét. Alighanem látja, a bukás már elkerülhetetlen, s csak akkor úszhatja meg a valódi felelősségre vonást, ha minél nagyobb káoszt idéz elő és minél több embert ugraszt egymásnak. Soros nevének puszta említésével elérheti, hogy egyes választók figyelmét eltereli a valós és aktuális problémákról, és konfliktust szíthat. Fordulatot azonban ez már nem hozhat, ahhoz hosszabb ideig és intenzívebben kellett volna mosni az emberek agyát. Ez a próbálkozás egy elkeseredett kitörési kísérlet az ostromgyűrűből. Számíthatunk még néhány hasonlóra, s ne csodálkozzunk, ha egyre alpáribbak lesznek. A tegnapi sorosozással ugyanakkor Fico egy oly an határt is átlépett, amit a Hídnak egyetlen percig sem szabadna tolerálni. Ha az eddigiek nem jelentettek elég motivációt egy gyors és radikális döntéshez, akkor most már el kellett jönnie az ideális pillanatnak. A sorosozás Szlovákiában hagyományosan a nacionalista eszköztár része, s amikor Soros neve szóba kerül, már nem vagyunk messze a magyarellenes indulatoktól. Persze: bár soha ne jutnánk el megint odáig! Ha a Híd mégis kivár további egy hetet, amíg Bugár Béla a Maldívszigeteken koktélozgat, azt kockáztatja, hogy a helyzet az országban tovább fajul. Itt most már nem elég nyúlfarknyi nyilatkozatokban reagálni, a Hídban minden józan emberre most rögtön van szükség, hogy kimondják: a harmadik Ficokormánynak vége. Sorozatainkról VERES ISTVÁN F orrp faleveleket hordott a szél, amikor Bandika és Ervin kérdést szegezett a pincémőnek: nem lehetne-e kinyitni az ablakot. De nem is falevelek voltak igazából, hanem vizes hódara, mely az erős szél miatt úgy sziszegett az ablakpárkányon, mint valami elszabadult, neveletlen novemberi levéláradat. Bandika, szokásához híven az egykori Osztrák-Magyar Monarchia viselt dolgairól kezdett beszélni. Ervin pedig hagyta, majd kifejtette: egyre inkább úgy érzi, hogy a monarchia utódállamaiban hova tovább, egyre több a közös. Példát is mondott: kicsit olybá tűnik neki, mintha bizonyos dolgok Szlovákiába még mindig Magyarország felől szivárognának befelé, némi fáziskéséssel. Bandika érdeklődéssel hallgatta, közben ballal becsukta az ablakot. Ervin még jobban bekúszott a jelenség bőre alá, és megemlítette utódállamiságunk, vagy ha úgy valakinek jobban tetszik, közép-európaiságunk néhány fontos alappillérét: a Szerencsekerék, a Dallas, továbbá a Mindent vagy semmit! című egykori tévéműsorokat, melyek térségünk lakóinak identitástudatát hasonló időben és intenzitással pallérozták a kilencvenes évek során. Annyicska különbséggel, hogy Szlovákiában egy-két év késéssel tűzték őket műsorra, vagyis a szlovákiai magyar, vagy ha úgy valakinek jobban tetszik, felvidéki televíziónézők már jól ismerték mindegyiket a pesti csatornákról, amikor elkezdte őket sugározni Pozsony. így mondták akkor még, hogy mi van a Pozsony egyen? Tedd át a Pest kettőre, már megy a film! Időnként pedig kicsit föl is vidultak, vagy háborodtak, hogy miért lett Szamanta neve Pozsonyon Sue Ellen, a Dzsokié meg Dzséj Ár. Holott I 7 Olasz póker DUDÁS TAMÁS A lig volt még időnk megünnepelni a német kormánykoalíció véglegesítését vasárnap, máris új politikai bonyodalmaknak nézünk elébe Olaszországban. Míg Franciaországban és Németországban sikerült féken tartani a populista pártok előretörését, a gazdasági és migránsproblémákkal küszködő Olaszországban a polgárok egyértelműen a populista pártok kezébe helyezték az ország jövőjét. A kiábrándult olaszok már nem hisznek az eddig kormányzó balközép Demokrata Párt politikusainak, ezért tömegesen fordultak el a párttól. Matteo Renzi pártja nem tudott megújulni, és nagyot bukott. Nagy győzelmet ünnepelnek viszont az olasz populista pártok, amelyek sikeresen lovagolták meg az országban uralkodó rossz közhangulatot. Kimagaslóan jól szerepelt az Öt Csillag Mozgalom, mely Olaszország legerősebb politikai pártja lett vasárnap. A mozgalom egy tipikus elitellenes, populista szerveződés, fő célja a korrupt politikai elit eltávolítása és a régi politikai rendszer megszüntetése. Abszolút többséget azonban nem sikerült szerezniük, ami nagyban bonyolítja a párt kormányzási ambícióit. Az állandó konfrontációra kihegyezett politikai irányvonallal nem lesz könnyű koalíciós partnert találni. A Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép pártszövetség is a választás győztesének tekinti magát, és készen áll a kormányalakításra. Berlusconi azonban nem lehet igazán elégedett, a szintén populista Liga lett ugyanis a pártszövetség legsikeresebb pártja. Az északi jelzőt elhagyó Liga újrateremtette magát az elmúlt néhány évben, ma már nem a déliek ellen, hanem migránsok ellen kampányolnak. Matteo Salvini, a Liga vezére migránsok százezreinek kitoloncolásával kampányolt, ami szemmel láthatóan jól rezonált a választók körében. Habár már Salvini is bejelentette igényét a kormányfői posztra, a jobbközép pártszövetség sem tudott kormányzásra alkalmas többséget szerezni. A fő olasz pártok közötti kapcsolatokat ismerve nem túlzás azt kijelenteni, hogy abszolút többség híján nagyon bonyolult koalíciós tárgyalások várhatóak a következő hetekben. Salvini már többször kijelentette, hogy nem tud kormánykoalíciót elképzelni az Öt Csillag Mozgalommal, a Demokrata Párt viszont a jobbközép pártszövetséggel való együttműködésre mond nemet. Az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt koalícióját nem lehet teljesen kizárni, de a Demokrata Párt jelenleg ellenzéki szerepre készül. Olaszországban olyan pókerjátszma van kialakulóban, amelyben egyikjátékosnak sincsenek igazán jó lapjai, ezért egy jó blöffhek kulcsszerepe lehet. A lapokat megkeverheti Sergio Mattarella köztársasági elnök is, hiszen nem mindegy, ki kap elsőként lehetőséget a kormányalakításra. Az sem elképzelhetetlen, hogy a játékosok idővel bedobják lapjaikat, és egy új leosztással próbálnak szerencsét az előrehozott választásokon. Egy biztos, Európa nagy figyelemmel fogja kisémi az olasz játszmát, hiszen ennek végeredménye nagy hatással lehet az egész unióra. FIGYELŐ Az olaszok haragja érvényesült Az olaszok az ország politikai és migrációs helyzete miatti haragjukat fejezték ki azzal, hogy a legtöbb szavazatot az Öt Csillag Mozgalomra és a Liga vezette jobbközépre adták a parlamenti választásokon - írta a tegnapi olasz sajtó, amelynek információi szerint a kormányalakítási egyeztetés április 2-án kezdődik el. Az II mindeközben egyébként az angol eredetiben is ezek a szereplők nevei, Dzsokivá meg a Szamantává csupán a magyar szinkronstúdió kimeríthetetlen kreativitásából kifolyólag hungarizálódtak. És a sorozat folytatódik, húzott elő egy feketére polírozott Peterson Bulldog gyökérpipát Ervin, hiszen most, hogy Szlovákiában mindenki a kormány(fő) viselt dolgairól, összeköttetéseiről és felelősségéről beszél, a kormányfő a Pozsonyon műsorra tűzi a sorozatot, melyet a pesti adók már oly olajozottan sugároznak egy ideje. Ez pedig nem más, mint a nagy So-So-So- Sorosozás. A történet, meg hát az összefüggés lényege Ervin szerint Foglio politikai napilap elemzése szerint a „haraggal teli” Olaszország adta a szavazatok egyharmadát az Öt Csillag Mozgalomra (M5S). „Ez volt a bosszúja Itália elfeledett részeinek”, amelyek úgy érezték, hogy a többi párt teljesen magár.a hagyta őket a szegénységgel, a migrációval és a korrupcióval szemben - írta az újság. Politikai korszakváltásról írt a Corriere della Sera, amely szerint március 4-én véget ért a második olasz köztársaság. (MTI) az, hogy van egy elsőre szimpatikus és kedélyes horgász, és hű társa, a kis zöld kukac, akik nagyon szeretnének halat fogni, de valahogy sosemjön össze nekik. Nagyjából azért, mert nem értenek a dolgukhoz, de ezt így sosem ismerik el, inkább trükközgetnek, és álproblémákkal szórakoztatják a tévénézőket. Ervin annyira belemerült saját előadásába, hogy cigarettája a hamutálcán önerejéből végigégett. Bandika csak bámult, és mivel utálta az összefüggéseket (náluk jobban talán csak a kézilabdát), felemelt mutatóujjal közölte, hogy a meteorológusok szerdára ígérik a tavaszt. SZALAY ZOLTÁN (Lukács Zsolt karikatúrája)
