Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-05 / 29. szám
4| KÜLFÖLD 2018. február 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Iraki offenzíva a terroristák ellen Levadászott orosz vadászgép Moszkva nagy pontosságú fegyverrel sietve csapást mért a gépét lelövő dzsihádistákra Ramádi. Átfogó hadműveletet indított az iraki hadsereg a nyugati Anbár tartományban, hogy teljesen megtisztítsa a sivatagos területet az Iszlám Állam terrorszervezet még hátramaradt harcosaitól az iraki-szaúdi határ mentén. Az iraki kormányerőket törzsi harcosok és az USÁ vezette koalíció légicsapásai is támogatják - közölte az offenzívát vezető tábornok. Haider al- Abádi iraki kormányfő december elején bejelentette az Iszlám Állam elleni háború végét. (MTI) A török haderő szíriai veszteségei Ankara. A török haderő 8 katonát vesztett egy nap leforgása alatt a szíriai Áfrín kerületet ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen indított hadműveletben. A január 20. óta folyó katonai beavatkozásnak a szombat volt a legtöbb török halálos áldozatot követelő napja. Öt katona egy harckocsiban, egy pedig ugyanazon jármű mellett vesztette életét, amikor az YPG páncéltörő rakétával eltalálta azt egy hegyvidéki területen. Az utóbbi két hét alatt összesen 13 török katona halt meg az Olaj ág fedőnevű hadműveletben. (MTI) Afrikai migránsok fulladtak a vízbe Madrid. Mintegy húsz afrikai migráns holttestét emelték ki a tengerből Marokkó partjainál a marokkói parti őrség hajói. A Spanyolországhoz tartozó Melilla exklávé prefektúrájának szóvivője beszámolt arról, hogy egy spanyol hajó legénysége szombaton figyelt fel a marokkói felségvizeken hánykolódó holttestekre, majd értesítette a spanyol és a marokkói tengeri mentőszolgálatot. A szerencsétlenüljárt emberek Afrika Szahara alatti részéből származnak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legutóbbi összesítése szerint az év eleje óta 1279 migráns érkezett a tengeren Spanyolországba. (MTI) Ennyi maradt az orosz Szu-25-ös, hangsebesség alatti teljesítő, sugárhajtású csatarepülőgépből. Az orosz válaszcsapás nem késlekedett. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Moszkva. Egy szíriai ellenzéki csoport az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban szombaton lelőtt egy Szu-25 típusú orosz csatarepülőgépet, amelynek pilótája életét vesztette. A gép lelövését és a pilóta halálát az orosz védelmi minisztérium is megerősítette. Az orosz légierő nagy pontosságú fegyverrel légicsapást mért arra a körzetre, ahonnan a repülőre rakétával lőttek. Az orosz gépet a közlés szerint vállról indítható rakétával lőtték le Maarrat-en-Numán város közelében. A pilóta katapultált, és földet ért, de onnan öt km-re agyonlőtték, amikor pisztolyából tüzet nyitott a felkelőkre, akik megpróbálták elfogni. Az orosz védelmi minisztérium szerint az incidens a Dzsebhat as- Sám (a korábbi, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai ágaként ismert an-Nuszra Front) ellenőrzése alatt álló területen történt, ahol a pilóta földet érés után „a terroristákkal vívott harcban életét vesztette”. A dzsihádista Haját Tahrír as-Sám szövetség később közölte, hogy az ő harcosai lőtték le az orosz repülőgépet. Egy, a közösségi hálózatokon keringő videófelvételen egy véres arcú halott ember látható, akit szakállas férfiak vesznek körül. Egyikük azt kiáltja: „0 orosz”. Az orosz csatarepülőgép, amelyet lelőttek szombaton a szíriai Idlíb tartományban, előtte részt vett menekülő civilek támadásában - állítja a gépet megsemmisítő lázadócsoport. A lázadók azt mondták, hogy az orosz gép