Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-05 / 53. szám

www.ujszo.com I 2018. március 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Irodalom és élet Regényt olvasva borzongani jó, az életben vérfagyasztó LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ A Anasoft Litera idei zsűrijének / M tagjaként fél JL. JWL.JLJ éven át lázban égtem, és készültem arra, hogy be­jelentsük, melyik az a tíz könyv, amelyet érdemesnek tartunk a ran­gos irodalmi díjra. De a bejelentés napján mindez háttérbe szorult, mert azzal egy időben, amikor az eredményt a Rádió Devín élő adá­sában kihirdettük, a kulturális mi­niszter tartott sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy lemond. Ez volt a nap híre. Hogy melyik író melyik könyve tetszett a zsűrinek, másod­lagossá vált. A zsűri tagjaként kezembe került mind a 230 könyv, amely 2017-ben a szlovák prózairodalomban meg­jelent. Nagy felelősség kiválaszta­ni, ezek közül melyik tíz a legjobb, irodalmi szempontból a legértéke­sebb. Száz könyvből nagyjából csak tíz igazi szépirodalom, a ma­radék kilencven általában krimi vagy szerelmes regény. Amikor a zsűri összeült megbeszélni és el­dönteni, kik kerülnek a tízbe, szóba került az is, milyen kár, hogy 2017- ben nem született olyan színvona­las prózai mű, amely az aktuális társadalmi helyzetre reflektálna. A legjobbnak ítélt könyvek inkább az ember intim szférájával foglalkoz­nak, olyan témákat boncolgatnak, mint az emberi kapcsolatok, a csa­ládi viszonyok, az öregedés, eset­leg tipikus posztmodem irodalmi eszközökkel, például a szerző és a szereplő kapcsolatán keresztül. A krimiirodalomban pedig sok a maffiával és a korrupciós ügyekkel foglalkozó történet. Amikor ezeket olvastam, arra gondoltam, milyen jó, hogy ez csak irodalom, csak fikció, nem más, mint izgalmas sztori. De a múlt hét óta ez is meg­változott. Az egyik legjobb krimit Soltész Árpád újságíró jegyzi. Regénye, a Mäso: Vtedy na vychode (Hús: Volt egyszer egy vadkelet) a ki­lencvenes években, Kelet-Szlová­­kiában játszódik. A pénteki pozso­nyi megemlékezésen Soltész is be­szélt. Azt mondta, folytatják, amit Ján Kuciak már nem fejezhetett be. Ezért fognak dolgozni az újságírók, de nem csak ők. Mindenki más is, például azok az állami alkalmazot­tak, akik tisztességesen akarják végezni a munkájukat, csak nem mindig engedik nekik. Nem azt sajnálom, hogy múlt héten nem az Anasoft Litera díja­zottjainak bejelentése volt a legna­gyobb kulturális hír. Azt azonban nagyon sajnálom, hogy a gyilkos­ság, az elveszett életek, a maffia, a korrupció nem csupán regénytéma és nem csak fikció. Regényt olvas­va borzongani és félni jó. Az élet­ben vérfagyasztó. Afelvételen egy Robert Ficóéhoz a megtévesztésig hasonlító hang bejelenti, hogy honnan van a pénz (Cartoonizer) Trumpnak tetszik az örökös elnöki cím Dicsérte Donald Trump ameri­kai elnök Hszi Csin-pinget, amiért Kína örökös elnöke akar lenni; viccelődve arra is utalást tett, hogy egyszer az Egyesült Államokban is be kellene vezetni ezt. Trumpot a CNN idézte, a hírtele­vízió birtokába került egy hangfelvé­tel a beszédről, amely szombaton hangzott el a politikus floridai nya­ralójában, a zárt ajtók mögött tartott republikánus adománygyűjtő ebé­den. „Hszi Csin-ping most életre szó­lóan elnök. És ő nagyszerű” - han­goztatta Trump, szavait hangos ne­vetéssel fogadta a hallgatóság. „Néz­zék csak, neki sikerült. Azt hiszem, ez nagyszerű. Egyszer talán majd ne­künk is meg kell próbálkozni ezzel” - tette hozzá viccelődve Trump, és „nagyszerű úriembernek”, az elmúlt száz év legerősebb kínai elnökének nevezte Hszi Csin-pinget. Megje­gyezte, hogy Hszi „iszonyatosan jól” bánt vele a novemberi pekingi láto­gatása idején. Az Egyesült Államokban az első elnök, George Washington példája nyomán az volt a hagyomány, hogy a mindenkori elnök csak egyszer indult újra a választáson, bár az alkotmány­ban erre vonatkozó korlátozás nem volt. Egyetlen kivétel volt, Franklin Roosevelt, akit négyszer választottak meg elnöknek, először 1932-ben. Az Egyesült Államokban 1951-ben lé­pett hatályba a 22. alkotmánymódo­sítás, amely kimondta, hogy egy sze­mély csak kétszer választható elnök­ké. Kínában jelenleg ugyanez a hely­zet: az alkotmány két ciklusban kor­látozza az elnöki hatalomgyakorlást. A korlátozást azért foglalták az al­kotmányba, hogy elkerüljék a tartós egyszemélyes uralmat, az államala­pító Mao Ce-tung idejére (1949-1976) jellemző belharcokat, és előnyben részesítsék a kollektív ve­zetést. A Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottsága azonban kezdeményezte, hogy töröljék az al­kotmányból ezt a korlátozást, a kínai parlament ülésszaka ma kezdődik, és várhatóan megszavazzák a párt ja­vaslatát. Hszi Csin-ping évtizedek óta a leg­nagyobb hatalmú vezető, pártfotitká­­ri tisztségét tavaly október végén erő­sítették meg. Hszi már a kongresszus előtt nekilátott tekintélyének megszi­lárdításához, riválisainak háttérbe szorításához, megalapozva az utat programjának megvalósításához. A program része volt az is, hogy teore­tikus kérdésekkel kapcsolatos gon­dolatait a kongresszuson beillesztet­ték a párt alkotmányába, illetve az, hogy tovább erősödjön személyének kultusza. (MTI) Kaliiiák kínlódása LAJOS P. JÁNOS Nem okozott meglepetést Robert hétvégi médiaszereplése, a belügyminiszterről bebizonyosodott, hogy nagyon hozzá­nőtt a miniszteri bársonyszék. Továbbra sem érzi a helyzet súlyát, nem veszi észre, hogy ő már akkor sem maradhatna belügyminiszter, ha a rendőrség egy héten belül elfogta volna Ján Ku­ciak és barátnője gyilkosát. Kalináknak ugyanis nem elsősorban a gyilkosság kivizsgálása vagy az olasz maffia Kuciak utolsó cikkében ismertetett szlovákiai térnye­rése miatt kellene lemondania - bár ez utóbbi önmagában is elég ok le­hetne a távozására. Neki most nem azt kellene bizonygatnia, hogy .je­lenleg minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy megoldjuk a gyilkos­ságot, felelősségre vonjuk az elkövetőket, a megrendelőket”. Ebben a helyzetben nem mondhatja, hogy „ezt követően fogjuk kezelni az összes többi témát”. Neki erre már nincs ideje. Egyszerűen azért kell mennie, mert belügyminisztersége idején megöltek egy újságírót, és a gyilkosság - a rendőrség által legvalószínűbb verzió szerint is - az új­ságírói munkájával függ össze. Ennyinek elégnek kellene lennie ah­hoz, hogy a belügyminiszter felálljon a székéből, hiszen ilyen valóban nem történt még Szlovákia modem kori történelmében. A hétvége után azt is tudjuk, hogy a kormányban Kalinák távozását csak a Híd követeli. A belügyminiszter nem lenne ilyen magabiztos, ha nem tudná, hogy pártja - és annak elnöke, Robert Fico - nem fogja kezdeményezni a visszahívását. A belügyminiszter távozását az SNS sem fogja követelni, elég egyértelműen elmondták ezt a párt képvise­lői. E kommentár írásakor még nem lehetett tudni, miről beszél Robert Fico és Andrej Danko vasárnap este a szlovák televízióban, de a Smer és az SNS képviselőinek eddigi megnyilvánulásai azt sejtették, hogy nem Kalinák lemondásáról. Az is