Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-05 / 53. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. március 5.1 www.ujszo.com Megalakulhat az új német koalíciós kabinet Dietmar Nietan, az SPD kincstárnoka (balra), Olaf Scholz megbízott pártel­nök és a tagság. A két SPD-vezető tegnap szociáldemokraták főhadiszállá­sán, a berlini Willy Brandt Házban jelentették be, hogy a párttagok a koalíciós szerződés elfogadására szavaztak (siTA/AP-feivétei) RÖVIDEN Trump adót vetne ki az európai autókra Washington. Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg szombaton az Európai Uni­ót, hogy „adót fog kivetni az Eu­rópában gyártott autókra”, ha az unió tényleg megtorló intézke­déseket hoz válaszul arra, hogy az Egyesült Államok vámot ké­szül bevezetni az acél és az alu­minium importjára. „Ha az EU tovább akarja emelni az ott tevé­kenykedő amerikai vállalatokat sújtó-márma is jelentős mértékű - vámokat és korlátokat, akkor egyszerűen adót fogunk kivetni az autóikra, amelyek sza­badon áramlanak be az Egyesült Államokba” - írta Trump a Twit­­teren. „Ok ellehetetlenítik, hogy eladjuk náluk az autóinkat. Ez hatalmas kereskedelmi egyen­súlytalanság!”-tette hozzá. (MTI) Az al-Kaida jelentkezett Ougadoudou. Az al-Kaida ter­rorszervezet mali ága jelentkezett szombaton az előző napi, 16 ha­lálos áldozatot követelő Burkina Fasó-i terrortámadások elköve­­tőjeként. Az Alakhbar mauritá­­niai hírügynökség idézte az al- Kaidához köthető a Dzsamaa Nuszrat al-Iszlám va al-Muszli­­mín nevű szervezet közleményét, amely szerint az ougadoudou-i katonai főparancsnokság és a francia nagykövetség elleni tá­madásokat az emberei hajtották végre, válaszul arra, hogy nem­régiben a francia katonák meg­ölték a szervezet egyik vezetőjét, Mohamed Hcen al-Ancarit. A fegyveresek pénteken támadták meg katonai főparancsnokságot és a francia nagykövetséget. A terrorcselekményben 16 ember halt meg, köztük 8 támadó. (MTI) Újabb koalíciós válság Izraelben Jeruzsálem. Előrehozott vá­lasztásokkal fenyeget a legújabb koalíciós válság Izraelben az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését követelő új törvényjavaslat miatt - jelentet­ték a helyi lapok. Az ultraorto­dox Egységes Tórapárt bejelen­tette, hogy csak akkor hajlandó megszavazni a költségvetést, ha elfogadják a jesivákban, vallási iskolákban tanulók katonai szolgálat alóli felmentését sza­vatoló törvényjavaslatukat. Avigdor Liberman védelmi mi­niszter, a Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) párt elnöke viszont kijelentette, hogy pártja nem hajlandó megszavazni az indít­ványt. Móse Kahlón pénzügy­­miniszter pedig azt hangoztatta, hogy ha e héten nem fogadják el a 2019-es büdzsét, akkor kilép a kormányból. A helyi szakértők elemzései szerint az ultraorto­doxok azért ragaszkodnak kez­deményezésükhöz, mert attól tartanak, hogy a Benjámin Ne­tanjahu elleni korrupciós ügyek miatt a kabinet nem fogja kitöl­teni elvileg 2019-ig kapott man­dátumát. Ezért minél hamarabb szeretnék meg-oldani számukra kedvezően a nekik legfontosabb kérdést. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs. A nómet fővárosban tegnap a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői bejelentették, hogy a tagság 66,02 százalékos többséggel megszavazta a CDU/CSU-val kidolgozott koalíciós szerződést. A CDU/CSU pártszövetséggel 2013-ban kezdett kormányzás foly­tatásának ügyét eldöntő szavazáson a 463 723 szavazásra jogosult párt­tag 78,39 százaléka vett részt, és az érvényesen szavazók 66,02 száza­léka voksolt a koalíciós szerződés elfogadására - ismertette a köz­jegyző által hitelesített