több másikkal együtt részt vett civilek elleni támadásban. A civilek gépkocsikkal egy főútvonalon menekültek olyan falvakból, amelyeket a kormányhadsereg és a vele szövetséges Hezbollah libanoni szervezet fegyveresei lerohantak. Az orosz gépek légitámadásában hét civil meghalt az úton. Mint mondták, az orosz gépeket úgy tudják megkülönböztetni a szíriai hadseregéitől, hogy azok magasabban repülnek. Áz orosz védelmi tárca később azt közölte, hogy az orosz légierő nagy pontosságú fegyverrel légicsapást ; mért arra a körzetre, ahonnan a Szu-25-öst rakétával lelőtték. A lé; gicsapásban a közlés szerint a i Dzsebhat as-Sám 30 fegyverese ; meghalt. Az elmúlt hetekben az ; orosz légierő által támogatott szíriai ; kormányerők fokozták támadásai: kát a szíriai ellenzékkel szemben Id: líb tartományban. Az orosz gép lelövésére reagálva az amerikai külügyminisztérium közölte: elhangzott az a vád, hogy az USA szállította a lázadóknak a rakétát, amellyel lelőtték a gépet. „Az Egyesült Államok semelyik szíriai lázadócsoportnak sem szállított vállról indítható föld-levegő rakétát”-jelentette ki Heather Nauert külügyi szóvivő. USA: könnyebbé válik a nukleáris válaszcsapás Amerikai tisztségviselők felvázolták az atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos terveket. Moszkvában mély csalódást keltett az új amerikai nukleáris doktrína, Peking szerint hidegháborús mentalitást tükröz az új koncepció. Washington/Moszkva/Peking. Patrick Shanahan védelmi miniszterhelyettes bejelentette, Donald Trump elnök kormányzata lényegében folytatja elődje, Barack Obama adminisztrációjának nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikáját, de erőteljesebb álláspontot foglal majd el bizonyos kérdésekben. A 74 oldalas jelentésből kiderül, hogy a kormányzat ugyan nem tervezi az amerikai stratégiai nukleáris fegyverzet növelését, de Washington atomfegyverrel válaszolhat az USA és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el. A figyelmeztetés nem részletezte, milyen különleges körülmények vezethetnek ahhoz, hogy Washington nukleáris ellencsapással válaszoljon, de megjegyezte, az US A, szövetségeseinek és partnereinek civil lakossága, infrastruktúrája, nukleáris hadereje vagy parancsnoksága elleni nem nukleáris támadások beletartoznak ebbe a kategóriába. A The Wall Street Journal lap megjegyezte: kibertámadások és baktériumfegyverekkel elkövetett támadások is kiválthatnak nukleáris válaszcsapást. Moszkva csalódott Moszkvában mélységes csalódást keltett az új amerikai nukleáris doktrína - állapította meg orosz külügyminisztérium. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az USA arra hivatkozva folytatja atomfegyverkészletének nagymértékű növelésére irányuló politikáját, hogy Oroszország korszerűsíti atomfegyvereit, és az orosz katonai doktrínában állítólag növekszik az atomfegyverek szerepe. Azzal vádolnak, hogy csökkentjük az atomfegyverek használatának küszöbét, és állítólag agresszív stratégiát alakítunk ki. Mindennek semmi köze a valósághoz” - olvasható a dokumentumban. Az orosz katonai doktrína két, kifejezetten védelmi jellegű forgatókönyvre korlátozza az atomfegyverek használatát: ha Oroszországot vagy szövetségeseit nukleáris vagy más tömegpusztító fegyver bevetésével történő támadás éri, illetve hagyományos fegyverekkel történő támadás esetén. Moszkva kizárólag abban az esetben használna atomfegyvert, ha az orosz állam puszta léte kerülne veszélybe - szögezi le a dokumentum. Peking tiltakozott Határozottan tiltakozott Peking amiatt, hogy az USA doktrínájában kínai atomfenyegetéssel számol (a jelentés