Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-05 / 53. szám
8 RENDKÍVÜLI KIADÁS 2018. március 5.1 www.ujszo.com Nem ritkaság az újságíró-gyilkosság A máltai Daphne Caruana Galiziát a kocsijába rejtett pokolgéppel ölték meg (siTA-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években sem csökkent az újságírógyilkosságok száma. Szlovákiától egészen eltérő berendezkedésű országokban fordul elő, hogy meggyilkolják a sajtó munkatársait. Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban meghirdette, hogy november 2-a lesz a Vessünk véget az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények büntetlenségének! nemzetközi napja. A dátumválasztást az indokolja, hogy 2013. november 2-án Maliban meggyilkolták a Radio France Internationale francia rádióállomás két újságíróját. Az UNESCO adatai alapján 2006 és 2016 között összesen 930 újságírót öltek meg: 868 helyi újságírót és 62 külföldit. Ijesztően néz ki a statisztika: tízből kilenc esetben az ügy felderítetlen marad. Ismertebb újságírók ellen Málta legismertebb oknyomozó újságíróját, Daphne Caruana Galiziát a kocsijába rejtett pokolgéppel ölték meg 2017. október 16-án. Galizia 2008-tól saját blogot írt, valamint a The Sunday Times of Malta és a The Malta Independent munkatársa volt. Az újságírónő elsősorban a kormány korrupciós ügyeivel, adócsalással, pénzmosással foglalkozott. A szervezett bűnözés és a politika összefonódásáról publikált, Joseph Muscat máltai miniszterelnököt nyíltan bírálta. Többször megfenyegették és beperelték. 1996-ban a felgyújtották a bejárati ajtaját, megölték a kutyáját; tíz évvel később pedig a házuk mellett gyújtottak tüzet, amelyet szerencsére még azelőtt sikerült megfékezni, mielőtt átteijedt volna a házukra. Az elsők között foglalkozott a Panama-iratokkal, és kimutatta, hogy a miniszterelnök felesége is érintett az adócsalásban. Ezek a vádak megalapozták, hogy előrehozott választásokat íijanak ki Máltán. Az újságírónővel egy távirányítással működésbe hozott pokolgép végzett. A halála előtt két héttel állítólag arról értesítette a rendőrséget, hogy halálos fenyegetést kapott. Az utolsó blogbejegyzésében azt írta: „A bűnözők mindenhol ott vannak. A helyzet reménytelen.” A temetésén részt vett Antonio Taj ani, az FINTA MÁRK Pozsony. Nem tűnik reálisnak az a forgatókönyv, hogy Jón Kuciakás Martina Kuinírová meggyilkolását egy nemzetközi nyomozócsoport vizsgálja ki. Segítséget kaphatunk ugyan külföldről, a szlovák törvények szerint csak szlovák nyomozóhatáság illetékes a gyilkosságok ügyében. A Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban többször felmerült a kétely, hogy a hazai hatóságok képesek lennének-e kivizsgálni az ügyet elfogulatlanul és pártatlanul - ezt többek közt Zlatica Kusnírová, Martina Kusnírová édesanyja is állítja, aki szerint nemzetközi csapatnak kell kivizsgálnia lánya meggyilkolását. Európai Parlament elnöke, a máltai kormánypárti és ellenzéki politikusok azonban, a család kérésére távol maradtak. A máltai kormány egymillió eurós nyomravezetői díjat ajánlott fel, és elfogadta, hogy az FBI és az Europol munkatársai segítsék a máltai réndőrség munkáját. A fő indíték és a gyilkosság megrendelője máig ismeretlen. A meggyilkolt újságírónő fia kijelentette: a szigetország maffiállam. A világ legbefolyásosabb főszerkesztői felhívták a figyelmet az Európai Bizottság egy korábbi jelentésére, amelyben annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy Máltán a média függetlensége veszélybe került, mivel jelentős része a politikai pártok befolyása alatt áll. Bugár Béla, a Híd elnöke hasonlóképpen nyilatkozott, a nyomozás tisztaságának biztosítása érdekében szerinte más országok nyomozóit is be kellene vonni a vizsgálatba, és ha ennek törvényi akadálya van, hajlandóak ezt támogatni. Lucia Kurilovská, a Rendőrakadémia rektora szerint a törvénykezésünk ismeri a közös nyomozócsoport fogalmát - egy ilyen csoport az adott országok közti megegyezéssel jön létre, Szlovákia részéről ezt a főügyész írja alá az igazságügyi miniszterrel való megegyezés után. Jaromír Ciznár főügyész be is jelentette, minden bizonnyal létre is jön egy ilyen olasz-szlovák nyomozócsoport, Robert Kalinák belügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a cseh és olasz rendőrség mellett az Europoltól, az FBI-tól és a Scotland Yardtól is segítséget kapunk. Oroszok és ukránok A Forbes magazin orosz változatának főszerkesztőjét, .Paul Khlebnikovot 2004. július 9-én ölték meg. Késő este hazafelé tartott a szerkesztőségből, amikor egy gépkocsiból négy lövést adtak le rá. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült oknyomozó újságíró halála Oroszországban és külföldön is megbotránkoztatta a közvéleményt. Khlebnikov az 1989 utáni orosz oligarcha réteg kialakulásáról írt. Elsőként közölte a száz leggazdagabb orosz névsorát. A hatóságok három csecsen férfit tartóztattak le, majd kettőt szabadon engedtek, de a bérgyilkosság megrendelőjéig nem jutottak el. Az ugyancsak orosz Anna Polit-Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a külföldi nyomozók vezetnék az egyes nyomozásokat: az együttműködés csak szakértői szinten jön létre. A megegyezések általában egyszeriek és konkrétak, az egyes bizonyítási cselekményekkel kapcsolatosak: külföldről például segíthetnek nekünk az elektronikus eszközök feltörésében, de Tibor Gáspár országos rendőrfőkapitány szerint az amerikaiak az elkövető tett helyszínén való viselkedésének pszichológiai vonatkozásai kapcsán segítenének. „Az ilyen nemzetközi együttműködések általában akkor jönnek létre, ha az adott büntetőeljárás külföldre is átnyúlik, és szükség van az ottani szervek segítségére. Ilyenkor a nyomozás rugalmasabb, gyorsabb lehet - ám az is igaz, hogy a külföldi szakértők nálunk csak a megegyezés keretein kovszkaját, a Novaja Gazeta riporterét 2006. október 7-én a saját lakása előtt lőtték le. A hazai és a nemzetközi ismertséget a csecsen háborúról megjelent cikkei hozták meg. Mind az orosz, mind a csecsen háborús bűnökről beszámolt, Putyin elnököt kitartóan bírálta. Meggyilkolása előtt sokszor megfenyegették, le is tartóztatták, sőt, egy alkalommal megmérgezték. Emberölés vádjával öt személyt tartóztattak le, de az, hogy ki állhatott a háttérben, felderítetlen maradt. 2000. szeptember 16-án tűnt el Georgij Gongadze ukrán újságíró, filmrendező. Fej nélküli holttestére két hónappal később bukkantak egy Kijev melletti erdőben. Az Ukrajinszka Pravda alapítója és szerkeszbelül léphetnek be az eljárásba, és a nyomozást minden esetben szlovák rendőr vezeti” - magyarázta Kurilovská. A szakértő nem tudja pontosan, milyen segítség érkezik külföldről a Kuciak-gyilkosság kapcsán, de úgy gondolja, ez bizonyos szempontból függetlenebbé teheti a nyomozást. „Ha a rendőrség a calabriai maffia verziójával dolgozik, a nemzetközi szakértők tapasztalatuk révén segíthetnek abban, milyen úton haladjon a nyomozás. Ezzel ugyanis az Europolnak vagy például az Interpolnak határozottan nagyobb a tapasztalata” - tette hozzá. A nemzetközi szakértők azonban nemcsak a kettős gyilkosság vizsgálatában segíthetnek, bizonyos esetben belefolyhatnak a Kuciak utolsó cikke által feltárt ügyek vizsgálatába is. Ezzel kapcsolatban tője volt; az akkori elnök, Leonyid Kucsma kemény kritikusa. A hatóságok szerint a gyilkosságot az akkori belügyminiszter, Jurij Kravcsenko rendelte el, aki az ügyészségi kihallgatás előtt öngyilkosságot követett el. Közóp-Európában Közép-Európában utoljára 26 évvel ezelőtt öltek meg újságírót. 1992 áprilisában ölték meg Václav Dvorákot Csehországban. A nyomozás eredményét 2006-ban hozták nyilvánosságra, melyből kiderült, hogy a háttérben Frantisek Mrázek vállalkozó állhat, akinek a tevékenységéről Dvorák szorgalmasan anyagot gyűjtött. A gyilkosságot elkövető Bohuslav Hájek később eltűnt, feltehetően őt is megölték. Az újságíró-gyilkosságok és a megfélemlítések nyomán előfordul, hogy a kollégák nem foglalkoznak tovább egy témával, vagy öncenzúrát alkalmaznak. Jó stratégia lehet, ha többen dolgoznak egy témán, hiszen egy csoportot sokkal nehezebb eltenni láb alól. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) szervezett bűnözésre és korrupcióra szakosodott újságírószervezet például rendszeresen szervez biztonsági továbbképzést a veszélyes övezetben dolgozó újságíróknak. Ugyancsak nélkülözhetetlen a terepmunka előtt egy biztonsági terv készítése - véli Drew Sullivan az (OCCRP) társalapítója. Minden fenyegetett újságírót nem védhet rendőr, a szerkesztőségeknek is kellő elővigyázatossággal kell dolgozniuk, állandóan kapcsolatban kell lenniük a veszélyes témán dolgozó újságíróval. Sullivan azt hangsúlyozza, hogy nem az újságíró dolga az igazságszolgáltatás; sok újságíró abba a hibába esik, hogy nagyon beleéli magát egy-egy ügybe, képtelen kellő távolságot tartani, ezáltal a veszélyérzékelése is kikapcsol. Sokat segíthetne a helyzeten és nagyobb biztonságban dolgozhatnának az újságírók, ha sokat javulna a felderítési arány. Egy olyan környezetet kellene kialakítani, ahol a kormányra is fokozódik a nyomás, hogy eredményesebb legyen az újságírógyilkosok kézre kerítésében. A vezető politikusaink pedig azzal járulhatnának hozzá ehhez a demokratikusabb környezethez, ha nem fenyegetnék nyíltan az újságírókat. (ssz) ugyanis a főügyészség 73 büntetőügyet kezdett el vizsgálni, Kurilovská szerint pedig elképzelhető, hogy a külföldi szakértőket ebbe is bevonják majd. „Minden azon múlik, hogy a nemzetközi csoport felállításakor hogyan állapítják meg a kereteket” - magyarázta a Rendőrakadémia rektora. Az, hogy esetleg külföldi hatóság vezesse a nyomozást, jelenleg nehezen elképzelhető. Jaroslav Ivor, a szlovákiai nyomozók korábbi vezetője a Sme napilapnak azt mondta, ezért törvényt módosítani nem lenne szerencsés. „A mi országunkban a szlovák rendőrség, ügyészség és bíróság a kompetens, nem tudom elképzelni, hogy valaki más vegye ezt át” - mondta a lapnak hozzátéve, nem is emlékszik ilyen esetre külföldről sem. Ez ugyanis az országok számára szuverenitási kérdés. Nyomozás: mire elég a nemzetközi segítség?