biztos, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a kormány buká­sához, hiszen a Híd a szerdai követelését már határidőhöz kötött ulti­mátummá változtatta azáltal, hogy bejelentette, jövő héten hétfőn összeül a párt országos tanácsa, és a kormánykoalícióban való mara­dásról is tárgyalni fog. Egy hetük van Bugáréknak arra, hogy meg­győzzék a két másik pártot - pontosabban elsősorban a Smert és Robert Ficót- Kalinák menesztéséről. A másik oldalon egy hete van Ficónak arra, hogy felmérje, milyen helyzetbe^ is van a kormánya. El kell dön­tenie, hogy Kalinákhoz vagy a kormányhoz ragaszkodik-e jobban. Azt is tudatosítani kell azonban, hogy a Híd esetleges kilépésével Kalinák nem bukik meg automatikusan, miniszterként a helyén marad. A Smer és az SNS még hónapokig elhúzhatja a kormányválságot, az előrehozott választások kihirdetéséhez ugyanis 90 képviselő szavaza­tára van szükség, vagyis a Smer és az SNS képviselői egy részének is meg kell szavaznia. Eddigi nyilatkozataik alapján a két párt a lehető leghosszabb ideig ragaszkodni fog kormányzati posztjaihoz. Az ál­lamfő ugyanis csak bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben osz­lathatja fel a parlamentet és írhat ki új választásokat. A parlament feloszlatásának legrövidebb határideje is három hónap, ha abban az időszakban egyszer sem ülne össze, vagy mindannyiszor határozatképtelen lenne. Legkésőbb jövő héten kiderül, hogy hosszan elhúzódó kormányvál­ságra számíthatunk-e, vagy gyors minisztercserére. A Hídnak ugyanis más választása már tényleg nincs, mint kitartani Kalinák leváltása mellett, akár a kormány megbuktatása árán is. FIGYELŐ Máris perelnek a lengyelek Méghozzá az illusztrációként használt fénykép miatt. Alig lépett életbe a lengyel Nemzeti Emléke­zet Intézetéről (IPN) szóló, nem­zetközileg vitatott törvény, egy kormányhatalomhoz közeli len­gyel szervezet máris beperelt egy argentin honlapot a „lengyel nemzetnek okozott kár miatt”. A Rágalmazás Elleni Lengyel Li­ga (RDI) panasza szerint a Pagina 12 nevű argentin honlap „tenden­ciózusan”, a témához nem illő fényképpel illusztrált egy olyan cikket, amely az 1941-esjedwab­­nei pogromról szól. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének 2003-ban lezárt vizsgálata szerint az északkelet-lengyelországi vá­rosban legalább 340 zsidó lakost ölt meg kegyetlen módon a hely­beli lengyel polgári lakosság, minden bizonnyal a megszálló náci németek sugallatára. Az RDI szerint az argentin honlap, illetve újságírója, Federico Pavlovsky a cikkét olyan fényképpel illuszt­rálta, amelyen a II. világháború utáni antikommunista lengyel fegyveres ellenállók csoportja látható, és ezzel „szándékosan ár­tani akart a lengyel nemzetnek, rossz hírét akarta kelteni a lengyel katonáknak”. A csütörtökön hatályba lépett len­gyeljogszabály értelmében az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak azok ellen, akik a tör­vény szerint a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német Harmadik Birodalom bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan kisebbí­tik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. A lengyel konzer­vatív kormányzó párt által javasolt jogszabály heves vitát eredmé­nyezett Izraellel, mert Jeruzsálem szerint gátolja a holokauszttal kapcsolatban a szólásszabadságot. Az Egyesült Államok is kifogá­solta a törvényt, arra figyelmez­tetve, hogy Lengyelország meg­sértette vele stratégiai kapcsolatát Izraellel és Washingtonnal. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom