Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-01 / 26. szám

www.ujszo.com | 2018. február 1. KULTÚRA 9 Új úton az építészetben A Szlovák Nemzeti Galéria idei első kiállítása Friedrich Weinwurm hagyatékát mutatja be A kiállítás legelején látható fotó jelzi, hogy Weinwurm nagy hangsúlyt helyezett a jó kilátásra (épületeihez ezt az ab­laktípust használta), de kifejezi a tárlat címét is - az új út perspektíváját (Fotó: sng - Ólja TnaSka stefanovíó) TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria legújabb, Friedrich Weinwurm: Új út című kiál­lítása a 20. század első felé­nek szlovákiai avantgárd építászetábe nyújt bepillan­tást. A tárlat a modernizmus kiemelkedő, saját korában Európa-szerte elismert alakjának munkásságát eleveníti fel tervrajzok, makettek, korabeli dokumen­tumok, lapmegjelenásek, szakkönyvek ás fotográfiák felsorakoztatásával. Weinwurm Frigyes (1885-1942) modernista építész a két világháború között alkotott Pozsonyban (a Fried­rich és a Frigyes utónevet is használ­ta). Épületeivel erősen megváltoztat­ta az akkori városképet, és nagymér­tékben hozzájárult Pozsony nagyvá­rosi arculatának kialakításához. A legtöbb épülete Pozsonyban van, de épített Pöstyénben, Zsolnán, Nyitón és más városokban is. „Kiemelkedő építészeti munkásságában a funkci­onalizmus németországi változatát követve a funkciók, diszpozíciók, belső terek és szerkezetek újszerű összhangját teremtette meg” - fogal­maz Elfeledett nevek, ismeretlen épületek: kisebbségi építészek a két világháború közötti szlovákiai építé­szetben című tanulmányában Kubic­­ka Kucsera Klára művészettörténész. Kiállításával a nemzeti galéria is az „elfeledett nevet” akarta „feltámasz­tani”. Henrieta Moravcíková kurátor azonban nem az építész személyisé­gét, magánszféráját hangsúlyozza megmaradt használati tárgyai bemu­tatásával, hanem a szakmái pályafu­tását domborítja ki. A tárlat Wein­wurm munkásságának az építészet­ben új utat nyitó, lényegi elemeire mutat rá, azzal a szándékkal, hogy a feledésbe merült életművet vissza­hozza a köztudatba. Weinwurm építészeti praxisának sikere abban rejlik, hogy többféle igényt is kielégített. A pénzes pol­gárság megrendelései ahhoz segítet­ték hozzá, hogy modernista törekvé­seit, elképzeléseit pazar magánvillák kivitelezésében érvényesítse. A kommunista párt tagjaként ún. szo­ciális minimállakások tervezésével bekapcsolódott az állam által támo­gatott szociális programba is: zöld­övezettel kiegészített, egészséges életteret biztosító lakótömböket épí­tett a munkásosztály számára — kö­zülük ikonikússá vált az Unitas és a Nová dóba. A pozsonyi zsidó közös­ség részére is épített Weinwurm, ne­véhez fűződik a zsidókórház és a ha­lottasház. A kiállítás a modem épületelemek és technológiák alkalmazására is rá­világít. A Weinwurm tervei alapján kivitelezett épületek homlokzatába ugyanazt a fémkeretes ablaktípust il­lesztették be, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a legkevesebbet vegye el a kilátásból. Egy ilyen, működőképes ablakot is elhelyeztek a kiállításon. Gazdag válogatást mutat be a tárlat Weinwurm külföldi lapokban meg­jelent tanulmányaiból is. A 30-as években Németországban már nem publikálhatott, és életműve is derék­ba tört. 1941-ben Pozsonyban letar­tóztatták, bebörtönözték. 1942-ben megszökött, Magyarország felé in­dult, de az illegális határátlépéskor nyoma veszett, valószínű lelőtték. A Weinwurm-épületekről napja­inkban készült, nagy méretű színes fotók is gazdagítják az Esterházy­­palotában május 20-ig látható tárla­tot. Ólja Triaska Stefanovic térél­ményt nyújtó felvételei ezek, mutat­va, hogy az épített örökség akár fel­újítva, akár romos állapotban tartós építészeti és maradandó esztétikai értéket képvisel. RÖVIDEN Bővül a Szeredi Holokauszt Múzeum Pozsony. 850 ezer eurót kap a Szeredi Holokauszt Múzeum a kormány tartalékalapjából - az összeg az egykori szeredi mun­ka- és gyűjtőtábor felújításának, valamint a területén megnyitott kiállításnak a befejezésére szol­gál. Szlovákia ölső holokauszt­­múzeuma két éve nyílt meg, egyelőre két barakkban látható állandó kiállítás. Az első temati­kus egység a szlovákiai zsidó­kérdést járja körül 1938 és 1945 között, a második rész pedig azokat a koncentrációs és halál­táborokat térképezi fel, ahova a szlovákiai zsidóságot deportál­ták. A kormány jóváhagyott tá­mogatásának köszönhetően egy éven belül elkészülhet az állandó kiállítás következő része, amely a zsidókkal szemben Szlovákiában foganatosított intézkedéseket, valamint a hazai táborokat mu­tatja be. (as.TASR) Tévésorozatot rendez Haneke Berlin. Nagyszabású nemzet­közi tévésorozatot készít az Oscar-díjas osztrák rendező, Michael Haneke. A tízrészes Kelwin's Book forgatókönyvét írja, kreatív vezetőként dolgozik a sorozaton, és két epizódot rendez is. „10 tévéfilm és 12 já­tékfilm után végre egy hosszabb produkción akartam dolgozni” - mondta el a 75 éves Haneke, A fehér szalag és a Szerelem rendezője. A Kelwin könyve egy maroknyi fiatalról szól a közeli jövőben, akiknek repülő­jükkel kényszerleszállást kell végrehajtaniuk szülőföldjük határain kívül. Haneke a kis csoportnyi fiatal történetén ke­resztül azt vizsgálja, hogy vol­taképpen milyen elvek szerint szeretnénk élni. Azt egyelőre nem hozta nyilvánosságra a so­rozat gyártója, a német UFA produkciós vállalat, hogy mi­korra tervezik a bemutatót. (MTI) Weinwurm Frigyes életútja 1885-ben Borsty Mikulás községben született, zsidó családban 1898-1906 között a drezdai és a berlini Műszaki Egyetemen tanult 1919-ben kezdte el önálló építészeti praxisát Pozsonyban 1924-től Vécsei Ignáccal közös tervezőirodát működtettek 1938-ban származása miatt kénytelen volt megszüntetni tervezőirodáját Házhoz jön a Magyar Állami Operaház Pozsony. Az opera, az operett ós a balett kedvelői egyaránt különleges csemegére számíthatnak februárban, három szlovákiai városban. A Magyar Állami Operaház foly­tatja a határon túli magyarlakta terü­letek látogatását: a csaknem 400 fős karaván egy sikeres erdélyi körutat követően Kárpátaljára, majd Szlová­kiába látogat Erkel Hunyadi László című háromfelvonásos operájával, valamint Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének balettváltozatával, amelyet eredetileg az Ausztrál Balett számára készített Ronald Hynd ko­reográfus. Minden városban két na­pot tölt a népes társulat, február 8-án és 9-én Kassán az Angels Arénában, 10-11-én az érsekújvári Millenium Sportcsarnokban, 12-13-án pedig a pozsonyi Inchebában látható a két produkció. Ókovács Szilveszter, a Magyar Ál­lami Operaház főigazgatója a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón elmondta, hogy soha nem jártak még a környe­ző országokban teljes létszámú pro­dukcióval; mivel az Operaház épüle­te másfél éven át felújítás miatt zárva tart, kihasználják az alkalmat a tur­nézásra. A projekt célja, hogy a hatá­ron túl is nagyszabású előadásokat mutassanak be az ott élő magyar kö­zösség vagy akár a többségi társada­lom számára is, hiszen a művészet nem ismer nyelvi határokat. A kö­zönség mindenütt jelképes összegért tekintheti meg az előadásokat. A főigazgató helyszínenként ezer nézőre számít (a 16 erdélyi előadásra 23 ezren voltak kíváncsiak). Minden néző ajándékcsomagot kap az Ope­raház történetét ismertető könyvvel és DVD-vel, valamint az új magyar al­kotmány tiszteletére rendezett ünnepi gálaműsor zenei anyagát tartalmazó CD-vel. Az Erkel-opera szövegét magyarul és szlovákul is kivetítik a helyszíne­ken. Jegyek az eventim.sk oldalon, valamint a kassai Thália Színházban is kaphatók. (juk) Jelenet a Hunyadi Lászlóból (Fotó: Magyar Állami Operaház)

Next

/
Oldalképek
Tartalom