Kínát a potenciális nukleáris ellenfelek közé sorolta, hozzátéve, Észak-Korea az egyértelmű és súlyos fenyegetés), és hidegháborús mentalitást követve atomarzenálja túlzott növelésével vádolja az országot. Zsen Kuo-csiang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője leszögezte, hogy a Kína mindig és minden körülmények között tartja magát ahhoz, hogy nem vet be elsőként atomfegyvert. „Semmilyen körülmények között nem fogja használni nukleáris fegyvereit, nem fogja fenyegetni velük az atomfegyverrel nem rendelkező országokat vagy az atommentes övezeteket” - közölte a szóvivő, aki szerint országa mindig is a legnagyobb visszafogottsággal fejlesztette atomfegyvereit, és a nemzetbiztonsághoz szükséges legalacsonyabb szinten tartotta nukleáris csapásmérő képességét. (MTI) Macedónia: óriási athóni tüntetés Athén. Tízezrek tüntettek tegnap az athéni parlament előtt, mert nem szeretnék, hogy Görögország engedjen a szomszédos Macedóniának a több mint húsz éve tartó névvita lezárása érdekében. Az ország minden szegletéből, sőt, külföldről is érkeztek tüntetők. A szervezők daruval egy hatalmas görög zászlót emeltek a magasba. A nacionalista szervezetek, veteránegyesületek, egyházközségek és a görög diaszpóra jelentősebb képviselői által összehívott megmozdulás egyik főszónoka a Világhírű zeneszerző, a 92 éves Mikisz Theodorakisz volt, aki népszavazás kiírását követelte. „Macedónia görög és kizárólag görög” - mondta az egyik tüntető. (MTI) Cipruson tegnap tartották az elnökválasztás 2. fordulóját, amelyen Nikosz Anasztasziadisz (felvételünkön) hivatalban lévő államfő mérkőzött meg Stavrosz Maiasz baloldali független jelölttel. Az egy hete tartott első fordulót Anasztasziadisz nyerte meg a szavazatok 35,5%-ával, Maiasz pedig a voksok 30,3%-ával jutott a 2. fordulóba. Az új államfő egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy új életet leheljen a sziget újraegyesítéséért folytatott tárgyalásokba. A megbeszélések a Törökország jövőbeli szerepe körüli nézeteltérések miatt futottak zátonyra 2017 nyarán. (sita/ap) Trump jót szivárogtatott Washington. Donald Trump amerikai elnök jóváhagyta a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) tevékenységéről készült, s az FBI-t az elnökkel szembeni elfogultsággal vádoló republikánus feljegyzés nyilvánosságra hozatalát. A dokumentum eddig titkosított információkat tartalmaz az FBI feltételezett túlkapásairól, azt vélelmezve, hogy az FBI - hatáskörét túllépve - a 2016-os elnökválasztási kampány idején, majd ezt követően is jogtalanul lehallgatta Trump kampánycsapatát és Trumppal szembeni elfogult nyomozást folytatott az elnökválasztási folyamatba történt vélt orosz beavatkozás ügyében. Az igazságügyi minisztérium, az FBI és demokrata párti politikusok hevesen ellenezték a közzétételt, arra hivatkozva, hogy a feljegyzés félrevezeti az amerikai közvéleményt és veszélybe sodotja az amerikai nemzet biztonságát is, célja pedig az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, Rod Rosenstein lejáratása, és végső soron az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokat folytató különleges bizottság vezetője, Robert Mueller ellehetetlenítése. A feljegyzésből kiderül, hogy az ún. Steele-dosszié volt az, amelynek nyomán 2016 októberében az FBI megindította a titkos lehallgatással is járó nyomozást, először Carter Page, Trump tanácsadója, majd kampányának más tagjai ellen. A Steele dossziét egy volt brit hírszerző, Christopher Steele állította össze Trumpról, először néhány republikánus politikus kérésére, majd a demokraták finanszírozásával. (MTI)