eredményt Dietmar Nietan kincstárnok. A le­adott szavazatok száma 378 437 volt, az érvényes szavazatok száma 362 933. A szerződésre 239 604 párttag szavazott, ellene pedig 123 329. Ez azt jelenti, hogy az SPD aláírja a koalíciós szerződést, a CDU/CSU- val, és megalakulhat az új koalíciós kormány. A CDU már megnevezte miniszterjelöltjeit, nekik hat tárca jut, és fele-fele arányban jelöltek nőket és férfiakat. A CSU három tárcát kap, ma jelentik be, hogy kik­ből lehetnek miniszterek. Horst Se­ehofer pártelnök várhatóan szövet­ségi belügyminiszterként folytatja pályafutását. Az SPD-nek szintén hat tárca jut, és a napokban jelentik be, kiket jelölnek miniszternek. Azt már tudni, hogy fele-fele arányban jelölnek nőket és férfiakat, lesznek közöttük új arcok és olyan politi­kusok is, akik eddig is tárcavezetők voltak. Az új szövetségi kormány - An­gela Merkel negyedik kormánya, és harmadik nagykoalíciós kormánya - várhatóan március 14-én, a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választások utáni 170. napon alakul meg. Ez az eddigi leghosszabb kor­mányalakítási folyamat Németor­szágban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Olaszországban több mint 46 millió választópolgárt vártak tsgnap az urnákhoz, ők a Matteo Rsnzi vezette balközép, a Silvio Berlusconi vezette jobbközép és a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Moz­galom jelöltjei közül választ­hattak tagokat a parlamenti alsó- és felsőházba. A szavazóhelyiségek tegnap reg­gel 7-től este 11 óráig voltak nyitva. A szavazatszámlálás azonnal elkez­dődött, de minden voksot várhatóan csak mára számolnak össze. Az utolsó felmérések a Berlusco­ni vezette jobbközép koalíció győ­zelmét jósolták 37-40 százalék kö­zötti eredménnyel. A biztos kor­mányalakítási többséghez azonban legalább 40 százalék szükséges. A Az SPD tervei szerint a ciklus kö­zepén megvizsgálják a koalíciós szerződés végrehajtásának alakulá­sát, és eldöntik, hogy érdemes-e a ciklus második felében is együtt kormányozni a CDU/CSU-val. A nagykoalíció folytatása ellen indított kampány vezetője, Kevin Kühnert, az SPD ifjúsági szerveze­tének (Jusos) elnöke a Twitteren azt írta, hogy csalódott az eredmény miatt, de a Jusos tovább dolgozik majd a párt megújításáért. Angela Merkel pártelnök-kancellár a CDU Twitter-oldalán közölte, hogy koalíciót a Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), a Matteo Salvini vezette Északi Liga és a Giorgia Me­­loni irányította Olasz Testvérek (Fdl) alkotja más kisebb pártokkal. Berlusconi Antonio Tajanit, az Eu­rópai Parlament elnökét jelölte mi­niszterelnöknek, Matteo Salvini pe­dig saját magát, arra az esetre, ha pártja szerezne több szavazatot. Az Északi Liga az ország északi részén elsöprő többségre számít. A jobbközép koalíció ígéretei kö­zött az adók csökkentése kapott hangsúlyt, valamint a migrációs helyzet rendezése a határvédelem erősítésével és az illegális beván­dorlók kiutasításával. A jobbközép vetélytársának az öt­évi ellenzéki politizálás után kor­mányra törő Öt Csillag Mozgalom (M5S) számított. A populista és eu­­róellenes párt 31 éves miniszter­elnök-jelöltje, Luigi Di Maio már a kampány utolsó napjaiban bemutat­gratulál az „egyértelmű eredmény­hez”, és örül, hogy az eddigi koalíci­ós partnerekkel együtt dolgozhat Né­metországért. Emmanuel Macron francia ál­lamfő üdvözölte tegnap az SPD tag­ságának döntését. „A köztársasági elnök üdvözli az SDP-szavazás eredményét. Ez jó hír Európának. Franciaország és Né­metország együtt fog dolgozni a kö­vetkező hetekben új kezdeménye­zéseken és az európai projekt to­vábbvitelén” - közölte a francia el­nöki hivatal. ta reménybeli kormánya névsorát. Az M5S ereje megközelítheti a 30 százalékot, amivel a legnagyobb párt lehet. A múlttal ellentétben azonban az M5S most nem záija ki az esetle­ges koalíciót más pártokkal a kor­mányzás érdekében. A Matteo Renzi vezette, balközép Demokrata Párt (PD) támogatottsá­gát a felmérésekjóval 25 százalék alá becsülték. Ez is elegendő lehet azonban egy kormánykoalícióban történő esetleges részvételhez. Elemzők hosszú és nehéz kor­mányalakítási időszakot jósolnak, a szakértői kormány lehetőségét sem zárva ki. Stefano Polli, az ANS A olasz hír­­ügynökség igazgatóhelyettese úgy ítélte meg, hogy a Silvio Berlusconi vezette jobbközép kapja a legtöbb szavazatot, de az Öt Csillag Moz­galom (M5S) lesz a legnagyobb párt, mégis úgy tűnik, hónapokat kell majd várni a kormányalakításra. Szöul különleges megbízottakat küld Phenjanba Szöul. Mun Dzse In dél-koreai államfő különleges megbízotta­kat, többek között nemzetbizton­sági főtanácsadóját és a titkos­­szolgálatok vezetőjét küldi Észak-Koreába, hogy megbe­széléseket folytassanak a Wa­shington és Phenjan közötti pár­beszéd felújításának lehetőségé­ről - közölte tegnap az elnöki hi­vatal. A küldöttségnek, amely ma utazik kétnapos útra, tagja az or­szágegyesítési miniszter helyet­tese is. Jun Jang Csan, a dél-koreai ál­lamfő sajtótitkára szöuli sajtóér­tekezletén azt mondta, a megbí­zottak várhatóan arról folytatnak megbeszélést, miképpen teremt­hetők meg a feltételek az észak­­koreai-amerikai párbeszédhez, amelynek célja a Koreai-félsziget atommentessé tétele, továbbá a dél-koreai-észak-koreai kapcso­latrendszerjavítása. A nyilatkozó hozzátette, a kö­zeljövőben a dél-koreai tisztvise­lők ellátogatnak az Egyesült Ál­lamokba is, hogy Washingtonban elmagyarázzák észak-koreai út­juk eredményét. (MTI) Maradjon az előfizetési díj Genf. A svájci választók túl­nyomó többsége támogatta a közszolgálati média működé­séhez szükséges lakossági előfi­zetési díj fenntartását a tegnap tartott népszavazáson. A szava­zóhelyiségek bezárását követően az exit poll felméréseket készítő GfS közvélemény-kutató közöl­te, hogy várakozásai szerint a vá­lasztók 71 százaléka voksolt az előfizetési díj fenntartására. A népszavazást a konzervatív Svájci Néppárt (SVP), az ország legjelentősebb politikai mozgal­ma, valamint a fiatal liberális ra­dikálisok kezdeményezték. Az előfizetési díjak eltörlése mellett azt is el akarják érni, hogy az ál­lam szüntesse meg a Svájci Rá­dió és Televízió (SRF) pénzügyi támogatását. Az SVP politikusai azt vetették a közszolgáltató sze­mére, hogy balra húz. A konzervatív, populista erők hasonló célt tűztek ki Németor­szágban, Ausztriában és Dáni­ában is. A svájci kormány, valamint a pártok többsége ellenezte a re­ferendum tervét, mondván, hogy a közszolgálati média vé­gétjelentené, ha a nézők és adó­fizetők nem finanszíroznák to­vább tevékenységét. Vélemé­nyük szerint az SRF egy politi­kailag semleges műsorszol­gáltató, és ha csupán a reklám­­bevételekből tartaná el magát, akkor túlságosan kitenné magát a külső befolyásnak. Az alpesi országban 451 svájci frank a háztartások éves előfizetési díja, amelyből 20ló­ban összesen 1370 millió svájci frank bevétel keletkezett. Az SRF Svájc egyetlen közszolgá­lati rádió- és tévécsatornája, amely a négy hivatalos nyelven - német, francia, olasz és réto­­román — sugározza műsorait. Mintegy 6000 alkalmazottja van, és működését 75 százalék­ban az előfizetési díjakból fi­nanszírozzák. (MTI) Hosszú és nehéz kormányalakítási időszakot jósolnak Olaszországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom