Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-01 / 50. szám
Interjú - Beköszönő^ 10KÉRDÉS Józan László SZÍNMŰVÉSZNEK Életfilozófiám: Segítsünk másokon, mert mások is mi vagyunk! (Luther) 1 Hogyan jelle• mezné három szóval önmagát? Hűség. Emberség. Kíváncsiság. 2 Miből áll egy • átlagos napja? Mindig az adott naptól függ. Az adott nap pedig a munkától, például forgatásoktól, színházi előadásoktól, próbáktól, koncertektől, felolvasóestektől függ. Ilyen a színészet. 3 Mivel tölti • szabadidejét legszívesebben? Pihenéssel, edzéssel, egy jó beszélgetéssel a barátaimmal. Tudatosan törekszem arra, hogy még a legsűrűbb napjaimban is legyenek szabad perceim. Máskülönben nem tudnék honnan erőt gyűjteni. Aki nem tud lazítani, hamar lejár. életmód megalapozásához. Fontosnak tartom a testedzést. A futást a szabadban. Egyáltalán: minél többet lenni a szabadban. Igyekszem odafigyelni az egészséges táplálkozásra, ezt most tanulom szakértők segítségével. 6 Az alternatív vagy • a hagyományos gyógymódban hisz? Ha segít, mindkettőben. 7 Mivel oldja • legeredményesebben a stresszt, és hogyan töltődik fel? (Lásd: 3. és 5. kérdés) 8 Volt olyan él• ménye, amely megváltoztatta életszemléletét? Tizennyolc évesen jöttem át Kárpátaljáról Budapestre, amikor felvettek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Szerető és támogató családból érkeztem, otthon sosem voltam egyedül. Budapesten viszont nem ismertem senkit. Ez a hirtelen magány megtanított küzdeni is, de soha nem mások kárára. 9 Szokott foga• dalmat tenni? Ha igen, legutóbb mit fogadott meg? Szoktam. Ha elmondanám, már nem is hinnék benne. Mit üzen i V / » az Egészség Extra olvasóinak? Mindig merjenek váltani, ha már belefáradnak dolgokba. De előtte aludjanak egy jót! 4 Ha lehetősége • lenne, hova költözne, és miért épp oda? New Yorkba. Mert szilveszterkor szeretnék a Times Square-en állni. 5 Mit jelent • önnek az egészséges életmód? Még ha az én életmódomba nem is fér bele, a megfelelő alvás jó kezdet az egészséges Bár ismertség tekintetében a vitaminok között még mindig a C vezet, ám ahogy közeledik a tavasz, egyre többször kerül szóba a D, amelynek fő természetes forrása a napfény. Bebizonyosodott: nem véletlen, hogy a nátha- és influenzajárvány, valamint más felső légúti betegségek épp a borongós, napfényhiányos hetek után tombolnak. Nem titok az sem, hogy a népesség jelentős hányada szenved hiányt ebből a vitaminból, ami nemcsak az idénybetegségek elleni védelemért felelős. Tőle függ például az immunrendszer állapota is, ami mindennél fontosabb, hiszen akinek saját védekezőrendszere jól működik, az a veszélyek döntő részét simán el tudja kerülni, a daganatos betegségektől kezdve egészen az autoimmun betegségekig. És a csontritkulásról, valamint a szív- és érrendszeri betegségekről még nem is szóltunk. Sajnos a szükséges D-vitamin-mennyiségnek mindöszsze 1 százalékát tudjuk élelemmel pótolni. A többihez - ha tetszik, ha nem - a napsugár közreműködésével kell jutnunk. Ám a tetőtől talpig csokibama bőr sem garancia arra, hogy elegendő D-vitamin áll szervezetünk rendelkezésére. Megszívlelve a bőrgyógyászok jogos figyelmeztetéseit, elővigyázatosságból sokan magas faktorszámú készítményeket használnak, ami viszont a napsugaraknak épp azt a tartományát hatástalanítja, amely a vitaminképződéshez kell, s 11 és 15 óra között ki sem merészkednek a napra. Meg kell találnunk az észszerű kompromiszszumot a megfelelő D-vitamin-szint megteremtése és bőrünk egészségének megóvása között: amint lehet, védőkrém nélkül legfeljebb 15-20 percre, ne hosszabb időre menjünk ki a napra, utána pedig már védjük bőrünket. Lehet, hogy bronzbarna színünk nem lesz, de annyit elérünk, hogy D-vitamin-tartalékaink legalább részben feltöltődnek. Egészség EXTRA 2018. Március
